Nem kegyelmez a NAV: szórják a milliós bírságokat, jövőre pedig még keményebb szabályozás jön

Jelentős szigorítás várható a transzferár-szabályozásban, amely a Niveus szakértői szerint növeli a kapcsolt vállalkozással rendelkező vállalatok adminisztrációs terheit és dokumentációs kötelezettségeit. A jelenlegi tervezet a 2026-adóév tekintetében lép teljeskörűen a mostani 32/2017-es NGM Rendelet helyére, amivel a jogalkotó célja dedikáltan az adminisztratív terhek csökkentése és az adóhatósági ellenőrzés támogatása, de az új jogszabály a szakértők szerint a jelenleginél sokkal részletesebb előzetes adatgyűjtést és dokumentációs munkát követel meg az érintettektől.

„Bár egyes mentesülési értékhatárok emelkedtek, a dokumentálandó, vagyis adatszolgáltatásra kötelezett ügyletek köre is bővült, továbbá új dokumentációs részeket is kell készíteni, így egy eddig átlagosan 50 oldalas dokumentáció helyett akár 70 oldalas anyagot kell majd készíteni a jövőben” – mondta a Portfolio-nak Szabó Rudolf, a Niveus Transzferáras üzletágának vezetője, aki szerint problémát jelenthet az is, hogy a magyar leányvállalatok olyan adatokat is kötelesek bemutatni, amelyekhez – adott esetben – nehezen férhetnek hozzá.

Kedvezményeket is tartalmaz, de kötelezettségeket annál inkább

Az új rendelet tervezete valóban tartalmaz kedvezményeket, amelyek elsősorban a kis volumenű, illetve a rutinjellegű tranzakciók esetében csökkenthetik a ráfordítandó adminisztrációs időt.

A legjelentősebb ilyen módosítás, hogy

a transzferár dokumentációs és adatszolgáltatási küszöb 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik, ami mentességet jelent számos, kisebb forgalmú kapcsolt tranzakcióval rendelkező vállalat számára.

Továbbá az eddigi szabályozás azt is megkövetelte, hogy fődokumentum is rendelkezésre álljon minden olyan esetben, amikor szükség volt transzferár-nyilvántartás készítésére. A főszabály ugyan továbbra is ez marad, azonban azok a vállalatok, ahol nem haladja meg az összes kapcsolt ügylet összértéke az 500 millió forintot egy adóéven belül, mentességet kapnak a fődokumentum elkészítése alól.

Pozitív változás az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások esetében, hogy ha a szolgáltatás megfelel a funkcionális kritériumoknak, és a nettó haszonkulcs 5% (szabály szerint nyújtáskor legalább 5%, igénybevételkor legfeljebb 5%), akkor mindkét kapcsolt fél szempontjából számos kötelező tartalmi elem (többek között a benchmark tanulmány) elhagyható a dokumentációból.

Bár az értékhatár növelése valóban szűkíti a durván 10-20 ezer vállalkozásnak a körét, amelyeknek nyilvántartás készítési kötelezettségük van, egyúttal bővült azon ügylettípusok köre, amelyeket dokumentálni kell, így például a független felektől származó költségek továbbterhelése vagy az ingyenes pénzeszközátadás is dokumentációköteles lesz

– hívta fel a figyelmet dr. Szabó Ákos, a Niveus Transzferáras üzletágának szenior menedzsere.

Továbbá a külföldön központilag készülő transzferár dokumentációk esetében eddig jellemző volt az ügyletek szabadabb összevonása, amit mostantól 5 kategóriában tiltani fog az új szabályozás: gyártási, forgalmazási, szolgáltatási, pénzügyi és immateriális eszközhöz kapcsolódó ügyletek esetében.

A rendelettervezet legmélyebb, és a legtöbb vállalatnál rendszerszintű átalakítást igénylő pontja a pénzügyi adatok bemutatásának új követelményrendszere: a nyilvántartást készítőknek biztosítaniuk kell a számításokhoz szükséges pénzügyi adatoknak a számviteli információs rendszerhez való köthetőségét, mindezt úgy, hogy ezek az adatok csak a kapcsolt ügyletekre vonatkozzanak (szegmentáltan). Ehhez egyes vállalatoknak proaktívan át kell alakítaniuk a belső kontírozási és könyvelési gyakorlatukat, hogy az egyes kapcsolt ügyletek bevételei és költségei üzemi eredmény szinten szegmentáltak és visszakövethetők legyenek.

