Mi az a rendezett átállás?

Ez egy átfogó kifejezés a zöld átállás helyett. Nemcsak a környezetvédelemről szól, hanem arról is, hogyan finanszírozzuk, hogyan készül fel rá a társadalom és a kormányzat.

Mi az ETS, vagyis a kibocsátáskereskedelmi rendszer?

Egy európai rendszer, ahol a cégeknek fizetniük kell a szén-dioxid-kibocsátásukért. Magyarországon 10 év alatt 1200 milliárd forintba került a vállalatoknak.

Mennyibe fog kerülni a zöld átállás világszinten?

Becslések szerint 2050-ig akár 300 ezer milliárd dollárnyi befektetésre lehet szükség.

Mire jó az ESG a cégeknek?

Gyakorlatilag egy térkép, ami segít eligazodni a zöld átállás útvesztőjében. Mérhető adatokat ad, segít a kockázatok felmérésében, és megmutatja, mennyire felelős egy vállalat.

Ki segít a cégeknek megérteni az ESG szabályokat?

Az Energiaügyi Minisztérium és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ad útmutatást, konzultációkat és szakmai fórumokat tart.

Miért éri meg minél hamarabb megfelelni az ESG-nek?

Mert aki korábban teljesíti a követelményeket, az hamarabb élvezheti a versenyelőnyt a piacon. Az ESG nem teher, hanem lehetőség.

Várható-e enyhülés a Green Deal szabályaiban?

Viták zajlanak róla, és kisebb puhulás elképzelhető, de a hasznos részeket érdemes kihasználni és alkalmazkodni hozzájuk.

Az ESG akkor működik, ha nem teherként, hanem a jövőbe vezető út térképeként tekintünk rá − Elindult a Portfolio Green Transition & ESG 2026

Portfolio

2026. március 05. 10:28

A jelenleg ideológiától átitatott ún. zöld átállás helyett rendezett átállásra van szükség – jelentette ki Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Green Transition & ESG 2026 konferencián, hozzátéve, hogy hamarosan óhatatlanul a hazai kis- és középvállalati szektor mindennapi életének is a szerves részévé válik az ESG-szemlélet.

A zöld átállás kifejezés helyett inkább rendezett átállásról kellene beszélni, amely magában foglalja a kormányzati, technológiai, finanszírozási és társadalmi hátteret is. A környezeti fenntarthatóság ugyanis nem létezhet gazdasági és társadalmi fenntarthatóság nélkül, mondta el nyitó előadásában Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) jelentős terhet ró a vállalati szférára. A séma Magyarországon 10 év alatt több mint 8 százalékkal vetette vissza a szén-dioxid-kibocsátást, azonban ez 1200 milliárd forintba került a cégeknek.

Egyensúlyi pontot kell találni

– hangsúlyozta az államtitkár.

Nemzetközi számítások alapján 300 ezer milliárd dollárt is kitehet 2050-ig a zöld átállásra fordított befektetések összege, ami jól mutatja, hogy milyen volumenű beruházási igényről beszélünk.

Portfolio_Green Transition_1szekció_007 — Gondola Csaba államtitkár, Energiaügyi Minisztérium

Finanszírozási eszközökre, piaci mechanizmusokra van ezért szükség, amelyek tompítják ezeket a hatásokat, úgy mint zöld kötvények, a magántőke attraktívvá tétele, a hedge fundok felfutása vagy akár a jól használt emissziós piacok.

Az ESG-rendszer gyakorlatilag térképet ad a vállalati szféra számára a zöld átmenet viszontagságai között,

vélekedett Gondola Csaba. Objektív mérést tesz lehetővé a prevenciót és állandó kockázatelemzést is szolgálja, egyben a felelősségvállalás mérését is számszerűsíti, emelte ki a szakember.

Az állami szervek mint pl. a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség és az Energiaügyi Minisztérium iránymutatásokkal, konzultációkkal és szakmai fórumokkal segítik az ESG kötelezettség megértését.

Gondola Csaba szerint az ESG akkor működik, ha nem teherként, hanem a jövőbe vezető út térképeként tekintünk rá.

Bár komoly viták vannak a Green Deal irányáról, és valamennyi puhulás elképzelhető, azokkal a részekkel, amelyek jók és hasznosak, élni kell, a kötelezettségenek pedig a lehető leggyorsabban érdemes megfelelni, mert a megfelelés annál hamarabb fordul át majd versenyelőnybe.

Címlapkép forrása: Portfolio