Kiszivárgott az Egyesült Államok merész terve: hetekig tartó bombázás és szárazföldi invázió jöhet az olajválság közepén

A terv háttere, hogy az Egyesült Államok addig nem tudja a saját feltételei szerint lezárni az Irán elleni háborút, amíg Teherán blokád alatt tartja a Hormuzi-szorost. Ezen a kulcsfontosságú útvonalon halad át a világpiaci kőolajszállítmányok jelentős része. A szoros lezárása óta az energiaárak világszerte meredeken emelkednek.

A Harg-sziget az iráni partoktól 25 kilométerre fekszik, és ez a létesítmény bonyolítja le az ország kőolajexportjának 90 százalékát.

Egy esetleges invázió azonban közvetlenül a tűzvonalba sodorná az amerikai katonákat. Éppen ezért erre a lépésre csak azután kerülne sor, hogy az amerikai hadsereg tovább gyengítette Irán katonai képességeit a szoros térségében.

Körülbelül egy hónapra van szükségünk ahhoz, hogy légicsapásokkal tovább gyengítsük az irániakat, és elfoglaljuk a szigetet. Ezt követően a területet alkupozícióként használhatnánk a tárgyalásokon

- mondta egy, a Fehér Ház terveit jól ismerő forrás. A művelethez további csapaterősítésre is szükség lenne. Három tengerészgyalogos egység már úton van a térségbe, és a Fehér Ház, valamint a Pentagon további alakulatok kivezénylését is mérlegeli.

Múlt pénteken az amerikai hadsereg már nagyszabású légicsapásokat hajtott végre a Harg-szigeten található katonai célpontok tucatjai ellen. Kormányzati tisztviselők szerint ez egyrészt figyelmeztetés volt Irán számára a szoros megnyitása érdekében. Másrészt egy előkészítő lépés is, amellyel a sziget katonai képességeit rombolták le, megteremtve egy esetleges szárazföldi hadművelet feltételeit. Trump csütörtökön úgy fogalmazott:

Bármikor elfoglalhatjuk a szigetet. Mindent megsemmisítettünk rajta a csővezetékek kivételével. Azokat épségben hagytuk, mert az újjáépítésük évekbe telne.

A szakértők azonban kétségbe vonják a terv eredményességét. Mark Montgomery nyugalmazott ellentengernagy az Axiosnak elmondta, hogy a sziget elfoglalása indokolatlan kockázatnak tenné ki az amerikai katonákat, ráadásul a művelet kimenetele is bizonytalan.

Ha elfoglaljuk a Harg-szigetet, egyszerűen elzárják a csapot a vezeték másik végén. Nem mi irányítjuk a kőolajtermelésüket

- jegyezte meg az ellentengernagy. Montgomery szerint egy sokkal valószínűbb forgatókönyv, hogy még mintegy két hétig folytatódnak a légicsapások. Ezt követően az amerikai haditengerészet rombolókkal és harci repülőgépekkel biztosíthatja az olajszállító tartályhajók áthaladását a szoroson, ami feleslegessé tenné a partraszállást.

A Hormuzi-szoros válsága Trump eredeti terveit is felborította. Az elnöknek el kellett halasztania a március végére tervezett kínai útját, a háború pedig a vártnál tovább húzódik. Tom Cotton republikánus szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke szerint az elnök "megfontoltan" járt el, amikor nem zárta ki a szárazföldi hadművelet lehetőségét. Hozzátette, hogy a szoros biztosítására "hegyekben állnak a tervek". Végleges döntés azonban még nem született. Több kormányzati forrás is hangsúlyozta, hogy az elfoglalás és a tengeri blokád mellett más katonai opciók is asztalon vannak. A tengerészgyalogosok számára pedig a Harg-szigeten kívül is adódhatnak feladatok, például a térségben lévő nagykövetségek evakuálása.

Címlapkép forrása: Ezra Acayan/Getty Images