A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarország számára összesen 32,1 milliárd eurónyi támogatás áll rendelkezésre a kohéziós és helyreállítási alapokból. Ebből azonban az elmúlt években jelentős összegeket befagyasztott az Európai Bizottság, részben a jogállamisági eljárás, részben a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt. A teljes keret több mint kétharmadát – 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási és 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrást – kezdetben teljes egészében blokkolták.
A befagyasztott összegek egy részéhez ugyan Magyarország már hozzáférést kapott – 2023 végén 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást sikerült feloldani az igazságügyi reform révén, majd 2024 tavaszán további 2 milliárd eurót a pedagógiai bérfejlesztések teljesítésével –, de így is több mint 19 milliárd euró (több ezermilliárd forint) sorsa bizonytalan maradt.
Ráadásul az összeg már mostanra is nagyjából 1,5 milliárd euróval (605 milliárd forinttal) véglegesen csökkent. Egyrészről tavaly év végén az n+2 szabály értelmében 1,1 milliárd eurót (mintegy 440 millárd forintot) már elvont Brüsszel, mert a jogállamisági eljárás által befagyasztott forrásokat nem sikerült a megfelelő reformokkal kiváltani. A szabály azért érvényesül, mert az új költségvetési szabályok szerint a befagyasztott tételeket ki kell szabadítani, vagy a zárolást követő második év végén teljesen elvonják.

Másrészről a magyar menekültügyi rendszer ügyében az Európai Unió Bírósága által hozott 200 millió eurós egyszeri és napi 1 millió eurós halmozódó, kamatokkal terhelt bírságok miatt az Európai Bizottság már több mint 450 millió eurót zárolt. Ezt a grafikonon külön azért nem jelöltük, mert bármilyen Magyarországnak járó forráson behajthatja az Európai Bizottság, így a kohéziós és az agrártámogatási keret is csökkenhetett miatta.
Miközben a magyar kormány és az Európai BIzottság között a jogviták, szakmai egyeztetések nagyjából másfél éve teljesen befagytak, egy újabb kockázati tényező került előtérbe: az EU úgynevezett „n+3” szabálya.
Ez előírja, hogy az adott évben Magyarország számára jóváhagyott uniós kötelezettségvállalásokat – tehát a lekötött forrásokat – legkésőbb három éven belül pénzügyileg is el kell számolni. Ha ez nem történik meg, a le nem hívott forrásrészek automatikusan elvesznek, vagyis visszakerülnek az uniós költségvetésbe.
Ez a szabály tehát azt jelenti, hogy például a 2022-ben lekötött összegeket legkésőbb 2025. december 31-ig el kell költeni és el kell számolni. A probléma abból fakad, hogy az elmúlt évek politikai vitái, intézményi késlekedései és reformfeltételei miatt az összegyűlt források jelentős része még mindig nincs olyan állapotban, hogy időben projektet tudnának mögé rendelni vagy tényleges kifizetéseket tudnának végrehajtani.
Ráadásul az operatív programok végrehajtása is lassan indult, és a késlekedések miatt felhalmozódott összegek felhasználása most koncentrált nyomást gyakorol a magyar közigazgatásra.
Ez a helyzet különösen veszélyes, mert a fel nem használt összegek nem csupán későbbre tolódnak, hanem végleg elúszhatnak. Több százmilliárd forintnyi (valamivel több mint 1 milliárd eurónyi) uniós támogatás sorsa függ attól, hogy a következő hónapokban sikerül-e a magyar államigazgatásnak felgyorsítani a forráslehívást, lezárni a felfüggesztett programokat, és határidőn belül elszámolni a rendelkezésre álló pénzekkel. A tét tehát nem csupán a forrásokhoz való hozzáférés, hanem azok végleges elvesztésének kockázata is.
Ráadásul az évek alatt ez is halmozódhat, mint az n+2 szabály esetében, így több ezermilliárd forintos kockázatot jelentve a következő időszakban.
Pályázati dömping kell
Amint arról a Portfolio múlt heti webináriumán is beszéltünk Papadimitropulosz Alexszel, a Caprica Consulting ügyvezető igazgatójával, a leginkább a vállalkozások fejlesztésére fordítható GINOP Plusz operatív programoknál látszódnak elmaradások a hivatalos statisztikák szerint.

A GINOP Plusz 2 prioritási tengely a leginkább veszélyeztetett, ahol jelenleg körülbelül 770 milliárd forintnyi teljes forráskeret áll rendelkezésre, ebből azonban még csak mintegy 236 milliárd forint értékben írtak ki pályázatokat. Ennek alapján a mostani kiírási ütem „egyenesen vezethetne” a forrásvesztéshez, de várhatóan a következő hónapokban megindul a pályázatok gyors ütemű kiírása, a meglévők értékelése ahogy azt a pályázati szakértő is várja.
