Németország titkosszolgálati vezetője figyelmeztet: Oroszország tesztelheti a NATO 5. cikkelyét, ezért támadást készít elő a szervezet ellen - számolt be a RBC Ukraine.
Igazságosabbá kell tenni a NATO közös biztonságát célzó erőfeszítéseket, mivel az Egyesült Államokra túl hosszú ideje túl nagy teher hárul - mondta hétfőn Londonban a NATO főtitkára.
Miközben jóformán az egész világ arra figyelt, hogy Ukrajnában mi történik az Egyesült Államok segédletével, lassan kezd kirajzolódni, hogy pontosan mit gondol az Egyesült Államok a távol-keleti térségről és annak biztonságpolitikai szerepéről. A szakértők egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy Kína bármelyik pillanatban támadást indíthat Tajvan elfoglalására, de a szigetnek éppen az Egyesült Államok a legfontosabb partnere, ráadásul Donald Trump kormánya látványosan inkább az indo-csendes-óceáni térség felé fordítja a tekintetét, ez pedig egyáltalán nem jelenthet jót a felemelkedő nagyhatalom számára.
Svédország vállalta, hogy 2030-ra a bruttó hazai termékének 5%-át fordítja védelmi célokra. A svéd védelmi miniszter szerint ezzel az ország készen áll arra, hogy aktívan részt vállaljon az európai biztonság megerősítésében, írja a Bloomberg.
Donald Trump agresszív kereskedelmi politikája aggodalmakat váltott ki Németországban az ország külföldön tárolt aranytartalékainak biztonságát illetően, különösen a New Yorkban elhelyezett készletek kapcsán - írja a Reuters.
Az ukrán katonai hírszerzés olyan telefonhívást kapott el, amely szerint az Ukrajna határai közelében élő orosz lakosok arra panaszkodnak, hogy a kormány lakhatatlanná teszi a területet a tervezett „pufferzóna” kialakítása során – írja a The Kyiv Independent.
Komolyan fontolgatják, hogy az egyik megoldás az európai védelem kérdésére nem a közös hadsereg, vagy egyéb új együttműködések kiépítése lehet, hanem az, hogy krízishelyzetben az EU "kölcsönvenné" a NATO vezetési struktúráját és logisztikai képességeit, hogy azon keresztül koordinálják az EU-nak fontos katonai műveleteket. Bár erre a manőverre elviekben már most is megvan a lehetőség, az állami érdekek könnyen elkaszálhatnak bármilyen együttműködést, így most arra keresnek megoldást, hogy teljes összhang nélkül is felléphessenek, ha szükség van rá.
A NATO eszkalációjának, veszélyes eszköznek nevezte az orosz külügyminisztériuma a finn haditengerészet katonai szövetséggel folytatott közös gyakorlatát.
Ukrajna harca nemcsak saját szuverenitásáért folyik, hanem Európa jövőjéért, de a háború még idén tűzszünethez vezethet, tartós békére viszont aligha van esély. Ukrajna NATO-tagsága nem elméleti lehetőség, hanem a biztonságpolitikai rendezés sarokköve. A jelenlegi helyzet a hidegháborús Németország vagy a koreai-félsziget megosztottságához válhat hasonlóvá. Oroszország nem egy államként, hanem birodalomként működik, és eszközei a nyílt háborún túl a nyugati társadalmak destabilizálását is célozzák, amire válaszolnia kell Európának – többek között ezekről a kérdésekről beszélt Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, Ukrajna-ügyi különmegbízottja, a Center for European Policy Analysis vezető kutatója egy zártkörű sajtóbeszélgetésen, melyen a Portfolio is részt vett. Volker nemcsak Ukrajna geopolitikai szerepéről beszélt részletesen, hanem értékelte Magyarország keleti nyitását, a nyugat-balkáni biztonsági kockázatokat, valamint a NATO jövőjét is a háború árnyékában.
Európa egy vég nélküli huzavonába keveredett: valahányszor elérhető közelségbe kerül egy elfogadhatónak tűnő megállapodás, a lehetőségek rendre kicsúsznak a kezei közül. Bár abban a szakértői konszenzus széleskörű, hogy továbbra is az euroatlanti szövetségi rendszer lenne a legerősebb formáció, az USA elnöke továbbra is kettős játékot folytat, és az EU országainak egy ilyen, egyre inkább bizonytalan időszakban kell egyetértésre jutni abban, hogy hogyan viszonyuljon Oroszországhoz. A függetlenedéshez és felnövéshez vezető út kijelölhető, de stratégia nélkül csak sodródni tud, aki óvatlanul teszi meg tétjeit az átrendeződő világpolitikában.
Hazaárulásnak nevezte Donald Tusk lengyel miniszterelnök, hogy a fő ellenzéki erő által támogatott elnökjelölt, Karol Nawrocki ígéretet tett arra, hogy nem írna alá egy Ukrajna NATO-tagságát jóváhagyó törvényt – írja az Ukrajinszka Pravda.
Kanada vizsgálja a beruházási lehetőségeket az észak-amerikai rakétapajzs kiépítéséhez, amelyet Donald Trump amerikai elnök jelentett be - közölte Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán Ottawában egy sajtótájékoztatón.
Nem kis tétje lehet a magyar kormány és Kína gazdasági együttműködésének: bár az korábban is belátható volt, hogy az Egyesült Államok vezetésének lesz véleménye arról, hogy Magyarország tárt kapukkal várja a kínai befektetőket, most több amerikai felszólaló is elég világossá tette, hogy mire számíthatnak azok az országok amelyek alkukba bocsátkoznak Kínával.
Magyarország és Szlovákia az 1990-es években, a 2000-es évek elején két olyan ország volt, amelyeket sokan a sikeres átalakulás mintájaként emlegettek Európában, mára viszont már nem szolgálnak példaként az EU-ba igyekvő országok számára, sőt, az EU egységének megbontására irányuló kísérletekkel hozhatók összefüggésbe - mondta Pavol Demeš, Szlovákia volt külügyminisztere a Magyar Atlanti Tanács konferenciáján. A visegrádi együttműködésről szólva kiemelte: az meglehetősen befagyott állapotban van, 2+2-es formáció alakult ki a csoporton belül, miután Csehország és Lengyelország más utat követ az Európai Unióval és a NATO-val folytatott párbeszéd és együttműködés terén.
Az Axios információi szerint az Egyesült Államok elérte a célját, és a NATO országok mindegyike elfogadta, hogy hatalmas emelést hajtsanak végre a védelmi költségvetésükben.
Friedrich Merz német kancellár programbeszédet tart a Bundestagban, melynek során részletesen beszélt az ukrajnai háborúról és az Európát érő biztonsági kihívásokról.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
A libanoni csipogós akció után érdemes komolyan venni ezeket a fenyegetéseket.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
A legutóbbi inflációs adat nehéz helyzetbe hozta a jegybankot.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
