György László: Az idő nekünk dolgozik
Gazdaság

György László: Az idő nekünk dolgozik

A magyar gazdaságpolitika szolgálja a leginkább a pénzpiaci szereplők érdekét is, mert ez az, amely munkára és beruházásra ösztönöz, és amennyire lehetséges, a jövedelem átcsoportosításával megtámasztja a dolgozó és gyermeket vállaló családokat és a nyugdíjasokat, vagyis fenntartható keresletet generál a világgazdaság termékei és szolgáltatásai iránt.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az anekdota szerint Bill Clintont (vagy kampányfőnökét, ami a történet szempontjából lényegtelen) megkérdezték, hogy mi szeretne lenni következő életében, mire azt válaszolta, hogy állampapírpiac.

Miért? Mert e szerint a kissé ironikus megközelítés szerint a kormányoknál – még az Egyesült Államokénál is – nagyobb hatalma van az állampapírpiacnak. Hatalmas befektetési alapok szigorú szabályok mentén fektetnek be (vagy nem) állampapírokba és várnak el hozamot részben attól is függően, hogy a hitelminősítők az adott országot milyen kockázatúnak minősítik. A hitelminősítők ezért fontos, de nem kizárólagos szereplői a világ pénzügyi piacainak. Ez az, amiért a három nagy amerikai hitelminősítő mellé (Fitch, Moody’s, Standard & Poor's) Kína, Japán, az EU, India és még sokan mások is hitelminősítőket hoznak létre, egyre nagyobb sikerrel mérsékelve a három nagy amerikai hitelminősítő dominanciáját. Ennek a három hitelminősítőnek a nyilatkozatai ugyanakkor továbbra is mérvadóak a nagy befektetési alapok befektetési stratégiájában. Annak ellenére is, hogy a 2008-as pénzügyi válság előidézésében az egyik legnagyobb szerepet ezek a hitelminősítők játszották. TripleA-sra (AAA), vagyis teljesen kockázatmentesre minősítették azokat a jelzálogfedezetű kötelezettségeket (CDO), amelyekről közben pontosan tudták a pénzpiac szereplői, hiszen a belső levelezéseikből kiderült, hogy a “piece of sh*t” kategóriába sorolandók.

Ugyanezen hitelminősítők közül az egyik, a Standard & Poor's (S&P) módosította Magyarország adósbesorolását BBB-ről BBB mínuszra, ami még mindig befektetésre ajánlott. Ez vert nagy hullámokat hazánkban az elmúlt napokban közgazdász szakmai körökben.

Hogyan lehet ezt az üzenetet értelmezni magyar patrióta és pragmatikus megközelítésből?

Ehhez meg kell értenünk a legfontosabb érveket, amelyek az S&P döntése mögött állnak.

  1. A tartósan magas infláció, a forintárfolyam ingadozása és a külső nyomás arra kényszerítette az MNB-t, hogy jelentősen szigorítsa monetáris politikáját konvencionális és nem konvencionális lépések sorozatával.
  2. A magas energiaárak, a bizonytalan gazdasági kilátások és emelkedő kamatkiadások a magas adósságállomány mellett nyomást helyeznek a költségvetésre.
  3. Továbbra is bizonytalan az uniós források sorsa. Ugyan eddig a közvetlen forrásvesztést sikerült elkerülni, de a kormánynak egy sor kihívásnak meg kell még felelnie a részleges forrásvesztés elkerülése érdekében, köztük politikailag érzékenynek minősítetteknek is.
  4. Úgy látják, hogy a szektorális különadók rontják a hosszú távú növekedési kilátásokat, mert a külföldi befektetőket elbizonytalanítják.

Bod Péter Ákos egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „Magyarország versenyt fut az idővel”. Vegyük sorra az egyes tényezőket és fussunk versenyt az idővel.

1. Infláció: közgazdász körökben már konszenzus kezd kibontakozni azzal kapcsolatban, hogy februártól fordulat állhat be a magyar inflációban, és az élelmiszerárak még csökkenésnek is indulhatnak.

A Makronóm Intézet hat pontban foglalta össze a magyarországi infláció okait, amelyből világosan látszik, hogy a külső tényezők (kínálati oldal szűkössége, energiaárak növekedése) kétharmad részt tehetők felelőssé az inflációért, míg a háború közelsége, a Magyarországot minden országnál jobban sújtó aszály, a forint árfolyam gyengülése és a piaci szereplők agresszív árazása egyharmad részben. Igen, az árak emelkedésében szerepet játszanak a szektorális különadók is, amelyekből befolyó bevételek viszont nagyobb támaszt nyújtanak a családoknak, mint amekkora nyomást helyeznek az inflációra. Erről majd a 4. pontban részletesebben értekezünk.

