Napról napra változnak az árak: szinte lehetetlen így költségvetést tervezni

Legalább tudjunk róla, hogy mit nem tudunk! - Tájékozódás a digitális szakirodalomban

Polgár László, az ASA Építőipari Kft. szenior technikai tanácsadója, előadásában a külföldi szakirodalmi tudásbázis, a szakkönyvek fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy tapasztalatai alapján Magyarországon a szakma nagyon keveset olvas külföldi szakanyagokat, könyveket, pedig ezek segíthetnek a hatékonyságnövelésben azáltal, hogy a mérnökök, építészek megismerik a külföldi jó gyakorlatokat. A szakértő a BIM technológia elterjedéséről is beszámolt, elmondta, hogy a tervezés, a kivitelezés és az oktatás szorosabb együttműködését is magával hozta.

Spányi György MRICS, a Spányi Partners Zrt. vezérigazgatója az Építési Költségtervezési Rendszert (ÉKTR) mutatta be, elmondta, hogy a fejlesztőnek - legyen ez akár az állam - alapvető érdeke, hogy egy beruházás már korai fázisában tudja azt, hogy milyen költségek merülhetnek majd fel. Sok beruházás akad el, ha nem volt megfelelő az előtervezése. Fontos kérdés az is, hogy ki végzi ezt el, a tervező, a projektmenedzser, a fejlesztő, vagy egy független iroda. Ahhoz, hogy külföldi, hasonló épületek költségeit össze lehessen hasonlítani, egy jól strukturált költségtáblára van szükség. Mivel mindezeke kormányzati szinten is volt igény, az ITM és az ÉVOSZ megállapodása alapján jöhetett létre az ÉKTR, ehhez elsőként adatokra volt szükség. A legnagyobb kivitelezők, fejlesztők is csak a projektek egy részére lát rá, de elképesztő előnnyel járna, ha minden projekt bekerülhetne egy adatbázisba. Az ÉKTR egy saját költségvetési struktúrát követ, egy kötöttebb Excel táblaként lehet leírni, de az első négy szint után már szabadabban is felvihetők az egyes költségtételek. Többszintes rendszer, amelyben az építési költségek mellett, a marginálisnak egyáltalán nem nevezhető beruházási költségek (pl. tervezés, előkészítés, marketing, inflációs költségek) is helyet kaptak. A rendszer mind a tervezőknek, mind a fejlesztőnek, vagy akár a banki finanszírozóknak is hasznos lehet.

Mérnöki kihívások és megoldások az új világban

Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, a beszélgetés moderátora, elsőként a költségvetés megtervezéséről, majd a közbeszerzési eljárásokról, illetve az építőipari anyagok újrahasznosításáról is kérdezte a résztvevőket. A szakértő elmondta, hogy tapasztalatai szerint 2016-ban, még egy kínálati piac mellett jöttek létre a pénz megszerzésére irányuló pályázatok. Ezt követte a 2020-ig tartó 48%-os garantált bérminimum-növekedés, a közel 15 ezer fős munkaerőhiány, amik mind hozzájárultak ahhoz, hogy alultervezettek lettek a projektek.

Gunther Zsolt, a 3h építésziroda Kft. alapító partnere elmondta, hogy a költségvetési tervezés megfogalmazás - szemben a költségvetési becsléssel - nagyobb teret ad építészeti szempontból, mert lehetőséget teremt a változtatásra. A szakértő szerint 25 évvel ezelőtt pontosabb terveket tudtak készíteni, - igaz, hogy nem voltak ennyire komplex beruházások - mivel a költségvetési kiíró maga a tervező volt, aki rálátott az egész folyamatra. Most a költségvetési kiíró ugyan végigmegy az egyes tételeken, de sok esetben nem lát át mindent, ami problémát okozhat. Másrészt hiába van BIM technológia, sokszor olyanok foglalkoznak vele, akik nem biztos, hogy értenek hozzá, hiszen a BIM építéstechnológiai, építészeti, építőanyagokra vonatkozó tudást is igényel. Az újrahasznosítással kapcsolatban elmondta, hogy egyáltalán nem biztos, hogy többe kerül egy meglévő építményt felújítani, mint teljesen újat létrehozni.

Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint sokszor megtörténik, hogy az ötletelési fázisban megállapított ár beragad, és csak sokkal később eszmélnek rá a szereplők, hogy azon az áron nem megvalósítható a projekt. A közbeszerzési eljárások meghiúsulásának nem a rossz terv az oka, persze igaz, hogy a volumenen növekedésével maga a tervezés folyamata megváltozott, csakúgy mint a tervezők hozzáállás a létesítményekhez. Mélyépítésben, útépítésben az újrahasznosítás nem a tervezésből indul el, általában a újrahasznosítható anyagok paraméterlistáját kapják meg, és ezeket betervezik: a darált beton például mindenre jó, de nagyobb mélységben nehezen tud az újrahasznosítás megjelenni.

Nyiri Szabolcs, Colas Hungária Zrt. technológiai igazgatója elmondta, hogy nehéz dolguk van a tervezőknek, olyan tényezők vannak most a piacon, olyan a volatilitás, ami mellett rendkívül nehéz évekkel korábban egy kivitelezést megbecsülni. A tervek úgy lehetnének jobbak, ha nemzetközi viszonyítási alapokra támaszkodnánk, illetve, ha a tervezők és a kivitelezők közötti fal leomlana. Az újrahasznosítás kapcsán a szakértő elmondta, hogy mennyiségben a legnagyobb újrahasznosítók között vannak,és azt tapasztalják, hogy nincs ez közös mérőszám, amit mindenki egységesen használna az újrahasznosítás mértékére. Csak akkor lesz rendszerszinten kezelhető ez a probléma, ha egy egységesített eljárásrend mellett, egységes mérés születik.

Dr. Reith András, az ABUD Kft. ügyvezetője szerint mára szinte már tézis lett, hogy nem működik a költségtervezés. Nem is elvárható, hogy valaki úgy becsülje meg a költségeket, hogy közben nem ez a szakmája, és valójában nincs költségtervezési szakma, sem valós verseny, illetve jelenleg a gazdasági helyzet is teljesen kiszámíthatatlan, nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos, és távolabbi országokban is. A terveknél érdemes azt is szem előtt tartani, hogy ha egy közbeszerzés nincs jól előkészítve, vagy nincs átgondolva reálisan, hogy mennyibe fog kerülni, akkor már a projekt elején megpecsételődik a tervezés minősége. A magas-, és mélyépítés során más fókusszal kellene megközelíteni az újrahasznosítási szempontokat, utóbbi esetében az anyagtechnológiai módosításokon sok múlhat. Jó hír, hogy ingatlanfejlesztési oldalon is kezd előtérbe kerülni, hogy ne újat építsenek, ehhez az ESG szemlélet, valamint az EU Taxonómia is hozzátett, valamint a finanszírozás is: a bankok monitorozzák, hogy az a zöld portfólió, amit a fejlesztők létrehoznak, mennyiben felel meg a vállalásoknak, ígéreteknek. Ez visszamutat arra is, hogy komoly változást vagy jogszabályi vonalon, vagy a finanszírozásban lehet elérni.

Galéria67 képÉpítőipar 2022 konferencia

A konferencián készült további beszámolók:

Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio