Mark Carney kanadai miniszterelnök Kínát nevezte meg az ország legnagyobb biztonsági fenyegetésének - írja a Reuters.
Ha Oroszország háborúba kerül a NATO-val, az egyesített orosz-belarusz haderő Lengyelországot és a balti államokat rohanná le először – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Szergej Nyariskin, az orosz külföldi hírszerzési szervezet, az SZVR vezetője.
J. D. Vance amerikai alelnök az UnHerdnek adott interjút, melyben kijelentette, szereti Európát, ám a nyers, de valós igazság az, hogy "egész élete során" az Egyesült Államok finanszírozta a földrész biztonsági infrastruktúráját, ami egyik félnek sem áll érdekében. Az alelnök szerint erős Európára lenne szükség, ami megfékezhetné Washington túlkapásait is.
A II. világháború óta most állt fel először hárompárti kormánykoalíció Ausztriában. Az Osztrák Néppárt, a szociáldemokraták és a liberális NEOS közös kormányzása a külpolitikában is eléggé kompromisszumos megoldásokat eredményezett. Az új bécsi kormány láthatóan törekszik a nemzetközi pozíció erősítésére, különösen a multilaterális diplomácia terén, ugyanakkor egyelőre óvatosnak tűnik az átalakuló világrend legfontosabb kihívásainak kezelésében.
Az Európai Bizottság újabb egymilliárd eurót utalt Ukrajnának, ezzel a teljes uniós makroszintű pénzügyi támogatás összege már eléri az ötmilliárd eurót. A támogatás a zárolt orosz állami vagyonból származó bevételekből származik, és a G7-ek által koordinált ERA-kezdeményezés részét képezi. A brüsszeli EU–Ukrajna Társulási Tanácsülés és az ezzel párhuzamos üzleti csúcstalálkozó új lendületet ad a kétoldalú kapcsolatok mélyítésének – a biztonságpolitikától a gazdasági integrációig.
Az Egyesült Államok "visszaveszi" a Panama-csatornát a kínai befolyás alól - mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter helyi idő szerint kedden a közép-amerikai országban tett látogatása során.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem lehet átmeneti, múló jelenségnek tekinteni az elmúlt napok világgazdasági és világpolitikai fejleményeit, a történtek változó világrendet, új korszakot jeleznek.
Időről időre az egész világ felfigyel arra, hogy Kína egyre látványosabban mocorog a Távol-Keleten, Peking késznek mutatkozik arra, hogy akár katonai úton, de egyszer és mindenkorra „lezárja” Tajvan felügyeletének kérdését. Az elmúlt években ez kifejezetten „slágertémává” vált, a felemelkedő nagyhatalom minden létező fórumon hangoztatja, hogy belátható időn belül szeretnék, hogy a „két Kína” egy felügyelet alá kerüljön, méghozzá a pekingi kormány irányítása alatt. Tajvan a múltban is igyekezett ellenállni az egyre súlyosabb nyomásnak, ehhez pedig elég sokáig hajlandóak lettek volna elmenni, a nukleáris fegyverek kifejlesztését sem tartották elvetendőnek, ennek pedig egy kevésbé ismert sztorija is van. A közelmúlt eseményeinek fényében a történet pedig jóval izgalmasabb megvilágításba kerül.
Ukrajna továbbra is azon az állásponton van, hogy NATO-csatlakozásának kérdésében a béketárgyalások keretében nem engedhet az orosz követelésnek - jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek pénteki brüsszeli találkozóját követően újságíróknak nyilatkozva.
Az amerikai erők európai főparancsnoka szerint komoly kihívásokat jelentene, ha az Egyesült Államok lemondana a NATO európai erőinek vezetéséről, különös tekintettel a nukleáris fegyverek irányítására.
Az Európai Bizottság Fehér könyve mentén fektetik le a kontinens védelmének elkövetkező éveit Varsóban. Az egyezkedésnek az adta meg az alaphangot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, sok évnyi hibridkóstolgatás után, közvetlenebbül is célba veheti az EU-t. A Bizottság álláspontja szerint a bürokratikus korlátok eltörlése elengedhetetlen lesz a teljes stratégiai függetlenség kiépítéséhez.
Néhány hónapja még teljesen abszurd lett volna arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha az Egyesült Államok megtámadna egy másik NATO-tagállamot, Donald Trump amerikai elnök viszont láthatóan mindenképpen meg akarja szerezni magának a Dániához tartozó Grönlandot. Trump több ízben beszélt arról is, hogy legrosszabb esetben még akár az amerikai haderőt is hajlandó lenne használni saját szövetségesével szemben, hogy az északi területet uralma alá hajtsa. Bár még sosem történt ilyen, és a NATO alapszerződése nem tér ki rá, alapvető sejtéseink lehetnek, mi történne, ha egy NATO-tagállam megtámadna egy másikat, Amerika katonai erőben való túlsúlya azonban most mindenképpen komplikálttá teszi a helyzetet.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter azt mondta egy interjúban, hogy az ukrajnai tűzszünet növelné a balti államok biztonsági problémáit – írja a Kyiv Independent.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a Financial Timesnak adott interjút, melyben elmondta, Európának úrrá kell lennie a transzatlanti kapcsolatokban kialakult feszültségeken.
A Taszsz-tól érkező jelentések szerint az orosz alakulatok a hét végén elfoglalták a határtól alig pár száz méterre fekvő Veszelivkát.
Az Egyesült Államok régóta tervezi Grönland annektálását, az erre vonatkozó igényt komolyan kell venni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Murmanszkban, egy a sarkvidék jövőjéről tartott fórum plenáris ülésén.
Gediminas Simkus szerint tovább kell csökkenteni a kamatokat.
Szó szerint kell venni, amit az amerikai elnök mond.
Trump szerint ő nem felelős a helyzetért.
Annyira nem vonnak be senkit a világ vezetői a döntéshozatalba, hogy az emberek teljesen kiábrándultak.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