2. Magas energiaárak, bizonytalan gazdasági kilátások. Azzal a magyar gazdaságpolitika irányítói is tisztában voltak már 2020 márciusában is, hogy a nemzetközi pénzpiaci környezet meg fog változni a koronavírus válság után. Vagyis azok a közgazdászok lesznek az elsők, akik a megváltozott piaci környezetre (magas energiaárak, bizonytalan gazdasági kilátások, megnövekedett államadósságok stb.) hivatkozva el fogják marasztalni a javaslataik alapján cselekvő kormányokat, akik azt sugallták 2020 áprilisában a The Economist hasábjain, hogy el lehet adósodni a családok védelmében vagy petícióban azt követelték, hogy a kormány adjon minden magyarnak havi 100 ezer forintot (ld. több mint száz magyar közgazdász javaslata 2020 áprilisában). Éppen ezért nem fogadtuk meg a tanácsaikat akkor sem: Magyarországon nem segélyeket osztogattunk, hanem a munkahelyeket és a beruházásokat támogattuk 2020 és 2022 között, és támogatjuk most is. Ezért tervezett a kormány 2022-re olyan költségvetést, amely a növekvő energiaárak ellenére is azt eredményezte, hogy az államadósság 3,5 százalékponttal csökkenni tudott. Előre gondolkodtunk és előre gondolkodunk 2023-ban is, de nem engedünk a hosszú távú növekedési céljainkból és a családok védelméből. Ezért is fontos, hogy a kormány elindította a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a Gyármentő Programot, az energiaintenzív vállalkozásokat támogató programot, csak 2023-ban 290 milliárd forinttal támogatja a magyar mikro- kis- és középvállalkozásoknak kedvezményes kamatozású hiteleket biztosító Széchenyi Kártya Programot, és így a tőkeprogramokkal kiegészítve közel 3000 milliárd forintnyi hitel, tőke és támogatás áll a vállalkozások rendelkezésére az energiaválsággal szembeni védekezéshez és a világpiacok támadásához.

3. Bizonytalan sorsú uniós források és a forrásvesztés lehetősége. Ezen érv jól mutatja, hogy miképpen függ össze gazdaság és politika. A feladat leegyszerűsítve a Brüsszel által meghatározott 27 szupermérföldkő teljesítése. A 27 szupermérföldkövet górcső alá véve azt tapasztaljuk, hogy abból 11 tisztán közgazdasági szakmai, a többi elsősorban politikai. A 11 szakmaiból ötöt teljesített Magyarország, hat pedig a szakértők szerint részben teljesítettnek tekinthető. A többi túlmutat a gazdaságpolitika terrénumán. A magyar álláspontot tapasztalt és kiváló politikusok képviselik, bizakodhatunk, hogy a forrásvesztéssel kapcsolatos összes feltételt sikerül teljesíteni és az összes félreértést sikerül tisztázni.

4. Szektorális különadók és hatásuk: itt mutatkozik a legnagyobb eltérés a hitelminősítői álláspont és a magyar gazdaságpolitikát formáló közgazdászok között, és ez az a pont, ahol határozottan kiállunk a magyar álláspont mellett. Ugyanaz történik, mint 2011-ben, amikor a szektorális különadók miatt bírálták a magyar gazdaságpolitikát és minősítették le Magyarországot. Valójában ezek voltak azok az intézkedések, és most is ezek azok, amelyek a globális világgazdaság visszásságaira hatásos válaszokat adnak nemzetállami szinten. Ráadásul úgy, hogy közben a hitelminősítők és a davosi véleményformálók által felvetett globális problémákra is megnyugtató válaszokat adnak. A Világgazdasági Fórum által azonosított három legfontosabb, a Világ jövőjét érintő kockázat az energiaárak növekedése, a megélhetési válság és az infláció (1. ábra). Ebből is látszik, hogy nem lokális jelenséggel állunk szemben.

gyorgy laszlo 1 abra

Miközben minden globális szereplő, ideértve a hitelminősítőket, a davosi véleményformálókat és a nagy nemzetközi szervezeteket (IMF, Világbank stb.) mára már tisztában van a globalizáció visszásságaival, a növekvő egyenlőtlenségekkel, az emelkedő nagyvállalati profitokkal, az ipari méretű adóelkerülés jelenségével, megvalósult vagy megvalósítható megoldási javaslata nincsen. Amerikában a progresszív baloldali közgazdászok legfőbb javaslata, hogy adóztassuk meg a gazdagokat és adjuk oda a szegényeknek feltétel nélküli alapjövedelem formájában.

