Magyarország és Szlovákia hétfőn jelezte, hogy egyelőre nem támogatják az Európai Unió 18. szankciós csomagját Oroszország ellen, és annak elfogadását a tervezett orosz gáztilalom visszavonásához kötnék. A külügyminiszterek brüsszeli ülésén Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy a csomagot már meg is vétózták, azonban egyelőre nem volt szavazáson a külügyi tanácsban a döntés, az uniós döntéshozók pedig arra számítanak, hogy ahogy eddig mindig, úgy most is eláll majd a blokkolástól a magyar kormány.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az Izrael és Irán közötti konfliktus három súlyos csatornán keresztül veszélyezteti Európát: az energiabiztonságot, a tengeri áruszállítást és a migrációs nyomást. A tárcavezető kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros elzárása globális olajellátási zavarokat okozhat, a kereskedelmi útvonalak blokádja inflációt gerjeszthet, míg a közel-keleti instabilitás újabb migrációs hullámokat indíthat el. A kormány vasárnap összehívta a Védelmi Tanácsot is, hogy értékelje a gyorsan romló biztonsági helyzetet.
A belföldi energiakitermelés fokozása érdekében öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat tavaly ősszel az Energiaügyi Minisztérium. A márciusban eredményesen lezárult eljárások alapján már a koncessziós szerződéseket is megkötötték Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási területekre - közölte a tárca. Az Energiaügyi Minisztérium a kiírás kedvező tapasztalatai alapján újabb koncessziós felhívások idei meghirdetését tervezi.
A külgazdasági és külügyminiszter Szentpétervárról jelentkezett be, ahol energetikai megállapodásokról folytat tárgyalásokat. Látogatása közvetlenül azután történt, hogy az EU kedden ismertette az orosz fosszilis energiahordozókról szóló leválási tervét.
Történelmi fordulóponthoz ért az Európai Unió: a kedden bemutatott rendelettervezete alapján három éven belül teljesen megszünteti az orosz földgáz és kőolaj importját. A terv kötelező intézkedéseket és feszes menetrendet ír elő minden tagállamnak a leválásra. Noha Magyarország sajátos helyzete miatt részleges haladékot kap, a végső határidő alól azonban nem mentesül: 2027. december 31-én mindenkinek véget ér az orosz energia időszaka.
Az Európai Bizottság bemutatta az orosz energiahordozók kivezetéséről szóló rendeletjavaslatát, amely szigorú határidőket szab, ugyanakkor Magyarország számára átmeneti mentességet biztosít. Szijjártó Péter a javaslat közzétételét követően nem sokkal Facebook-videóban reagált a döntésre.
Az előzetes kereskedési adatok alapján a kőolajárak több mint 3%-kal emelkedhetnek ma, miután Izrael iráni földgázlétesítményeket támadott meg, fokozva a közel-keleti energiaellátás zavarától való félelmeket - jelentette a Cnbc.
A péntek hajnalban kitört iráni-izraeli háború hatásai Magyarországig érnek – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor. A miniszterelnök kiemelte, hogy a mai reggelt ezért gazdasági megbeszéléssel nyitották, este pedig azzal zárták.
Az Európai Unió május 6-án bejelentett intézkedéscsomagja felgyorsítaná az orosz energiahordozóktól való leválást, ami Magyarország számára több szempontból is kihívást jelent. Bár a technikai feltételek egy része adott, a régiós ellátási útvonalak kapacitáskorlátai és az alternatív forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága nehezítheti az átállást. Az interjúban Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energiapolitikáért felelős államtitkára a gáz- és olajimport jelenlegi helyzetéről, az atomenergia szerepéről és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó fejlesztésekről is beszél.
Magyarország energiaellátása biztosított és zavartalan Oroszország felől – írta ki Facebook-oldalára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Mol-csoport és az azerbajdzsáni SOCAR aláírta a Shamakhi–Gobustan régiót lefedő új szárazföldi szénhidrogén-kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodás legfontosabb feltételeit - olvasható a Mol közleményében.
Az OPEC+ szombati döntése értelmében júliusban is napi 411 ezer hordóval nő az olajkitermelés, a májusi és júniusi emeléshez hasonlóan. A lépés célja a piaci részesedés visszaszerzése, valamint a túlvállaló tagállamok rendre utasítása, noha az emelkedő kínálat nyomást gyakorol az olajárakra, írja a Reuters.
A szlovákiai olajipar 130 éves jubileuma alkalmából lehetőségünk nyílt egy nemzetközi sajtóút keretein belül betekintést nyerni a Mol szlovákiai olajfinomítójának, a Slovnaftnak a működésébe. Az izgalmas képek mellett sok égető kérdésre is választ kaptunk a vállalat vezetőitől az ellátásbiztonsági aggályokkal kapcsolatban, de szóba kerültek az orosz leválás kihívásai és szűk keresztmetszetei is, ráadásul a Slonvaft "elődjéről", az 1895-ben alapult Apollo-ról is érdekes információkat tudtunk meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 23-án Belgrádban azt közölte, hogy hamarosan megkezdődik a korábban bejelentett szerb-magyar kőolajvezeték építése - írja az MTI. Emellett arról is beszélt, hogy a villamosenergia-összeköttetés kapacitását is megduplázza a két ország 2028-ra.
2025 első három hónapjában emelkedett a hazai földgáz- és kőolajkitermelés volumene a megelőző év azonos időszakához képest. A kormányzat új bányászati koncessziókkal és szabályozási ösztönzőkkel próbálja fenntartani a pozitív trendet, miközben a megújuló források térnyerése is folytatódik - közölte az Energiaügyi Minisztérium.
A Mol-csoport és az MVM csoport olajkereskedelmi megállapodást kötött, hogy tovább diverzifikálja a térség, de különösen a tengertől elzárt Magyarország és Szlovákia ellátási portfólióját - olvasható a vonatkozó közleményben. Az együttműködésnek köszönhetően a Mol évente akár 160 ezer tonnával növelheti a finomítóiban bedolgozott alternatív kőolaj mennyiségét. Mindkét cég a Baku-Tbilisi-Ceyhan (BTC) kőolajvezetéken keresztül szállítja a törökországi Ceyhan terminálra a Kaszpi régióból származó nyersolaját, amely onnan kerül tovább Mol-csoport piacaira. A Mol-csoport évek óta dolgozik azeri kőolajjal: a vállalat 2020-ben szerzett részesedést az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmezőben, ahonnan tavaly 5 millió hordó nyersanyagot szállított a régióba. Az MVM csoport 2024-ben lépett be befektetőként az azeri térségbe, a Shah Deniz földgáz és kondenzátum (kőolaj) mező termelési megosztási megállapodás 5%-os részesedésének megvásárlásával.
Bravúros volt a diadal, de mi jön ezután?
Olyan csapást kaphat az USA, aminek beláthatatlan következményei lesznek.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Megkönnyebbültek a befektetők.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
