Kedvezőtlen összképet festenek a hazai gazdaság helyzetéről, a versenypiaci hangulatról a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2024-es konjunktúrajelentésének eredményei, amelyek azt mutatják, hogy
jelentősen romlottak a kilátások, számos kihívás nehezíti meg a cégek életét.
Emiatt idén csak szerény javulásra számítanak üzleti helyzetük tekintetében, és nem számítanak a foglalkoztatás és a beruházások bővülésére – derül ki az idei felmérésből, amelyben 241 magyarországi vállalat vett részt, míg a régió 15 másik országában párhuzamosan zajló kutatásban összesen 1 292 vezető töltötte ki a kérdőívet.
A beszámoló szerint a vállalatok számára a legnagyobb kockázatot a gyenge kereslet és a munkaerőköltségek jelentik, de továbbra is terhelnek számos céget a szakképzett munkaerő hiánya, az energiaárak és az árfolyam-ingadozások is. Az üzleti környezet minőségét illetően több területen nem folytatódott az elmúlt évek pozitív irányzata, például a gazdaságpolitika kiszámíthatósága és a jogbiztonság terén sem.
A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét a legtöbb megkérdezett (44 százalék) kielégítőnek vagy a tavalyihoz képest változatlannak tartja, de majdnem ugyanennyien, 41 százalék látja úgy, hogy rossz, vagy romlik a helyzet, míg csak 14 százalék érez javulást. Viszont a pozitív és negatív válaszok egyenlege alapján közel 30 pontos az elégedetlenség, míg tavaly ez nem érte el a 20-at.
Nem meglepő módon az idei évre csak 26 százalék vár javulást a magyar gazdaságban, míg 44 százalék szerint nem változik érdemben a helyzet, 30 százalék szerint pedig kedvezőtlen marad a helyzet.
Az árbevétel-várakozások viszont valamivel pozitívabb képet mutatnak: 38 százalék javulást vár, 37 százalék szerint nem lesz változás, míg visszaesésre csak a válaszadók 25 százaléka számít. Az exportárbevétel esetében 57 százalék számít stagnálásra, 28 százalék szerint jön javulás, még rosszabb helyzetet pedig csak a német cégek 15 százaléka vár. A saját üzleti helyzetében viszont csak a válaszolók alig több mint negyede (29 százalék) bízik pozitív fejleményekben.
Miért fontos a felmérés?
Magyarországon összesen 2437 német vállalat található, melyek főleg a járműiparban dominálnak. Évente folyamatosan 2-3 milliárd euró értékű, tényleges, tárgyi eszközökbe történő beruházást hajtanak végre. A hozzáadottérték-termelésük évi 10 milliárd euró. A járműipart egyébként szinte teljesen (94 százalékban) külföldi tulajdonú cégek dominálják, a szektorban a német érdekeltségek aránya 59 százalékot tesz ki.
A német vállalatok mintegy 220 ezer dolgozót foglalkoztatnak Magyarországon, ami a versenyszféra munkavállalóinak körülbelül a tizedét jelenti. Valamint a magyar külkereskedelem legfontosabb exportpiaca is Németország.
A foglalkoztatási terveknél az látszik, hogy 27 százalék gondolkodik felvételben, 54 százalék elégedett a jelenlegi állományával, míg 19 százalék esetleg leépítés mellett dönthet az idén. Új beruházási terve csak a válaszolók 33 százalékának van. Ágazati bontásban a legrosszabbnak a kereskedelmi szektorban látják a helyzetüket a megkérdezettek: 15 százalék látja azt jónak vagy vár javulást, míg 38 százalék szerint rossz, romló a helyzete.
Optimistábbak a feldolgozóipari és a szolgáltatási szektorban működő német cégek 34-33 százalékuk látja pozitívnak a helyzetet és a kilátásokat. Egyébként főként a legnagyobb, legalább 1000 főt foglalkoztató vállalatok vezetői optimisták, 44 százalékuk lát, vár javulást. A három kisebb foglalkoztatási kategóriában 27-31 százalék optimista, de a 100-249 dolgozói létszámú cégek 51 százaléka kifejezetten rossznak látja a helyzetét és kilátásait.
A gyenge nemzetgazdasági helyzet és a visszafogott üzleti kilátások egyértelműen tükröződnek a kockázatok megítélésében: a kereslet hiányára a válaszadók 54 százaléka panaszkodott. Bár fontos megjegyezni, hogy a tavalyi második félévhez képest összességében optimistábbak lettek a cégek.
