Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.
A szavazatok csaknem harmadának összeszámolása után jó úton jár afelé a horvát kormányzó HDZ, hogy jelentős többséggel megnyerje a szerdai parlamenti választást, de kérdéses, hogy tud-e kormányt alakítani.
A magyarok 77%-a szerint az európai uniós tagságunk előnyös az ország számára - derül ki az Eurobarométer nemzetközi felméréséből.
A Nemzetközi Demokrácia és Választási Segítségnyújtási Intézet (IDEA) legújabb felmérése szerint világszerte csökken a demokráciába vetett bizalom, miközben egyre többen szeretnének egy erős vezetőt, aki nem bajlódik a választásokkal és a parlamenttel – írja a Reuters.
Kedden beiktatták Simon Harrist, aki ezzel Írország történetének legfiatalabb miniszterelnöke, vagyis helyi nevén taoiseach lett. Azt ígérte megerősíteni a koalíciós kormányt, hogy megakadályozza a Sinn Fein baloldali párt első választási győzelmét.
A Wall Street Journal beszámolója szerint annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök elődeihez képest kimagaslóan sokat tett a klímavédelem területén, a választók, köztük a demokraták bázisát alkotó fiatalok ebből nem sokat érzékeltek. A Biden-kampány változtatni szeretne ezen az elnök klímaváltozás ellen tett lépéseit hangsúlyozva.
Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások első fordulója, a több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű - községi, járási és vajdasági - önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt.
A közvélemény-kutatások összesített átlaga alapján hónapok óta nem volt ilyen szoros a verseny a hivatalban lévő amerikai elnök, Joe Biden és az újrázni szándékozó elődje, Donald Trump között. A héten volt, hogy kevesebb, mint egy százalék választotta el a két jelöltet egymástól, ami statisztikai döntetlennek tekinthető, hiszen jócskán a hibahatáron belül található. Az elnökválasztáson azonban nem az nyer, aki országos szinten több voksot szerez – ahogy ezt 2000-ben és 2016-ban is saját bőrükön tapasztalták a demokraták –, hanem a tagállamokban kell összegyűjteni 270 elektori szavazatot. A legnagyobb versenyhelyzettel az úgynevezett csatatérállamokban találkozhatunk, itt viszont a felmérések szerint egyelőre nem sikerült Bidennek behoznia a lemaradását.
Az Egyesült Államok leghíresebb politikus dinasztiája, a Kennedy család újabb sarja jelentette be tavaly, hogy pályázik az elnöki pozícióra. 2023 áprilisában Robert F. Kennedy Jr. a demokrata elnökjelöltségért indult harcba, októberben azonban meggondolta magát, és azóta függetlenként kampányol. Bár a 70 éves ifjabb Robert F. Kennedy az elnökjelöltséggel apja példáját követi, a demokratákhoz hű Kennedy család mégsem áll egyöntetűen mögötte. A nézetei miatt többen nyíltan kritizálják rokonukat, és helyette ellenfelét, Joe Bident támogatják. Amióta Kennedy a múlt héten bejelentette alelnökjelöltjét is, és mivel harmadik jelölthöz képest évtizedek óta nem látott magasságokban van a támogatottsága, egyre többen teszik fel a kérdést: a számos buktató ellenére vajon belepiszkálhat az eddig Biden és Trump párharcaként leírt 2024-es elnökválasztás végkimenetelébe?
A Kyiv Independent beszámolt egy friss ukrajnai felmérésről, amelyben a jövővel kapcsolatban kérdezték meg a lakosokat.
Az AP számolt be egy új kutatás eredményeiről, amely szerint az Egyesült Államok mély politikai törésvonalai ellenére az amerikaiak többsége egyetért abban az alapvető kérdésben, hogy mit jelent amerikainak lenni. Az ország demokráciájának állapotáról azonban negatívabban vélekednek a választók, ami egy kutató szerint annak is betudható, hogy a szélsőséges nézőpontokat hirdető politikai vezetők nem képezik le jól a mérsékeltebb többségi társadalom álláspontját.
Az amerikaiak kevéssel több mint harmada támogatja Izrael katonai fellépését a Gázai övezetben, ami jelentős csökkenés tavaly novemberhez képest, amikor még ötven százalékuk állt Izrael mögött. Főként a demokraták lemorzsolódásával csökkent az amerikaiak kiállása Izraelért - derül ki a Gallup közvélemény-kutató március első felében készített felméréséből.
Egy friss felmérés szerint a franciák több mint fele (52 százalék) gondolja úgy, hogy az ország nem áll készen az idei nyári olimpia és paralimpia megrendezésére.
A mostanra gyakorlatilag lezárult demokrata előválasztás nem sok izgalmat tartogatott: Joe Biden amerikai elnök minden egyes államban elsőként futott be a célvonalba, és hivatalosan is elég delegáltat gyűjtött a párt jelöltségének megszerzéséhez a 2024-es elnökválasztáson. Ám Biden sorozatos diadalainak árnyékában felsejlik egy olyan hiányosság, amely, ha nem kezelik, igazán fájdalmassá válhat: amellett, hogy Trump egyre több függetlent és színesbőrűt, különösen munkásosztálybelieket csábít át magához, a fiatal szavazók körében is csökken Biden támogatottsága. Ez pedig az elnök Izrael-politikájának is köszönhető.
Simon Harris felsőoktatásért és innovációért felelős miniszter lehet a lemondását tegnap bejelentő Leo Varadkar utódja ír miniszterelnökként, azaz taoiseachként. A Fine Gael párt vezetését is átadó Varadkar tegnap jelentette be váratlan távozását - írja a BBC. A legnagyobb ellenzéki párt, amely a felmérések szerint a következő kormányt alakíthatja majd, viszont választás kiírását követeli.
A brit parlament mai ülésén azonnali választások kiírását követelte Keir Starmer, a brit Munkáspárt vezetője a kormányfőtől, Rishi Sunaktól. Starmer gyávának nevezte Sunakot, amiért halogatja a választást. Eközben a Konzervatív Párton belüli források is arról pletykáltak, hogy elindult a szervezkedés Sunak leváltására - írja a BBC.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Avgyijivka környékén csaptak le a gépek.
Nőtt az állomány, de nőhetett volna sokkal többel is.
Sok minden változott 2011 óta.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
