Titkos fegyver az aszály ellen? Kína már bevetette, de Magyarország még nem lépte meg

Az "esőcsináló" technológia az 1940-es évek óta létezik, és számos különféle módszert foglal magába, amelyek közül talán

a leggyakrabban alkalmazott metódust ezüst-jodid részecskék felhőkbe juttatása jelenti.

Vagyis az eljárás a semmiből nem képes esőt előállítani, a sikerhez bizonyos mennyiségű és típusú felhőnek mindenképpen jelen kell lennie a troposzférában, esőcsinálás helyett tehát pontosabb esőfokozásról beszélni.

Noha e technológiák eredményességét nehéz felmérni a hatékonyságkutatás korlátjai miatt, azt az Amerikai Egyesült Államok Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatala (GAO) is megállapítja, hogy alkalmazásuk növelheti a víz rendelkezésre állását, és gazdasági, környezeti, illetve egészségügyi előnyökkel járhat.

A hivatal által áttekintett tanulmányok becslései szerint a

módszer 0-20%-nyi többletcsapadékot eredményezhet,

de jelentésében a szervezet azt sem hallgatja el, hogy számos bizonytalanság és kihívás azonosítható a technológiához kapcsolódóan, így a technológia előnyei sem bizonyítottak kellőképpen.

A módszer/-ek hatékonyságára és optimális végrehajtására, illetve annak előnyeire és hatásaira vonatkozó adatok megbízhatatlanok vagy nem elérhetőek, ezen információk nélkül pedig a műveletek kevésbé lesznek hatékonyak, és a befektetések megtérülése sem egyértelmű.

Továbbá, bár a rendelkezésre álló korlátozott számú kutatási eredmény arra utal, hogy az ezüst-jodid alkalmazása nem jelent környezeti vagy egészségi problémát, az azonban nem ismert, hogy az ezüst-jodid szélesebb körű használata milyen hatással lenne a közegészségi helyzetre és a környezetre.

A felemás helyzetet tükrözi, hogy a tengerentúlon jelenleg kilenc szövetségi állam alkalmazza, míg tíz betiltotta vagy fontolgatja az időjárás-módosítás ezen formájának betiltását. Szövetségi szinten az Egyesült Államok csak minimálisan vesz részt a technológia alkalmazásában és támogatásában.

A témában a közelmúltban megjelent előrejelzések szerint a globális felhővető piac jövője ígéretesnek tűnik, de ezek alapján a következő években a piac értéke a néhány 100 millió dolláros nagyságrendben marad majd.

Ezzel együtt az angolban 'cloud seeding' ('felhővetés') gyűjtőfogalommal jelölt módszereket már a világ számos pontján elkezdték alkalmazni az aszály enyhítésére, havazás előidézésére, de erdőtüzek megfékezésére, a levegőminőség javítására, és például repülőtereken is, köd eloszlatására.

Kínában dedikált időjárás-módosítási központ is működik,

melynek illetékességi körébe nem csak az tartozik, hogy felhőtlen égboltot biztosítson a politikai ünnepek idejére, de egyebek mellett az is, hogy fokozza a csapadékot a szárazság sújtotta mezőgazdasági régiókban.

Egy kínai kormányzati tesztről szóló beszámoló szerint a Hszincsiang régió száraz nyugati részén drónokkal és mindössze 1 kilogramm ezüst-jodid alkalmazásával több, mint 4%-kal, 70 000 köbméterrel sikerült növelniük az egynapi csapadék mennyiségét egy több, mint 8000 négyzetkilométeres területen. (A korábbi kínai mesterséges eső tesztek egyik kevésbé örömteli, nem várt következményeként Csungking városában heves, 120 kilométer/órát meghaladó sebességű széllökések söpörtek végig, olyan tömegesen magukkal ragadva a szárítókra rakott ruhákat, hogy a beszámolók szerint alsónemű hullott az égből.)

A hírek szerint Peking a felhővetést nagyobb léptékben is alkalmazni kezdte az ország északi, aszályos búzatermelő régióiban. A felhővetéssel évek óta szisztematikusan próbálkozik többek között India, Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek is. Utóbbi már a mesterséges intelligenciát is beveti az ügy érdekében és nemzetközi fórumokat is tart a témában, mindazonáltal a tavaly áprilisi rendkívüli dubaji villámárvizet szakértők szerint nem a felhővetés idézte elő.

A felhővetés nem tartozik az úgynevezett geomérnöki beavatkozások sokat vitatott technológiái közé, amelyek hosszabb időtávon befolyásolják az éghajlatot a szén-dioxid eltávolítása és a napsugárzás módosítása révén, ezzel együtt a felhővetés szintén képes feszültséget kelteni szomszédos országok között.

Ezt mutatja a technológiát a sorozatos súlyos aszály enyhítése érdekében alkalmazó Marokkó és az ezzel összefüggésben saját időjárására gyakorolt nem kívánt következmények miatt aggódó Spanyolország példája is. Szakértők szerint azonban ez inkább pszichológiai hatás, bizonyíték a határokon átnyúló negatív hatásokra sincs.

Ami a magyarországi fokozódó aszályhelyzetet illeti, a hazai szakemberek a mesterséges esőt generáló megoldások helyett a felszíni vízvisszatartás különböző formáit tartják a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközeinek.

Ezen hagyományos, az esőcsinálással szemben megbízhatónak tekintett módszerek azonnali alkalmazását a kutatók és természetvédelmi szakemberek már a 2022-es történelmi aszály alatt is sürgették, amelynél az idei helyzet időarányosan már súlyosabb is a HugaroMet és az Időkép szerint is, a vízmegtartás és az öntözés hiánya pedig továbbra is komoly problémát jelent a magyar mezőgazdaságban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio