Magyarország több ezermilliárdnyi további EU-pénzt bukhat, ha a kormány nem lép azonnal
Uniós források

Magyarország több ezermilliárdnyi további EU-pénzt bukhat, ha a kormány nem lép azonnal

Miközben a magyar kormány továbbra is csak részben fér hozzá a jogviták miatt zárolt uniós támogatásokhoz, újabb, akár több ezer milliárd forintnyi forrás került veszélybe. Az EU úgynevezett n+3 szabálya ugyanis előírja, hogy a lekötött pénzeket három éven belül fel is kell használni – különben végleg elvesznek. A hivatalos adatok szerint különösen a GINOP Plusz program forrásai érintettek: itt a teljes keret nagy részét még nem írták ki eddig. A következő hónapokban így kisebb pályázati dömping várható – nemcsak a versenyszféra támogatásáért, hanem a már megítélt pénzek megmentéséért is.

A 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarország számára összesen 32,1 milliárd eurónyi támogatás áll rendelkezésre a kohéziós és helyreállítási alapokból. Ebből azonban az elmúlt években jelentős összegeket befagyasztott az Európai Bizottság, részben a jogállamisági eljárás, részben a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítése miatt. A teljes keret több mint kétharmadát – 21,7 milliárd eurónyi felzárkóztatási és 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrást – kezdetben teljes egészében blokkolták.

A befagyasztott összegek egy részéhez ugyan Magyarország már hozzáférést kapott – 2023 végén 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást sikerült feloldani az igazságügyi reform révén, majd 2024 tavaszán további 2 milliárd eurót a pedagógiai bérfejlesztések teljesítésével –, de így is több mint 19 milliárd euró (több ezermilliárd forint) sorsa bizonytalan maradt.

Ráadásul az összeg már mostanra is nagyjából 1,5 milliárd euróval (605 milliárd forinttal) véglegesen csökkent. Egyrészről tavaly év végén az n+2 szabály értelmében 1,1 milliárd eurót (mintegy 440 millárd forintot) már elvont Brüsszel, mert a jogállamisági eljárás által befagyasztott forrásokat nem sikerült a megfelelő reformokkal kiváltani. A szabály azért érvényesül, mert az új költségvetési szabályok szerint a befagyasztott tételeket ki kell szabadítani, vagy a zárolást követő második év végén teljesen elvonják.

Másrészről a magyar menekültügyi rendszer ügyében az Európai Unió Bírósága által hozott 200 millió eurós egyszeri és napi 1 millió eurós halmozódó, kamatokkal terhelt bírságok miatt az Európai Bizottság már több mint 450 millió eurót zárolt. Ezt a grafikonon külön azért nem jelöltük, mert bármilyen Magyarországnak járó forráson behajthatja az Európai Bizottság, így a kohéziós és az agrártámogatási keret is csökkenhetett miatta.

Miközben a magyar kormány és az Európai BIzottság között a jogviták, szakmai egyeztetések nagyjából másfél éve teljesen befagytak, egy újabb kockázati tényező került előtérbe: az EU úgynevezett „n+3” szabálya.

Ez előírja, hogy az adott évben Magyarország számára jóváhagyott uniós kötelezettségvállalásokat – tehát a lekötött forrásokat – legkésőbb három éven belül pénzügyileg is el kell számolni. Ha ez nem történik meg, a le nem hívott forrásrészek automatikusan elvesznek, vagyis visszakerülnek az uniós költségvetésbe.

Ez a szabály tehát azt jelenti, hogy például a 2022-ben lekötött összegeket legkésőbb 2025. december 31-ig el kell költeni és el kell számolni. A probléma abból fakad, hogy az elmúlt évek politikai vitái, intézményi késlekedései és reformfeltételei miatt az összegyűlt források jelentős része még mindig nincs olyan állapotban, hogy időben projektet tudnának mögé rendelni vagy tényleges kifizetéseket tudnának végrehajtani.

Ráadásul az operatív programok végrehajtása is lassan indult, és a késlekedések miatt felhalmozódott összegek felhasználása most koncentrált nyomást gyakorol a magyar közigazgatásra.

Ez a helyzet különösen veszélyes, mert a fel nem használt összegek nem csupán későbbre tolódnak, hanem végleg elúszhatnak. Több százmilliárd forintnyi (valamivel több mint 1 milliárd eurónyi) uniós támogatás sorsa függ attól, hogy a következő hónapokban sikerül-e a magyar államigazgatásnak felgyorsítani a forráslehívást, lezárni a felfüggesztett programokat, és határidőn belül elszámolni a rendelkezésre álló pénzekkel. A tét tehát nem csupán a forrásokhoz való hozzáférés, hanem azok végleges elvesztésének kockázata is.

Ráadásul az évek alatt ez is halmozódhat, mint az n+2 szabály esetében, így több ezermilliárd forintos kockázatot jelentve a következő időszakban.

Pályázati dömping kell

Amint arról a Portfolio múlt heti webináriumán is beszéltünk Papadimitropulosz Alexszel, a Caprica Consulting ügyvezető igazgatójával, a leginkább a vállalkozások fejlesztésére fordítható GINOP Plusz operatív programoknál látszódnak elmaradások a hivatalos statisztikák szerint.

A GINOP Plusz 2 prioritási tengely a leginkább veszélyeztetett, ahol jelenleg körülbelül 770 milliárd forintnyi teljes forráskeret áll rendelkezésre, ebből azonban még csak mintegy 236 milliárd forint értékben írtak ki pályázatokat. Ennek alapján a mostani kiírási ütem „egyenesen vezethetne” a forrásvesztéshez, de várhatóan a következő hónapokban megindul a pályázatok gyors ütemű kiírása, a meglévők értékelése ahogy azt a pályázati szakértő is várja.

A következő hónapokban több tíz- vagy akár százmilliárdos nagyságrendű pályázati kiírásokra lehet számítani, mert ha ezek nem történnek meg legkésőbb 2025 őszéig, akkor a még bent álló, ki nem írt források egy része végleg elvész.

Az irányító hatóságok már most is láthatóan kényszerpályán mozognak: a támogatások gyors kiírására és leegyszerűsített pályázati feltételekre van szükség ahhoz, hogy időben és érdemben meginduljon a források lekötése. Papadimitropulosz Alex előadásában külön megjegyezte, hogy a közigazgatási bírálati folyamatok átfutási ideje jellemzően 4–6 hónap, ezért október–novemberig minden érdemi kiírást le kell zárni ahhoz, hogy a támogatási döntések legkésőbb 2026 elején megszülethessenek.

Normál esetben a tagállamok kérvényezhetik az Európai Bizottságnál, hogy tárgyaljanak a kötelezettségvállalási időszakok átütemezéséről, azonban egyelőre nem történtek lépések. A feszült viszony az uniós végrehajtó testület és a magyar kormány között is inkább arra utal, hogy pályázati dömping jöhet. Emellett szól a 2026-os választások közelsége is: a történelmi példák szerint is a voksolások előtt sorra jelennek meg a kiírások. Ennek nem feltétlen a kampányidőszak a magyarázata, hanem az új kormány felállása miatt általában félévig lassan halad a pályázatok feldolgozása és tendereztetése is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
Díjmentes előadás

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?

A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Portfolio Sustainable World 2025
2025. szeptember 4.
REA SUMMIT 2025 – Powered by Pénzcentrum
2025. szeptember 17.
Portfolio Future of Finance 2025
2025. szeptember 18.
Portfolio Private Health Forum 2025
2025. szeptember 30.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet