Nálunk ellenzik a legtöbben a sorkatonaság visszaállítását egy európai felmérés szerint

Az eheti NATO-csúcstalálkozó elé időzítve jelentette meg az ECFR azt a kutatását, amely felmérte, hogy az európai közvélemény miként viszonyul a fél éve ismét hatalomra jutott Donald Trump amerikai elnök külpolitikájához, az ennek következtében átalakulásnak indult európai biztonsági rendszer különböző kérdéseihez, valamint az orosz-ukrán háborúhoz.

A közvélemény-kutatást májusban vették fel 12 európai országban, köztük Magyarországon. Hazánkon kívül még kilenc EU-tagállamban (Dánia, Észtország, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország), illetve az Egyesült Királyságban és Svájcban szondázták a közvéleményt.

A felmérés szerint a vizsgált országok szinte mindegyikében (kivéve Olaszországot) a megkérdezettek közül többen vannak azok, akik támogatják a védelmi kiadások növelését. Lengyelországban és Dániában a legmagasabb ennek támogatottsága, a válaszadók 70%-a van ezen az állásponton. Magyarországon a megkérdezettek 45%-a támogatja a védelmi kiadások növelését, amivel hazánk az országok középmezőnyében foglal helyet ebben a kérdésben.

A kötelező katonai szolgálat visszaállításának kérdésében azonban már kiegyenlítettebb kép rajzolódik ki, mivel a kilenc ország közül, ahol ezt a kérdést feltették, ötben azok vannak abszolút vagy relatív többségben azok, akik támogatják ezt, míg négyben azok, akik ellenzik. (Ezt a kérdést Dániában, Észtországban és Svájcban azért nem tették fel, mivel ott kötelező a katonai szolgálat.)

A vizsgált országok közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya (58%), akik ellenzik a sorkatonaság visszaállítását (csak a megkérdezettek 32%-a támogatja ezt, ami a legalacsonyabb ráta a vizsgált kilenc ország körében).

Ukrajnához való viszony

A felmérés szerint az európai közvéleményben többsége szerint Európának akkor is ki kell tartania Ukrajna katonai támogatása mellett, hogyha az USA már nem biztosítaná ezt. E kérdésben a 12 vizsgált ország közül egyedül Magyarország lóg ki: hazánkban ugyanis többen vannak azok, akik szerint Európának követnie kellene az USA-t, ha Washington felhagyna Kijev katonai támogatásával a (magyarok 43%-a szerint az USA-hoz hasonlóan kellene cselekednie Európának egy ilyen helyzetben, míg 38% szerint nem kellene követni Amerika példáját).

A kutatásban azt is megvizsgálták, mit tartanának helyes európai lépésnek a megkérdezettek abban az esetben, ha Washington nyomást gyakorolna Ukrajnára annak érdekében, hogy adja át a megszállt területeket Oroszországnak, vagy ha megszüntetné a gazdasági szankciókat Moszkvával szemben. E két kérdésben is az európai közvélemény amellett állt ki, hogy Európának az USA-tól függetlenül továbbra is támogatnia kellene Ukrajnát. A vizsgált országok közül e két kérdésben is Magyarországon gondolják úgy a legtöbben, hogy Európának is az USA-hoz hasonlóan kellene cselekednie. A megszállt területek átadásánál a magyarok 33%-a, a Moszkvával szembeni szankciók feloldásánál pedig 38% vélekedik így.

Szkepticizmus az EU képességeivel kapcsolatban

Az európai közvéleményt alapvetően szkepticizmus jellemzi azzal kapcsolatban, hogy az EU képes-e hatékonyan elszakadni az Egyesült Államoktól a védelem és a biztonság terén.

Az európaiak szkeptikusak azzal kapcsolatban is, hogy az EU képes-e félretenni belső nézeteltéréseit és globális hatalommá válni, amely egyben képes lenne gazdaságilag versengeni az Egyesült Államokkal és Kínával.

Ez a fajta szkepticizmus a vizsgált országok közül Magyarországon a legerősebb,

• miután hazánkban a legmagasabb azok aránya (63%), akik szerint a következő öt évben az EU nem lesz képes gazdaságilag versengeni az USA-val és Kínával.
• Emellett a vizsgált országok közül Magyarországon gondolják úgy a legtöbben (50%), hogy az EU a következő öt évben nem lesz képes felülkerekedni a belső ellentéteken, és így egy egységesebb globális szereplővé válni.
• Abban a kérdésben pedig, hogy a következő öt évben az EU képes-e hatékonyan leválni az USA-tól a védelem és biztonság terén, nálunk a második legerősebb a szkepticizmus mértéke, miután ezt a magyar megkérdezettek 51%-a tartja „nagyon nehéznek” vagy „gyakorlatilag lehetetlennek”. 

Biztonságpolitikai aggodalmak

A felmérés kitért arra is, hogy a különböző biztonságpolitikai aggodalmak mennyire aggasztják a közvéleményt. A vizsgált országok közül – Svájc mellett – Magyarországon a második legalacsonyabb azoknak az aránya, akik „nagyon” vagy „valamennyire” aggódnak amiatt, hogy országukat megtámadja Oroszország. Nálunk Svájchoz hasonlóan a megkérdezettek 19%-a tart ettől – ez a ráta Dániában a legalacsonyabb (17%) és Lengyelországban a legmagasabb (65%).

Szintén Magyarországon második legalacsonyabb azoknak aránya, akik amiatt aggódnak, hogy szétesne a NATO. A magyarországi megkérdezettek körében 24% nevezte ezt aggodalomra okot adónak. Ennél alacsonyabb rátát (23%) csak Dániában mutattak ki. Érdekes módon, az EU szétesése miatt aggódók aránya szintén 24%-ot tesz ki Magyarországon, azonban több országban ennél is alacsonyabb ez a ráta.

Egyben Magyarországon a legmagasabb azok aránya (46%), akik ellenzik az USA-tól független európai nukleáris elrettentő erő kiépítését (Lásd az első grafikont).

Trump megítélése

Donald Trump amerikai elnök politikájára vonatkozó kérdéseknél pedig az derült ki, hogy nálunk a legmagasabb azok aránya (24%), akik szerint az amerikai elnök nem igazán ártott az európai-amerikai kapcsolatoknak. Igaz, igen magas (28%) azok aránya is, akik szerint viszont Trump második elnöksége rontott a transzatlanti kapcsolatokon, és ez a hatás várhatóan a Fehér Házból való távozása után is fennmarad (második legnagyobb ráta a 12 ország között).

Egy másik kérdésben viszont egyértelműen kedvezőbb megítélést kapott Trump a magyar közvéleményben: nálunk gondolják ugyanis a legtöbben (35%) azt, hogy Trump második elnöksége alatt „nagyon” vagy „inkább” jó munkát végzett az ukrajnai háború befejezését célzó erőfeszítéseknél. Ezzel szemben azon magyarok aránya, akik „nagyon” vagy „inkább” rossznak ítélik meg Trump e tevékenységét, 31%-ot tesz ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images