A következő hónapokban több tíz- vagy akár százmilliárdos nagyságrendű pályázati kiírásokra lehet számítani, mert ha ezek nem történnek meg legkésőbb 2025 őszéig, akkor a még bent álló, ki nem írt források egy része végleg elvész.
Az irányító hatóságok már most is láthatóan kényszerpályán mozognak: a támogatások gyors kiírására és leegyszerűsített pályázati feltételekre van szükség ahhoz, hogy időben és érdemben meginduljon a források lekötése. Papadimitropulosz Alex előadásában külön megjegyezte, hogy a közigazgatási bírálati folyamatok átfutási ideje jellemzően 4–6 hónap, ezért október–novemberig minden érdemi kiírást le kell zárni ahhoz, hogy a támogatási döntések legkésőbb 2026 elején megszülethessenek.
Normál esetben a tagállamok kérvényezhetik az Európai Bizottságnál, hogy tárgyaljanak a kötelezettségvállalási időszakok átütemezéséről, azonban egyelőre nem történtek lépések. A feszült viszony az uniós végrehajtó testület és a magyar kormány között is inkább arra utal, hogy pályázati dömping jöhet. Emellett szól a 2026-os választások közelsége is: a történelmi példák szerint is a voksolások előtt sorra jelennek meg a kiírások. Ennek nem feltétlen a kampányidőszak a magyarázata, hanem az új kormány felállása miatt általában félévig lassan halad a pályázatok feldolgozása és tendereztetése is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Karbonsemleges szálloda, luxuslakások és Rákosrendező a Property Awards-on
Az Év koncepciója-díjra pályázó előadások és az egyetemisták terve.
Szivárognak a felvételek: szép csendben megvillantotta az Egyesült Államok legújabb nukleáris fegyverét
Titokzatos projekt került napvilágra.
Kiderült az igazság az OpenAI tőzsdei bevezetéséről: a pénzügyi vezető elmondta, mikor várható
Bizonyára lenne rá érdeklődés.
Lelőttek egy orosz gyártmányú Il-76-ost, ráadásul állítólag kínai légvédelem
Egyetlen orosz pilóta se élte túl.
Komoly csapás érheti Trump kereskedelmi terveit, rögtön reagálnak a piacok
Árazzák a bírák retorikáját.
Hogyan hat az amerikai techszektor az energiaátmenetre?
A technológiai óriások innovációval, energiahatékony MI-fejlesztésekkel és stratégiai beruházásokkal alakítják a tisztaenergia-piac jövőjét.
Az EU mesterséges intelligencia rendeletének végrehajtása Magyarországon
Október 31-én megjelent a Magyar Közlönyben az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény ("MI törvén
VSME keretrendszer: egyszerű ESG és fenntarthatósági jelentés KKV-knak
Bár a fenntarthatósági jelentéstétel egyre inkább az üzleti működés része, a kis- és középvállalkozások számára továbbra is önkéntes marad. A VSME (Voluntary Sustainability Reporting S
Lezárult egy korszak
2025. október 31-ével megszűnt az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentumhitelesítés) szolgáltatás. Ezzel az ingyenes állami aláírási lehetőség végleg kikerült a mindennapi ügyintéz
"Már anyám is Pythonban kódol" - Az automatizáció, ami nem is létezik
Mindenki programozóvá vált, hiszen a ChatGPt lekódol nekünk mindent – persze, pont úgy, ahogy mindenki tolmáccsá vált a Google Translate-től. Az AI olyan forradalommal kecsegtet,... The pos
Lakásárak: rekordtempó Budapesten, komoly lendület vidéken
A magyar lakáspiac 2025 második felében izgalmas átalakuláson megy keresztül. Az MNB frissen közzétett lakásárindexe és a novemberi kamatstatisztika egyaránt megerősíti: Budapest és a nagyob
Forint a reflektorfényben, régiós devizák a kulisszák mögött
2025-ben a forint a régió sztárja, miközben a cseh korona, a lengyel zloty és a román lej vegyes képet mutat. Mit üzen ez az EUR/HUF pályáról és a hozamgörbékről? The post Forint a reflektor
Az osztalék portfólióm - 2025. október
Ebben a hónapban is bevásároltam rendesen, általában a jelentések után. A cégek nagy részét nem örökre, hanem csak pár hónapra terveztem megvenni, aztán majd eladom, ha felmennek. Ha mégsem
Hetek óta milliók dolgoznak fizetés nélkül a világ egyik legfejlettebb országában
Megjelent a Portfolio Checklist szerdai adása.
Ráugrottak a cégek az alacsony kamatra - Mi történt?
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt a vendégünk.
Elfeledett adónemre vetett szemet a kormány: újra jön a reklámadó?
Váratlan emelés jöhet.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!