Emellett a kapcsolt ügyletek alapvető elemzési mélysége is megnövekedett, továbbá a szolgáltatási ügyletek esetében úgynevezett Hasznossági tesztet, Immateriális javakkal történő ügyletek esetében DEMPE tesztet kell készíteni.

Szabó Rudolf szerint ez rávilágít a szabályozás megváltoztatásnak egyik fő indítékára is:

az adóhatóság minél részletesebb képet szeretne kapni a vállalkozások működéséről, különös tekintettel a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre.

Csakhogy a szabályozás olyan adatok bekérését is előírja, amelyekhez a magyar leányvállalatok nehezen vagy egyáltalán nem férnek hozzá.

Számos olyan új követelményi pont van, ahol előre látjuk, hogy nem fogunk adatot kapni ügyfeleink számára, mert ezek olyannyira szenzitív információk, vagy akár üzleti titkoknak minősülnek a német, francia vagy svájci anyavállalatoknál, hogy nem fogják azokat a magyar leányvállalatoknak átadni

– mondta. Ettől függetlenül a magyar adózókat büntethetik, ha nem tudják teljesíteni a dokumentációs kötelezettséget, ami harapófogóba szorítja őket: az anyavállalat nem adja ki az adatokat, a magyar hatóság viszont elvárja azok bemutatását. Az új szabályozás például előírja a kapcsolt ügyletekkel érintett teljes tulajdonosi háló bemutatását, beleértve minden köztes céget és a tulajdoni befolyás mértékét, ami különösen érzékeny információ lehet.

Az új szabályozás új nyelvi követelményeket is tartalmaz: a jövőben csak magyar és angol nyelvű dokumentációkat fogad el az adóhatóság, a német vagy francia nyelvű anyagokat le kell fordíttatni, ami további terhet jelent az érintett vállalkozások számára.

Nem finomkodnak a bírságokkal

Magyarország eddig is az egyik legszigorúbb transzferár szabályozási környezettel rendelkezett, és uniós viszonylatban is elég magasnak számítottak a bírságok, de az idei évtől az adóhatóság ellenőrzési gyakorlata tovább szigorodott. A Niveus 6-700 ügyfelének körülbelül 8-10 százalékánál volt transzferár-ellenőrzés az elmúlt időszakban, ami Szabó szerint rendkívül magas arány.

„Az adóhatóság szokott tájékoztatást nyújtani azzal kapcsolatban, hogy melyek azok a területek, ahol az adózók kiemelt ellenőrzésre számíthatnak és ebben rendszerint szerepelnek a transzferár ügyletek, de idén azt lehet mondani, hogy ez a terület vastag betűkkel szerepelt a listán" – utalt a fokozott hatósági figyelemre Szabó Rudolf, dr. Szabó Ákos pedig hozzátette: nemcsak az ellenőrzések száma nőtt meg, hanem azok alapossága is.

A revizorok mélyrehatóan áttekintik a dokumentációkat és különösen nagy figyelmet fordítanak az egyes részletszabályoknak való megfelelésre. Ahol pedig eltérést, hibát találnak, ott nem finomkodnak:

a mulasztási bírságok jellemzően 500 ezer és 1 millió forint között mozognak, de súlyosabb esetekben – például, ha az adóhatóság szerint indokolatlan veszteséget mutat ki egy vállalkozás –, akár több tízmilliós bírságot is kiszabhatnak.

"Teljesen új jogszabályt kapunk, ami jelentősen átírja a korábbi követelményeket. Bár a dokumentáció főbb tartalmi elemei maradnak, összességében bővítettek a követelményrendszeren, miközben a könnyítések nem annyira jelentősek, mint amennyivel megnövelték az adózók feladatait" – összegzett a tervezet kapcsán Szabó Rudolf.

A cikk megjelenését a Niveus támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio