ESG-megfelelés: van, aki már túl van a nehezén, de a legtöbb magyar vállalatnak most jön csak a feketeleves

Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóság (SZTFH) ESG vezetője a Green Transition & ESG 2026 rendezvényen jelentette be, hogy idén átszakítják a célszalagot az ESG-szabályozás terén.

"Idén átszakítjuk a célszalagot" – jelentette ki Molnár Csaba Gábor, hozzátéve, hogy "amiről ma beszélünk ESG kapcsán, az végre egy tiszta beszéd a valós igények és az üzleti realitás alapján."

Az ESG-törvény két évét összefoglalva az SZTFH vezetője elmondta, hogy ez egy nagyon nehéz maraton volt, amelyet ő tíznek élt meg. Az elmúlt két évben azonban jelentős közös eredményeket sikerült elérni. Kiemelte a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött stratégiai megállapodásokat, amelyek nem csak szimbolikus jellegűek voltak, hanem kőkemény munkát jelentettek.

Külön elismerést érdemel a Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozata, amely az ESG-kalkulátorok hitelesítését végezte.

Ezeket a kalkulátorokat már több mint tízezerszer használták. Az SZTFH ESG igazgatósága egy szokatlan, szolgáltatás-orientált, kockázatalapú hatósági szerepfelfogást alakított ki, ahol nem a hibák keresése és büntetése a cél, hanem az edukáció és útmutatás. Hét útmutatót adtak ki, amelyeket nagy sikerrel használnak.

Molnár Csaba Gábor hangsúlyozta, hogy az ESG-szabályozást nem a zöldpolitika, hanem a gazdaságpolitika irányítja. Az ESG-törvény és módosító rendelkezései, valamint a számviteli törvény és könyvvizsgálatról szóló törvények módosítását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kezdeményezte, mivel az ESG gazdaságpolitikai kérdés.

Az üzleti racionalitás nyelve a kockázat"

– fogalmazott a szakértő, kiemelve, hogy az elmúlt években számos kockázattal kellett szembenézni, beleértve a geopolitikai kockázatokat, szállítási útvonalak zavarását, szállítói lánc bizonytalanságait és klímakockázatokat. Példaként említette, hogy a fagykárból már kivonultak a hazai biztosítók.

Az ESG vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző méretű vállalkozások eltérően élik meg ezeket a kockázatokat. A kisvállalkozásoknál ezek napi élet-halál harcban jelennek meg, a közepes vállalkozásoknál a versenyben maradás tétjét jelentik, míg a nagyvállalkozásoknál már stratégiai kérdés. Ugyanakkor a nagyvállalkozások érettségét visszatükrözik a szállítói láncba, ami súlyos aránytalanságokat szülhet az adminisztrációban.

Molnár Csaba Gábor

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, ESG vezető

Molnár Csaba Gábor a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ESG Igazgatóságának vezetője, akit felsőfokú tanulmányai a Budapesti Corvinus Egyetemhez kötnek. Több mint 14 éves kutatói,

…Tovább

Molnár Csaba Gábor több mint 700 állásfoglalást írt alá az elmúlt két évben, és számos vállalkozással, közreműködővel személyesen is megbeszélte a konkrét problémákat, amelyekre mind megoldást találtak. Ez lesz a fő fókusz a célvonal átszakítása után is.

A szakértő kiemelte az elmúlt két évben kiépített ökoszisztémák értékét, beleértve az akkreditált képzéseket, az ESG-szakértőket, tanácsadókat és minden ESG-közreműködőt. Ezek egy egységes belépési tudásszintet teremtettek meg, amely a közös nyelvű kommunikáció alapját jelenti.

Mindannyian magánemberek vagyunk, és megvan a szeretetnyelvünk, de az üzleti döntéshozatalban kockázatokról kell beszélni ahhoz, hogy határidőket érjünk el"

– hangsúlyozta.

A célszalag átszakításának pillanata a tanúsítás lesz, amely végre a talajra hozza a kockázatokat. Az ESG-tanúsító elsősorban folyamattanúsító, amely a kockázatkezelési rendszerről és a megfelelőségi célú átvilágítási kötelezettségek teljesítéséről szól. Az ESG-tanúsítónak azt kell értékelnie, hogy a vállalkozás megfelel-e ezeknek a követelményeknek.

ESG-beszámolás 2024–2025: a „tanulóév” után jön a tanúsítási időprés – mit üzen a piac, a hatóság és a nagyvállalatok?

Az ESG-jelentések magyarországi gyakorlata látványosan érik: egy olyan kerekasztal-beszélgetésen, ahol több „Wave 1-es” kötelezett már túl van az első leadáson, a fókusz már nem azon volt, hogy kell-e készíteni, hanem azon, hogy hogyan lehet jobban csinálni 2025-ben – és hogyan készül a piac a tanúsításra.

Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletágának igazgatója moderátorként azt a helyzetet emelte ki, hogy ritka az olyan panel, ahol egyszerre ülnek a színpadon olyan kötelezettek, akik már a saját bőrükön megtapasztalták az első ESG-beszámoló „műhelymunkáját”. Szerinte a beszélgetés valódi értéke épp az, hogy a vállalatok már látják, mi működött, és mit kell a második körre másképp szervezni. Ferenczi külön kérdésként tette fel a tanácsadók szerepét is:

mennyire reális tanácsadó nélkül végigvinni a megfelelést, és hol ad valódi hozzáadott értéket külső szakértő?

Szabó-Molnár Csilla, a Magyar Telekom ESG vezetője a 2024-es évet „tanulás évének” nevezte, még úgy is, hogy a Telekom erős alapokról indult: saját elmondása szerint 2003 óta készítenek jelentéseket, és több ESG-hez kapcsolódó folyamat (kockázatkezelés, stratégiai szintű kezelés, beszállítói átvilágítás) már korábban is megjelent. A legnagyobb belső tanulságként a felelősségek időbeni kijelölését említette:

ha nincs tisztázva, ki miért felel és meddig ér a döntési hatásköre, akkor kapkodás és „egymásra mutogatás” lesz.

A beszállítói adatgyűjtésnél pedig azt hangsúlyozta, hogy a pusztán szoftveres megkeresés nem elég: a közvetlen kapcsolat, a személyes utánkövetés és a beszállítók edukációja döntő – náluk ez végül rengeteg telefonálást, közös Teams-meetinget és aktív „kézen fogást” jelentett.

Tóth-Patai Krisztina, a Waberer's ESG és CSR igazgatója szerint az első, „nulladik” lépés az volt, hogy a vállalat megértse: miben különbözik a korábbi fenntarthatósági jelentés (és annak logikája) az ESG-beszámolótól, és mihez képest kell újra gondolni például a lényegességi elemzést. Kiemelte:

a megfelelés nemcsak szakmai, hanem szervezeti kérdés is, mert az sem mindegy, melyik vállalatra készül a beszámoló, különösen nagy cégcsoportoknál.

Operatív oldalról meglepően szűk erőforrásról beszélt: náluk összesen három fő foglalkozik ESG-vel (egyikük gyakornok), ezért döntöttek tanácsadó bevonása mellett – kockázatcsökkentésként és értelmezési támaszként. A Waberer’snél a beszámoló elkészítése a tényleges „fókuszidőben” 3–4 hónapot vett igénybe, miközben a szoftver- és tanácsadói beszerzés, illetve a feladat értelmezése már jóval korábban elindult.

Soós-Kovács Evelin, az MVM Fenntarthatósági Teljesítmény Koordinációs Osztályának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentéstétel a csoportszintű működésben különösen komplex: az MVM Csoportban több mint 120 tagvállalat van, ezért a cél egy olyan módszertan és „közös nyelv” kialakítása, amely később könnyen adaptálható a kötelezetté váló társaságokra. Elmondása szerint náluk az ESG terület felsővezetői fókuszt kap, és egy dedikált, nyolcfős csapat foglalkozik a riportolással és koordinációval. Az MVM 2024-ben határidőre elkészítette a beszámolót, és már 2025-ben azzal szembesül, hogy a tagvállalati oldalon mélyebb bevonódásra lesz szükség, mint azt előzetesen gondolták. Soós-Kovács szerint ugyanakkor a folyamat pozitív „zsongást” is kelt:

az audit- és beszámolási elvárások összehozzák a beszerzést, a compliance-t és a környezetvédelmi területeket, és jobb minőségű adatot teremtenek a későbbi valós beavatkozásokhoz.

Lukács Ákos, az EY Közép-Európa klímaváltozási és fenntarthatósági üzletágvezetője a tanácsadói oldalról azt emelte ki, hogy a szabályozási környezet egy év alatt jelentősen változott (uniós „omnibusz” irányok, hazai módosítások), ami egyszerre adott felkészülési időt és okozott bizonytalanságot. Tapasztalata szerint sok „Wave1” cég tanácsadó nélkül is megoldotta az első évet, részben azért, mert a hatósággal konzultatív módon lehetett tisztázni kérdéseket. A legnagyobb választóvonal szerinte az, hogy kinek volt már korábban ESRS/GRI/CSR rutinja: ahol volt előzmény, ott a beszámoló „építőkockái” megvoltak, ahol nem, ott a legtöbb a kérdőjel. Lukács azt is hangsúlyozta:

ESG-adatokra nem csak kötelezettség miatt lehet szükség, mert exportpiacokon egyszerűen „nincs üzlet ESG nélkül”, és a beszállítói lánc (Tier 1) egyre inkább egységesebb, értelmesebb kérdésmennyiséget vár.

Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG vezetője a hatósági oldal üzenetét két pontra fűzte fel: egyrészt a „tagadók” ideje lejárt, a Wave 1-es kör már a második évébe lép, így aki most kezdene azon gondolkodni, hogy megéri-e beleállni, az szerinte elkésett. Másrészt a hatósági hozzáállást támogatóként írta le:

arra biztatok mindenkit, hogy konkrét kérdésekkel keressék a hatóságot, mert céljuk a megoldás, nem a „büntetés”.

A tanúsítás kapcsán ugyanakkor időprésről beszélt: a piacon szerinte nem lesz sok (akár egy tucatnál kevesebb) tanúsító, és kérdés, hogy az üzleti év zárása után fél éven belül mindenki odaér-e. Molnár ugyanakkor megnyugtatta a kötelezetteket: a bírságolásnál nem a tanúsítás hiányát tették szankcióvá, és aki becsülettel dolgozik, annak „nem kell félni”.

A tudósítást folytatjuk.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio