magyar vidék táj
KRTK blog

A magyar cégek egymástól lesik el az ötleteket, és ezzel egész Magyarország jól jár

Harasztosi Péter
Az új technológiai megoldások bevezetése és terjedése a gazdasági növekedés kulcsa, azonban a saját fejlesztés gyakran túl költséges, így importtal kell helyettesíteni. Egy vállalat gépbeszerzési döntésére hatással van a közelben lévő többi cég importja, főleg ha a cégek fiatalok és nemzetközi piacra termelnek.

A gazdasági növekedés egyik fő motorja vitathatatlanul a technológiai fejlődés, valamint az új gyártási technikák és berendezések terjedése. Az új technológiák bevezetése hozzájárulhat a gyártás sebességének növeléséhez, vagyis fokozhatja az egységnyi idő alatt gyártott termékek számát. Az iparban ezt hívjuk a termelékenység növekedésének. Az ehhez szükséges új technológia gyakran egy új gép feltalálását vagy a meglévő eszközök továbbfejlesztését jelenti.

Viszont nem minden országban folyik olyan magas szintű kutatás és fejlesztés (K+F), amely új eszközök létrehozásához vezetne, mivel a technológiai fejlesztések jelentős pénzügyi forrást igényelnek, valamint megfelelő felsőoktatási színvonalat. A hazai vállalatok saját fejlesztése híján a technológiai fejlesztés másik forrására kell támaszkodni: az importra.

A kevésbé fejlett országokban a gazdasági növekedés egyik fontos forrása tehát a technológia import, és azon belül is a termeléshez szükséges gépek behozatala.

A kereskedelem liberalizációjával egyre több cég tudja importálni a működéséhez szükséges gépeket, melyeket egyre több forrásból tud beszerezni. A technológia importja közvetlenül az importáló vállalatnak hasznos: az importált gép formájában egy új technológia honosul meg a vállalkozásban, amely így magasabb termelékenységre képes. Létezik azonban egy érdekes és szakpolitikailag fontos további hatás is: egy cég technológiai fejlesztése a többi cég viselkedését is befolyásolja. Elősegíti, hogy más cégek új technológiákat ismerjenek meg és vegyenek át. Ezt a folyamatot nevezzük technológiai átterjedésnek.

A rendszerváltás, mint esettanulmány

A technológiai átterjedés fontos Magyarországon is, és a cégek képesek alkalmazni a tudást, amelyet más cégektől lesnek el. Például azt is, hogy a termeléshez honnan és milyen gépet érdemes beszerezni. A közelmúltban megjelent kutatásunkban a rendszerváltás utáni Magyarországon, 1992 és 2003 között vizsgáltuk meg, hogyan veszik át a magyar cégek a versenytársaiktól a gépek ismeretét.

A rendszerváltás utáni időszak egyik fő gazdaságpolitikai lépése a kereskedelmi liberalizáció volt, ami nagyban növelte a nyugathoz való gazdasági és technológiai felzárkózás igényét és lehetőségét. A korai 90-es évek remek esettanulmánynak bizonyul a kérdésünk megválaszolásához, mivel a 90-es években az importált gépek nagyrészt technológiailag fejlettebbek voltak, mint a hazaiak és a rendszerváltás előtt a külföldi, elsősorban nyugati technológia nem állt szabadon rendelkezésre a magyar vállalatok számára. Ebben az időszakban Magyarország nem számított elég fejlettnek a szükséges K+F-hez, így főként az importon keresztül tudtak a vállalkozások új, fejlett technológiához és gépekhez hozzáférni.

Kell egy hely: független vállalatok is tudnak egymástól tanulni

Kutatásunkban 1992 és 2003 között vizsgáltuk meg a magyarországi feldolgozóipari cégek mérlegeit és külkereskedelmi adatait – így tudtuk a termeléshez használt gépek behozatalát kiszűrni a teljes importból. A tudás terjedésének méréséhez a cégek telephelyét település szinten vettük figyelembe.

Először azt vizsgáltuk meg, hogy a versenytársak jelenlétének és viselkedésének függvényében, mekkora valószínűséggel importál egy új gépet a vállalat. Megnéztük, hogy a cégek közvetlen, illetve távolabbi környezetében van-e olyan másik cég, amely már importálta az adott gépet és statisztikai eszközökkel kiszűrtük a helyi gazdasági folyamatok és üzleti ciklusok hatását.

Az eredményeink azt mutatták, hogy ha a cég 1 km-es körzetében létezik egy korábbi gépimportőr, akkor 30 százalékkal nő az adott gép beszerzésének valószínűsége.

Egy vállalkozás tehát nagyobb valószínűséggel szerez be egy külföldi gépet, ha a közelében már más vállalatok használják ugyanazt a gépet. Ez pedig egy lényeges átterjedési hatást mutat: a lokális információ cseréje és terjedése fontos mechanizmus a vállalkozások technológiai fejlődése szempontjából, mivel a beszerzendő gépről szóló információ megszerzése költséges folyamat (időt és energiát von el a vállalkozástól). Tehát a vállalatok képesek a környezetükben lévő független, akár versenytárs cégektől tanulni: ellesni a jó gépek jellemzőit, és beszerezni azokat.

Főleg a helyi, közeli cégek tanulnak

A modellünkben különböző távolságra vett területeken néztük meg, hogy vannak-e olyan versenytársak, amelyek már használták az adott berendezést. A távolság szerepének feltárása érdekében, minden 1, 5, 15 és 30 km-es körben lévő vállalkozás szerepel, amely korábban használta a gépet. Az  ábra ennek a vizsgálatnak az eredményeit mutatja.

A versenytársak közvetlen közelségének fontosságát mutatja, hogy az eredmények a vizsgált távolság növelésével folyamatosan veszítenek az erejükből. A tudás és az információ átterjedése tehát főként a vállalat közvetlen közelében érezhető, ahol a cégek láthatóan támaszkodnak egymás tapasztalataira. Ez az eredmény azt is mutatja, hogy a lokális termelésre építő szakpolitikáknak közvetett pozitív hatásai lehetnek a tudás és fejlődés átterjedése formájában, amelyek azonban térben korlátozott hatókörűek.

A fiatal, nagyobb és külpiacon is érdekelt cég tanulhat a legtöbbet

Jól ismert jelenség, hogy a különféle cégek különböző mértékben képesek tanulni. Ezt mi is megfigyeltük, amikor az importáló cégek különböző csoportjaira külön-külön megismételtük a becsléseket. A következő ábra mutatja a tanulási hatás erősségét.

Az ábrán összefoglalt eredmények alapján a különböző tulajdonságú beszerző cégekre eltérő módon hat a versenytársak közelsége. A legnagyobb hatást a nagy és közepes méretű cégeknél látjuk. A kisebb cégeknél nem látunk pozitív hatást, részükre nem jelent előnyt, ha közelben lévő társaik már használják a beszerezni kívánt gépet. Ugyanez igaz a főként hazai piacra termelő cégekre, míg az export piacra is értékesítő cégek élvezik leginkább az információáramlás pozitív hatásait. A startup-ok, vagyis a fiatal (négy évnél nem régebben alapított) cégek, nagyobb arányban tanulnak, mint az idősebb társaik: ebben az időszakban úgy látszik még hasznosabb a helyi beszerzési tapasztalat megszerzése.

Azt láttuk tehát, hogy a vállalkozások gépbeszerzési döntéseit nagyban befolyásolja, ha közvetlen közelükben versenytársaik már használják a gépeket. Vagyis a cégek saját fejlődésük érdekében képesek tanulni tőlük független, de közelükben lévő vállalatoktól. Ez a hatás változó lehet különböző tulajdonságú cégeknél: minél fiatalabb és nemzetközibb egy cég, annál valószínűbb, hogy a versenytársak beszerzése hatással lesz az adott cég gép beszerzésére is.

Összefoglalva azt találtuk, hogy a nagyobb, a fiatalabb és az export-piacokon aktív cégek tudnak a legkönnyebben tanulni a közelben felhalmozott tudásból.

Azt gondoljuk, hogy ezeknek a megállapításoknak a mai Magyarországra nézve is vannak tanulságai, mert a más cégektől tanulás továbbra is fontos a sikerhez, és a termeléshez szükséges ismeretek egy része csak helyben látható. Azt gondoljuk, hogy a cégek igenis el tudják egymástól tanulni a munkához szorosan köthető ismereteket, elsősorban akkor, ha azonos városban, illetve megyében van a telephelyük. Ugyanakkor a tanulás főleg a fiatal, a külpiacon is aktív cégekre lesz jellemző.

Az eredmények alapján azok a szakpolitikai intézkedések, amelyek a cégek közelségére építenek (mint például az ipari parkok létrehozása), pozitív hatással lehetnek a cégek egy részére: a fiatal vagy nagyobb és export-orientált cégek tudnak tanulni tapasztaltabb társaiktól. Óvatosságra ad okot, hogy ezt a hatást a magyar tulajdonú cégek esetében átlagosan jóval kisebbnek találtuk, és az is, hogy a kis cégek nehezen tudják eltanulni a gép-beszerzési ismereteket. Számukra várhatóan nem jelentenek segítséget a klaszterek, illetve az ipari parkok.

A cikk alapjául szolgáló tanulmány angolul itt érhető el.

Békés Gábor a CEU és a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa

Harasztosi Péter a European Investment Bank munkatársa

Címlapkép: Getty Images

befektető tőzsde este árfolyam getty stock
oroszország moszkva szobor

Holdblog A nagy klímalottó

Ha összevetjük a fenntarthatatlan gazdasági rendszerünket a klasszikus szerencsejátékkal, a lottóval, sokatmondó...

2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Grafikonosdi és minden ami friss hír.
miniszoknya