Ezzel szemben nekünk, magyaroknak, volt és van is hathatós válaszunk. A magyar gazdaságpolitika megközelítése az, hogy (átmenetileg) vegyük el a többletnyereséget a válságból, az állami támogatásokból közvetetten és a globalizáció diszfunkcióiból profitálóktól (energetikai cégek, pénzügyi szereplők, kiskereskedők stb.) és adjuk oda adókedvezmények formájában a munkát vállaló, gyermeket nevelő családoknak, illetve beruházásösztönző, valamint gazdasági tevékenységet védő támogatások formájában a vállalkozásoknak. Soha semmi ilyen intézkedés nem lesz tökéletesen igazságos, legfeljebb igazságosabb vagy igazságtalanabb a fennálló helyzetnél.

A magyar gazdaságpolitikai intézkedések a nem vagy korlátozottan versengő piacokon működő vállalkozásoknál keletkezett többletprofitot vonják el és csoportosítják át. 2022-ben a dominánsan kívülről begyűrűző inflációval szemben a családokat és a nyugdíjasokat megtámasztó intézkedések a költségvetési kiadások ötödének feleltek meg. Nem minden tényleges költségvetési kiadás, ami megjelenik a családoknál vagy a vállalkozásoknál (adó-visszatérítés, hathavi fegyverpénz, 13. havi nyugdíj, folyamatos nyugdíjkorrekciók, vállalkozásokat védő programok formájában), olyan intézkedések is ide sorolandóak, mint a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztásig, ami családonként havi 181 ezer forint megtakarítást eredményez. Megemlíthető továbbá a jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés mögött álló kormányzati szándék és támogatás is, amelynek köszönhetően a munkáltatók adóterhei 4 százalékponttal csökkentek, ezáltal is fedezetet teremtve a béremeléseknek. (2. ábra)

Ez a gazdaságpolitika segített Európa sereghajtójából felzárkózni az éllovasokhoz foglalkoztatásban, létrehozni – külföldi befektetők segítségével együtt – közel egymillió munkahelyet. 2014 óta évről évre rekordot döntenek Magyarországon a külföldi befektetők beruházásai, 2022 még ebből a sorból is kiemelkedő rekordév volt. Ezért van lényegében teljes foglalkoztatás Magyarországon, és ezért magasabb már hat éve a magyar beruházási ráta (az elmúlt három évben 26 százalék fölött) az uniós átlagnál (21–23 százalék) és a visegrádi országok átlagánál (19–21 százalék). Ezek a fontos eredmények, ezek a makro-paraméterek nyújtanak támaszt a magyar gazdaságnak.

Mi következik a magyar patrióta és pragmatikus nézőpontunkból szemlélve a fentiekből? Magyarország kormánya a bizonytalan világgazdasági kilátásokra és az energiaköltségek növekedésére válaszolva tervezte újra a 2023-as költségvetést úgy, hogy az továbbra is megvédje a magyar családokat a háború hatásaitól, a nekünk, európaiaknak, jobban fájó szankcióktól és a magas energiaárakból adódó külső sokkhatásoktól, de figyelembe veszi a pénzpiaci szereplők szempontjait is. Ezért ragaszkodik a kormány idén a 3,9 százalékos hiánycélhoz, ami 2023 végére az államadósság 70 százalék alá csökkenéséhez fog vezetni, és mindeközben hozzájárul a munkahelyek védelméhez és új munkahelyek teremtéséhez.

A magyar kormány patriótaként védi és építi az országot a munkahelyek védelmén és a beruházások ösztönzésén keresztül, valamint megtámasztja a családokat a kívülről érkező sokkhatásokkal szemben, és pragmatikusan gondolkodóként felelős, finanszírozható költségvetést tervez. Valójában ez a gazdaságpolitika szolgálja a leginkább a pénzpiaci szereplők érdekét is, mert ez az, amely munkára és beruházásra ösztönöz, és amennyire lehetséges, a jövedelem átcsoportosítással megtámasztja a külső sokkokkal szemben a középosztályt és a nyugdíjasokat, vagyis fenntartható keresletet generál a világgazdaság termékei és szolgáltatásai iránt. Ahogy 2011-ben a magyaroknak igazuk volt, ami aztán a számok tükrében visszaigazolódott a bennünket kívülről szemlélők számára is, most is igazunk van és igazunk lesz. Az idő nekünk dolgozik.

Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt

EZ ITT AZ ON THE OTHER HAND, A PORTFOLIO VÉLEMÉNY ROVATA.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megindult Izrael kegyetlen megtorlása: egyszerre több vörös vonalat is átléptek

Pénzügyi vezető elemző

Pénzügyi vezető elemző
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
AI in Business 2024
2024. április 23.
Balaton Konferencia 2024
2024. május 2.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
GettyImages-521920828