Befektetési lehetőségek a föld egyik legnagyobb kihívásához

Egyre nagyobb problémát jelent a tiszta ivóvízkészletek elégtelen mennyisége egyes térségekben, amely megoldása komoly beruházásokra késztethet kormányokat és vállalatokat. Erre lehetőség nyílik az egyes, vízzel foglalkozó vállalatok részvényeinek vásárlásával, de választhatjuk az egyedi részvények helyett, az őket összefogó befektetési alapokat. A befektetők például számos tőzsdén kereskedett alapot is vásárolhatnak, amelyek főleg amerikai részvények teljesítményét követik.

"Nem csodaszer a nyugdíjrendszer privatizálása"

A Nemzetközi Fizetések Bankjának egyik magyar közgazdásza hónapokkal ezelőtt, a Portfolio.hu-NYIKA közös rendezésű nyugdíjkonferenciáján tartott előadást, az ott bemutatott elemzés teljes terjedelemben viszont csak most lett publikus. Takáts Előd tanulmánya arra mutatott rá, hogy nem lehet a következő évtizedekben elbagatellizálni a demográfiai átalakulása hatását. Nem csak az ingatlanpiac, hanem az összes pénzügyi eszköz esetében van közvetlen kapcsolat az árak és a társadalom öregedése között, azonban önmagában utóbbi hatás nem lesz az abszolút árfolyamcsökkenéshez elegendő. A kedvezőtlen környezet viszont a pénzügyi stabilitást, az államadósság finanszírozását, de még a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát is nehezíti.

Színtiszta nyereség: fektessünk a vízbe?

A Föld kétharmadát víz borítja, ugyanakkor ennek csak töredéke használható fel az emberiség számára. A vízhiány számos területen jelent komoly problémát, amelyet infrastrukturális beruházásokkal és technológiai fejlesztésekkel lehet megoldani, ez pedig a vízipari közszolgáltató cégek számára biztosít növekedési lehetőséget. A vízipari közszolgáltató vállalatok papírjai hosszú távon jelenthetnek vonzó befektetést, illetve azok számára, akik kifejezetten a defenzív papírokat keresik, bár véleményünk szerint nem a jelenlegi a legjobb időpont beszállni a szektorba.

A szakszervezetek elfogadták a 66 éves nyugdíjkorhatárt

A világ egyik legjobb nyugdíjrendszerének tartott holland rendszer sem tökéletes, a válság pedig a gazdasági szereplőket is finomhangolásra sarkallta. A megegyezés a hírek szerint megszületett, a javaslatukkal viszont meg kell várni az új kormányt, a régi ugyanis az afganisztáni szerepvállalásba belebukott. A számos változtatás közül a legérdekesebb, hogy a jövőben a nyugdíjkorhatárt Hollandiában a várható élettartamhoz köthetik.

Az IMF következő "páciensei" eurózóna tagországok lehetnek

A következő években a közép-kelet európai régió 3,5-4%-os növekedésre számíthat, de ezt a növekedési szintet a vártnál gyengébb beruházási- és tőkeállomány-növekedés még veszélyeztetheti. A régióban mutatkozó demográfiai trend globális pénzügyi válság nélkül is a gazdaság csökkenését vonta volna maga után. A legnagyobb kockázat a térség - ezen belül főleg Magyarország számára - a magas államadósságráta lehet, bár ezt a kockázatot a nemzetközi szervezetek (EU, IMF) segítségével az egyes országok sikeresen csökkentették. A fizetési mérlegek egyensúlyának jelentős javulása miatt jelentős devizagyengülésre nem számíthatunk, ugyanakkor erősödésre sem, az UniCredit szerint a jegybankok akár intervencióval is közbe fognak a lépni a versenyképességet veszélyeztető árfolyam-erősödéssel szemben. A perifériális eurózóna tagországok lehetnek a következők, akik az IMF pénzügyi segítségéhez folyamodnak - mondta előadásában Tóth Gyula, az UniCredit Bank közgazdásza a Portfolio.hu és a HVCA közös Közép-Kelet Európai Vállalatfinanszírozási és Kockázati Tőke Konferenciáján.

Megvannak a MOL kötvény paraméterei

A Reuters információi szerint a MOL 750 millió euró értékben bocsát ki 7 éves futamidejű eurós kötvényt, melynek árazása 315 bázisponttal lesz mid-swap feletti.

A válság betett az erőmű-beruházásoknak is

A korábban vártnál csak jóval kevesebb új erőművi kapacitás épülhet ki közeljövőben, a 2008-ban prognosztizált 5672 MW-nyi szén-, illetve gáztüzelésű kapacitásból mindössze 1199 MW-ot jósol az ETV-Erőtervnél készült tanulmány - írja a Világgazdaság.

Oroszlányban bővít a General Electric

Kiválósági központtá alakítja Oroszlányban található membrán gyárát a GE. Jelenleg 500 főt foglalkoztat az oroszlányi üzem, és a kapacitásbővítésnek köszönhetően a kiválósági központ a tervek szerint az év végéig közel 100 új munkahelyet teremt Magyarországon.

Megvan az atomerőmű bővítési koncepciója

Az MVM Zrt. Igazgatósága a mai napon elfogadta az atomerőművi bővítés előkészítési munkálatainak koncepcióját, amelynek célja a telephelyen létesítendő új blokkok előkészítésének, optimális rendszerbe illeszthetőségére vonatkozó vizsgálatok elvégzésének, az engedélyek teljes körű megszerzésének és a pályázati kiírás feladatainak összefoglalása. A koncepció tehát nem döntéseket, hanem az engedélyezés, pályázati kiírás előkészítésére vonatkozó alapelveket tartalmazza, a következő időszak tevékenységét foglalja rendszerbe - áll az MVM közleményében.

Nagy döntést hoznak hétfőn a Paksi Atomerőműben!

Elkészült a paksi atomerőmű bővítésének finanszírozási modellje, a Magyar Villamos Művek (MVM) Igazgatósága hétfőn dönt róla.

MVM: tetszik a Fidesz-MSZP összefogás, jól halad Paks bővítése

Erős, versenyképes, stabil nyereséget termelő vállalat marad a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) azzal, hogy törvénymódosítás eredményeként az MVM csoporthoz tartozó Mavirnak nem kell eladnia a hálózatát, független rendszerirányítóként a cégcsoport része marad - nyilatkozta Mártha Imre, az MVM vezérigazgatója az MTI-nek.

2009.12.23 12:14
Botrány! Törvénybe foglalnák a magasabb áramárakat?

Gázos sztori - a magyar áramtermelés sajátosságai

A magyar áramtermelés komoly gondokkal nézhet szembe a jövőben, hisz több régen épült erőművet kell majd kivonni a termelésből az elkövetkező 15 évben. A 90-es évek óta majdhogynem csak gázzal fűtött erőművek épültek, így az áramtermelés forráshasználatában mára már abszolút domináns szerepet tölt be a földgáz, ami igen komoly biztonságpolitikai kockázattal jár Magyarországra nézve. Különösen nagy arányban telepítettek kis teljesítményű gázmotoros, illetve gázturbinás erőműveket, amelyek kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésük esetén hasonló támogatásban részesültek (és részesülnek), mint az alapvetően környezetbarát módon, megújuló erőforrásokat hasznosító egységek. Érdemes lenne csökkenteni a gázkitettségünket, amire jó lehetőség lenne a zöldenergia előretörése, de ennek feltételei a jelen gazdasági és energiapolitikai környezetben nem adottak, így a várakozások szerint a jövő hazai áramtermelését is a földgáz fogja uralni, egy átmeneti nukleáris expanzió, és új szénerőművek telepítése mellett.

A kormányválság sem menti meg a román nyugdíjasokat

Az IMF és Románia közötti megállapodást várhatóan nem befolyásolja a kormányválság, hiszen csak akkor kapják meg a második, közel 2 milliárd eurós összeget a Valutaalaptól, ha például a nyugdíjreformot sikerül elfogadni, ami érezhetően csökkenti a költségvetésre nehezedő nyomást. A politikai kockázatok ettől függetlenül nagyok a kormánykoalíció felbomlásával, hiszen 2009 végéig el kell fogadni a nyugdíjrendszert érintő reform értékű törvényt, miközben kérdéses, hogy egy esetlegesen új kormány mennyiben gondolná újra a társadalom számára nagyon kényes lépéseket.

Atomot a népnek!

A magyar parlament egy márciusi döntésében engedélyezte a Paksi erőmű bővítését, így a hazai áramtermelésben tovább erősödhet az atomenergia szerepe. A nukleáris baleseteket követő elutasításból az elmúlt években egyre több állam fordult ismét az atomenergetika felé, így lehetséges, hogy a közeljövőben egy újabb atomkor köszönhet ránk. Egyre több ország gondolja úgy a világban, hogy energiaügyi problémáira az atomenergia lenne a megfelelő válasz, az Egyesült Államokban például hasonló kiváltságokat készülnek nyújtani az iparágnak, mint a megújuló energiáknak. Európa országai közül több, korábban elutasító állam tervezi reaktorok telepítését. Olaszország áramellátásának egynegyedét szeretné közép távon nukleáris alapon megtermelni, míg a svéd kormány is kénytelen volt elhagyni korábbi leépítési politikáját. Szűkebb régiónkban is többen gondolkoznak további reaktorok telepítésén, Csehországban például már ki is írták a pályázatot két blokk beszerzésére. Magyarországnak ezért minél gyorsabban kéne cselekednie, mert a beszállítók szűkös gyártókapacitásai miatt akár még várólistára is kerülhetünk, persze csak ha valóban szeretnénk atomenergiával előállított áramot. Miért ez a nagy lelkesedés? Nem szélerőművekre meg napelemekre kéne költenünk a pénzt? Amikor a világ a zöldenergián keresztül akar kitámolyogni a válságból, miért kell nekünk atomenergia, hova ez a nukleáris téboly a Földön?

Richter: egy nagy sztori, nagy kockázattal

Erőműből is jó a mini?

Habár az elmúlt hónapokban leginkább a Paksi Atomerőműről lehetett hallani és annak 1-2000 MWe-os tervezett bővítéséről, azonban a háttérben több kisebb energetikai beruházás tervezése is zajlik. Ilyen például az Első Nógrádi Erőmű Zrt. (ENE) által megálmodott 49.9 MWe-os széntüzelésű erőműve is, ami a tervek szerint 2013-tól lenne képes kiszolgálni mintegy 120 ezer háztartást.

Úgy kell nekünk az erőmű, mint egy falat kenyér

2025-ig összesen mintegy 5-6 ezer megawattnyi új áramtermelő kapacitásra lesz Magyarországnak szüksége - olvasható a Figyelő mai számában. Mindeközben a jelenlegi állapot szerint az oroszok a legesélyesebbek arra, hogy elnyerjék a lehetőséget az új paksi atomerőművi blokkok felépítésére.

Ahol egy egész élet munkája mindössze 2,000 forintot ér

A kínai szociális rendszer jelenlegi formájában nem képes megoldani a következő évtizedek problémáit, ami között az első helyen a társadalom csökkenése és öregedése áll. A világ legnépesebb országa sem tudja magát függetleníteni a globálisan megfigyelhető trendektől, a várható élettartam ugyanis emelkedik, a fiatalok pedig egyre kevésbé vállalnak gyereket. A nyugdíjrendszer pedig ezer sebből vérzik, a legjobb példa erre, hogy a jellemzően alacsonyabb iskolai végzettségű és jövedelmű munkavállalók nagy része kiszorul az állami rendszer védőernyője alól. Az idősebb társadalmi csoportoknak pedig nem marad más választásuk, mint hogy a családjukra támaszkodjanak, hiszen a nyugdíjrendszer magánpillére még gyerekcipőben jár, egy átlagos háztartás pénzügyi vagyona pedig mindössze egy éves jövedelemmel egyezik meg.

Rendesen sarokba szorították a nyugdíjasokat

Nem kis felháborodást keltettek a Bajnai csomag nyugdíjrendszert érintő tervezett változtatásai, a vélhetően leginkább negatív hatást jelentő lépések a nyugdíjkorhatár gyorsabb megemelése, valamint a 13. havi nyugdíj megszűntetése lehet. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Bajnai kormány mondta ki elsőként, hogy nincs meg a fedezete utóbbi juttatásnak, miközben ez már a 2003-as bevezetés óta köztudott volt. A drasztikus lépést a válság nélkül is meg kellett volna tenni, ha nem is ilyen, de hasonló formában, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon fenntarthatatlan, a jelenlegi munkavállalók befizetései nem képesek fedezni a nyugdíj célú kiadásokat, a jövőben a helyzet a demográfiai változások miatt csak romlani fog.

Hernádi: nehéz közös értékeket találni a Surguttal

Válság idején vissza kell térni az eredeti értékekhez, amelyek alapján változtatni kell, mert a válság nemcsak veszélyeket, hanem lehetőségeket is hordoz magában - mondta Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója kedden egy előadáson Budapesten az MTI beszámolója szerint.