
Napjaink nagy kihívása, hogy a negyedik ipari forradalom – a mesterséges intelligencia, a big datára alapozó gépi tanulás, a robotika fejlődése – várhatóan hasonló mértékben, ám jóval gyorsabb ütemben változtatja majd meg világunkat, mint az ipari forradalmak megelőző hullámai. S ami különösen fontos új ismérve a folyamatnak, hogy
a korábbiaktól eltérően nem csupán a rutinszerű, jól tervezhető fizikai jellegű tevékenységek kiváltása lehetséges, hanem a képzettséget igénylő, szellemi jellegű munkafeladatok is,
mint amilyen az adatok elemzése és feldolgozása, legyen az akár röntgen képek kiértékelése vagy épen szerződések előkészítése. A kihívás adott, a megoldás még nem, hiszen ma még az útkeresés folyik, hogy miként lehet a folyamat negatív hatásait ellensúlyozni.
A technikai-technológiai fejlődéssel párhuzamosan a munka világa dinamikus átalakuláson megy át – új vállalatok, ágazatok, szakmák és munkafeladatok tűnnek fel, miközben drasztikusan átalakulnak a már meglévők. A hétköznapok tapasztalata szerint jellemzően nem egész szakmákat, foglalkozásokat tesznek feleslegessé a változások, hanem az érintett munkakörön belül bizonyos részfeladatok – pl. adategyeztetés, ellenőrzés – elvégzéséhez szükséges idő csökken le, munkaidőt szabadítva fel más tevékenységek ellátásához. A változás jelentőségét ennek ellenére nem szabad lebecsülni: nincsenek immár „védett” szakmák és munkafeladatok, a negyedik ipari forradalom kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de minden foglalkozást érint.
A felszabaduló/feleslegessé váló (?) munkaidő meghatározása napjaink kedvelt témája, az elsők közül is megemlítendő Frey és Osborne szerzőpáros nagy figyelmet kiváltó munkája, amelyben arra mutattak rá, hogy az automatizálás további térhódítása az Egyesült Államok munkahelyeinek 47 százalékát veszélyeztetheti (Frey-Osborne, 2013). Az írás komoly vitát generált, jellemző, hogy még az OECD is műhelytanulmányt jelentetett meg az automatizálás lehetséges munkaerőpiaci hatásairól, amelyben jóval mérsékeltebb – átlagosan 9 százalékos – munkaidő kiváltó hatást valószínűsítettek a szerzők a gazdaságilag legfejlettebb országok csoportjában (Arntz et al., 2016). Ennek ellenére a globális piac nagy üzleti tanácsadó cégei időről–időre bombasztikus becslésekkel irányítják a témára a szakmai figyelmet. McKinsey Global Institute kiadványában például úgy becsülték, hogy globálisan a munkaidő ráfordítás több mint fele a ma ismert megoldásokkal kiváltható lenne (Manyika et al. 2017). Az, hogy az elméleti (technikai) lehetőségből mikorra lesz realitás, ma még csak becsülhető – a hivatkozott tanulmány szerzői különböző szcenáriókat felvázolva arra jutottak, hogy ez a helyettesítés várhatóan az évszázad közepére be is fog következni, természetesen jelentős ágazati és területi differenciálódás mellett.
Az automatizálás elterjedésének üteme, s a változás mélysége rendkívül sok tényező függvénye, finanszírozási lehetőségek, szabályozási környezet, munkaerő kínálat, fogyasztói-felhasználói elvárások mind-mind befolyásolják a folyamatot.
Jelenlegi ismereteink szerint az automatizálás leginkább a tervezhető, rutinjellegű munkafeladatokat érintheti, legyen az fizikai vagy szellemi jellegű - de jószerével nem találni olyan munkakört, amelynek egyetlen részfeladatát sem lehetne automatizálni.
Különösen jelentős változás várható az adatok összegyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos munkafeladatok esetében, amely az irodai munkák tekintetében hozhat intenzív változásokat.
Az egyes foglalkozások technikai automatizálási lehetősége tekintetében komoly eltérések vannak – szakértői becslések alapján például az oktatásban dolgozók munkaidejének 35, de a mezőgazdaságban dolgozók esetében már a személyi munkaidő ráfordítás 63 százaléka váltható ki (Manyika et al 2017). Ez egyben azt is jelenti, hogy az átalakulás eltérő mértékben és időbeli lefutással érinti a különböző gazdasági ágazatokat, s ezen keresztül hangsúlyos területi differenciálódást tételezhetünk fel. De vajon mit jelent az automatizálhatóság a hazai körülmények közepette, azaz mely térségeket fenyeget leginkább az emberi munkavégzés kiváltása gépekkel és szoftverekkel? Manyika és szerzőtársai által az egyes szektorokra megadott technikai automatizálhatósági ráták és a járási foglalkozási szerkezet segítségével meghatározható, hogy a hazai járások esetében az emberi munkaidő ráfordítás mekkora hányada lenne kiváltható a jelenleg ismert technológia alkalmazásával.

Az eredmények (lásd 2. ábra) arra mutatnak, hogy
az automatizálás lehetősége önmagában a vidékies területeket fenyegeti inkább, a nagyvárosok és azok agglomerációjában, illetve jelentősebb turisztikai desztinációk (pl. Balaton) esetében mérsékeltebb változással járhat a technológiai fejlődés.
Budapest esetében a munkaidő ráfordítás közel 60 százalékát nem érinti az automatizálás, ám az arány a településhierarchiában lejjebb helyezkedő településeknél rendre csökkenést mutat: a megyei jogú városoknál átlagosan 58%, városok esetében átlagosan 56%, míg a községek esetében átlagosan csupán 54 százalék tekinthető jelenlegi technikai lehetőségek mellett automatizálással nem kiválthatónak.

Fontos rámutatni, hogy önmagában az automatizálás technikai lehetősége korántsem egyenlő az adott munkafolyamat jövőbeli tényleges gépesítésével.
Technikailag jellemzően legkönnyebben a legegyszerűbb, rutinjellegű betanított munkát a legkönnyebb gépesíteni, ugyanakkor a munkaerőhiány/profitérdek a leginkább képzett, legmagasabb munkabérűek munkaidejének csökkentésére ösztönöz, amit viszont jóval nehezebb kiváltani. A harmadik fontos összetevője a kérdésnek, hogy a munkáltató pénzügyileg képes-e a munkakiváltó fejlesztés megvalósítására, hiszen hiába van rá elérhető technikai megoldás, ha a vállalkozó számára az gyakorlatilag elérhetetlen.
A szerző a KRTK Regionális Kutatások Intézetének munkatársa
Címlapkép forrása: Getty Images
Elfogyott Brüsszel türelme: példátlan csapás készül Oroszország ellen
Még sosem használták ezt az eszközt, senki ellen.
Otthon Start program: egységes reklámot írt elő a kormány
Rendeletben, a bankoknak, ingatlanhirdető portáloknak és ingatlanközvetítőknek.
Megjött a figyelmeztetés: katonai járművek lépnek be Magyarországra
Három napig halad majd át a konvoj hazánkon.
Megdicsérte Oroszországot a világ egyik legerősebb vezetője
Úgy látják, példátlanul erős a kötelék.
Már csak ez hiányzott, kimondták: újabb válság ütötte fel a fejét a németeknél
Ez is a gyenge gazdaság hatása.
Nem áll le a Rheinmetall: hamarosan a hadihajó-bizniszbe is beszállhatnak
Az NVL megvásárlása iránt érdeklődnek.
Építkeznél az Otthon Starttal? Rád speciális szabályok vonatkoznak, amikről tudnod kell!
Jó hír, hogy az Otthon Start Program nemcsak lakásvásárlásra, hanem építkezésre is felhasználható. Ám aki házat szeretne építeni a 3%-os hitelből, annak számolnia kell azzal, hogy ez jóva
Az USA adósság mögötti árnyékkereslet felemelkedése
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételek
A világ legnagyobb kibocsátói
A világ szén-dioxid- és metánkibocsátásának jelentős részéért csupán néhány vállalat tehető felelőssé. Mai bejegyzésünkben velük foglalkozunk.
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez
Trump Signs Stablecoin Law - But Can We Stabilize the Stablecoin?
In a landmark move, the United States has passed a long-awaited law regulating stablecoins, signalling a turning point for digital assets pegged to the U.S. dollar. What if making stablecoins more stable o
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Indul a verseny a jövő energiájáért - Megnyílt az EKFI 2025 pályázat!
Olyan energetikai problémáról tudsz, amit csak te vagy képes megoldani? Ha igen, akkor most itt az idő, hogy megmutasd.


Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Az európai sikerország is lecsap a bankokra, mégis mi folyik itt?
Mi történik a pénzzel Lengyelországban?