Majdnem ugyanennyien – 51 százalék – tartanak amunkaköltségek kedvezőtlen alakulásától a következő 12 hónapban, mint kockázati elemre, míg 41 százalék gondolja kihívásnak a szakemberhiány. Ez főleg az informatika, a termékfejlesztés, valamint a termelésben résztvevő fizikai dolgozóknál jelent problémát a cégeknek. A problémát egyébként leginkább továbbképzésekkel (59%) és az automatizálás fokozásával (50%) próbálják kezelni a cégek.
Továbbá a dolgozók megtartásához a béremelést tartják fontos eszköznek a cégek, de idén átlagosan csak 11 százalékos növekedéssel terveznek a vállalatvezetők.
Az energiaárak és a forintárfolyam kedvezőtlen alakulásától csak 40 százalék tart.
Viszont 37 százalék a gazdaságpolitika rossz irányba való elmozdulásától, míg 22 százalék a jogbiztonság kedvezőtlenebbé válása miatt fél.
Régiós összehasonlításban a más kelet-közép-európai országokban működő vállalatokhoz képest általánosságban jobban aggódnak a magyarországi cégvezetők: míg a 16 ország átlaga a kereslet kedvezőtlen alakulásától való félelmeknél 45 százalék, addig itthon ez 9 százalékkal, a jogbiztonság esetében 20 százalék, aminél a hazai szint 2 százalékkal magasabb.
Kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, jogbiztonsági gondok
Sok szempontból látszik romlás az előző évekhez képest a gazdaságpolitikai keretrendszer megítélésében. Ez alól kivételt jelent a közigazgatás hatékonyságának megítélése, mert tavalyhoz hasonlóan összesen 29 százalék a valamennyire vagy nagyon elégedetlenek aránya, míg az elégedetteknél csak 7 százalékos a visszaesés. De ezzel együtt is a magyart tartják a vizsgált országok közül a 4. legjobb közigazgatási szolgáltatásnak, csak Észtország, Litvánia és Lengyelország előz minket.
Viszont a már korábban emlegetett jogbiztonság esetében látványosabb a visszaesés: míg 2022-ben még csak 36 százalék volt valamennyire vagy nagyon elégedetlen, két év alatt ez mostanra már 48 százalékra ugrott. Ezzel a régiós középmezőnybe kerültünk, míg két éve még az élbolyban voltunk.
Több évnyi javulás után, 2022 óta ismét emelkedik azoknak a száma, akik elégedetlenek a közbeszerzések átláthatóságával, arányuk már 56 százalék, míg csak 11 százalék tartja jónak ezt a területet. Mostanra már csak Szlovákiában, Bulgáriában, Észak-Macedóniában és Albániában látják rosszabbnak a rendszert.
A gazdaságpolitika kiszámíthatóságánál pedig egészen jelentős a romlás 2022-höz képest: akkor még csak a részlegesen, vagy teljesen elégedetlen összaránya csak 41 százalék volt, tavaly ez már 55, idén pedig 60 százalékos.
A korrupció és a bűnözés elleni nem hatékony fellépést is egyre többen látják problémának, 64 százalék tartja inkább vagy kifejezetten rossznak a hazai helyzetet, ami 3 százalékos növekedés, de a legelégedetlenebbek aránya nőtt. Egyébként ez megint a régiós középmezőnybe helyezi Magyarországot, mert a szlovén, a horvát, a boszniai, a bolgár és a szlovák helyzetet is rosszabbnak ítélik meg az ottani cégvezetők.
Az is látszik, hogy a támogatásokhoz való hozzáféréssel sem elégedettek a hazai német cégek, mert míg 28 százalék valamennyire, vagy nagyon jónak tartotta ezt a részterületet 2022-ben, addigra most már csak 19 százalék válaszolt így. Míg az elégedetlenek aránya 49 százalékra nőtt az idei évre a két évvel ezelőtti 40-ről.
Viszont döntően elégedettek (57 százalék) a magyar infrastruktúrával a vállalatvezetők, ahogy a helyi beszállítókkal is (48 százalék) és a fizetési fegyelemmel (42 százalék).
A DUIHK Befektetői Hangulat-Indexe a felmérés azon kérdéseit veszi számba, amelyek a vállalatok középtávú gazdasági aktivitására vonatkoznak (pl. az üzleti várakozásokat), vagy az utóbbit jelentős mértékben befolyásolják (pl. az üzleti környezettel való elégedettség. 2024 tavaszán az Index értéke azonos a tavalyi eredménnyel, a +3,4 pontos szint minimálisan pozitív hangulatot jelez, de még mindig elmarad az elmúlt 20 év 9 pontos átlagától.
Egyébként nagy elvándorlási kedv sem látszik: 80 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy ma ismét Magyarországot választaná-e befektetési helyszínként. Annyi hangulati eltolódás érződik csak, hogy most már a cégvezetők 73 százaléka örülne az euró bevezetésének, ami 2011 óta a legmagasabb érték.
Címlapkép forrása: Getty Images
