Mi kell a jól fizető álláshoz? A szakmai tudás mellett van még egy nagyon fontos dolog
KRTK blog

Mi kell a jól fizető álláshoz? A szakmai tudás mellett van még egy nagyon fontos dolog

Ilyés Virág, KRTK, BCE
Afelől senkinek sincs kétsége, hogy az egyetem alatti kapcsolatépítés fontos. Ám érdemes felismernünk, hogy az egyetemi ismeretségek nem csupán társasági életünk kulcsszereplői lehetnek. A felsőoktatásban töltött időszak alatt felhalmozott kapcsolati tőke akár hosszabb távon, az egyetemi világon kívül is meghatározó lehet. Többek között a munkaerőpiacon is. Na de mégis, hogyan is segíthetnek minket szaktársi kapcsolataink a munkaerőpiacon és miképp is befolyásolhatják a karrierünk alakulását?
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Egyetemi kapcsolataink egyrészt hasznos előnyökhöz juttathatnak minket információ megosztás révén. Hírt adhatnak álláslehetőségekről saját, avagy ismerőseik cégénél, és átfogóbb információval szolgálhatnak a meghirdetett pozíciók tartalmával, valamint a foglalkoztatók és a munkaközösségek jellegzetességeivel kapcsolatban. Másrészt közvetlenül is befolyásolhatják elhelyezkedésünket. Az együtt töltött idő lehetőséget teremthet arra, hogy a diáktársak jobban megismerjék egymás karakterét, mentalitását, sőt mi több, akár egymás készségeit is. Szaktársak esetén az órai és azon kívüli csoportfeladatok pedig szépen szimulálják azokat a kooperációra épülő szituációkat is, melyekkel az egyének későbbi karrierjük során szembesülhetnek. Ezek a benyomások mind-mind jó alapját képezhetik későbbi ajánlásoknak és bizony perdöntőek lehetnek egy-egy felvételi döntés esetén. Az ilyen típusú informális segítségnyújtás és annak előnyei pedig különösen értékesek lehetnek a pályakezdők számára, akik kevesebb jól használható referenciával rendelkeznek és kisebb rálátással a munkaerőpiacra.

Nemrég megjelent tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy karrierünk szempontjából mégis mennyire fontosak az egyetemi kapcsolatok a pályára lépés időszakában, továbbá az azt követő korai munkaerőpiaci időszakban. Például, hogy az egyetem befejezése után könnyebben tudunk-e elhelyezkedni az egyetemi ismerősök segítségével? Avagy, hogy jobban megtaláljuk-e a hozzánk leginkább passzoló, adott esetben jobb és jobban fizető pozíciókat, ha kiaknázzuk egyetemi kapcsolatainkat? Az elemzéshez a KRTK Adatbankjának adminisztratív államigazgatási adatgyűjtését használtuk, mely anonimizált formában, havi szinten vezeti a magyarországi munkavállalók felének (többek között) bér- és foglalkozási adatait. Az elemzés esetén a 2011-2017 közötti periódusra fókuszáltunk, s egyaránt vizsgáltuk a mesterszakot végzett hallgatók elhelyezkedését, valamint megkapott állásaik jellegzetességeit. A rendelkezésre álló adatok korlátai miatt csupán azokat az egyetemi kapcsolatokat vettük figyelembe, akikkel az adott egyén egyazon szakon, egy időben folytatott tanulmányokat. (Ez nyilván csak egy erős közelítése azoknak hallgatóknak, akikkel az egyén valójában interakcióba is lépett.)

Az ismeretségek elhelyezkedésre gyakorolt hatásának vizsgálata során először is megvizsgáltuk, hogy milyen cégeknél szoktak dolgozni azok a munkavállalók, akik a munkakeresőkkel hasonló végzettséggel rendelkeznek. Majd megnéztük, hogy ezek közül a cégek közül inkább ott kaptak-e állást a pályakezdők, ahol dolgozott ismerősük a munkakeresésük időpontjában. A szaktársi hatások becslése során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy kiszűrjük olyan tényezők hatását melyek az elhelyezkedést befolyásolhatják és a volt szaktársak egyazon cégeknél történő újra találkozását eredményezhetik.

Eredményeink alapján a korábbi egyetemi kapcsolatok a munkalehetőségek és informális segítségnyújtás lényeges forrásai lehetnek.

A volt szaktársak jelenléte adott cégeknél majd megnégyszerezte a munkakereső egyének felvételi esélyét ugyanezen vállalatokhoz, ami komoly előnyt jelent. A felvételre gyakorolt pozitív hatás erősnek és jelentősnek bizonyult akkor is, ha figyelembe vettük, hogy a hasonló szakon végzettek nagyobb valószínűséggel választhatják ugyanazokat a cégeket a diploma megszerzése után, avagy, hogy a pályakezdők nagyobb eséllyel kezdhetnek egyetemükhöz/lakóhelyükhöz közelebbi cégeknél. Egyre hasonlóbb és hasonlóbb pályakezdőkre fókuszálva megmutattuk, hogy a szaktársak jelenléte megkétszerezi-megháromszorozza a felvételi esélyeket azokban az esetekben is, mikor csupán olyan egyének összevetésére szorítkozunk, akik

  • ugyanabban a megyében végeztek hasonló típusú mesterszakot (ábra 2. oszlop),
  • ugyanolyan típusú mesterszakot végeztek és egyazon megyében laktak (ábra 3. oszlop), avagy
  • ugyanazon egyetem egyazon szakján végeztek (4. oszlop).

Bár nem tudtunk közvetlen bizonyítékot szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a szaktársak (akár ajánlás, akár információátadás révén) direkt segítséget nyújtanának az álláskeresésben, kiegészítő vizsgálataink valószínűsítik ezt. Azok a típusú kapcsolatok, akikkel az végzetteknek gyakrabban és hosszabban volt alkalma találkozni – például a kisebb szakokon, nappali tagozatos képzésen megismert ismerősök a nagyobb szakokon megismert, akár levelezős ismeretségekkel szemben –, jelentősebb hatást gyakoroltak a felvételre.

A hatások mértékét a kapcsolatok típusa szerint vizsgálva azt is feltártuk, hogy a mért előnyök elsősorban az alapképzés során megismert ismeretségeknek tulajdoníthatók, a mesterszakos ismerősökhöz kapcsolódóan kevésbé tudunk kimutatni hasonló előnyöket. Ez arra utalhat, hogy a mesterképzések eleve jól szignálozhatják a munkakeresők készségeit és várható jövőbeli munkateljesítményét, ami szükségtelenné teheti az ilyen típusú szakokról származó kapcsolatok aktív segítségét. Másrészt az eredmények azt is jelezhetik, hogy az azonos mesterképzést folytató volt egyetemi társak oktatási és karrierútjának túlzott hasonlósága - különösen a karrierjük elején - korlátozhatja az informális segítségnyújtás mértékét (sőt adott esetben akár kiszorítást is eredményezhet). Ezzel szemben az alapképzésből származó kapcsolatok köre sokkal színesebb csoportot takarhat, változatosabb foglalkozásokkal és karrierutakkal, mely együtt járhat az állásinformációkhoz való jobb hozzáféréssel és a jobb gazdasági kilátásokkal. Az eredmények további lehetséges magyarázata lehet azonban az is, hogy a BA-szinten kialakult kötelékek erősebbek a hosszabb együtt töltött egyetemi időszak miatt, mely akár nagyobb segítségnyújtási hajlandósággal párosulhat.

Az elemzés második részében azon végzettek foglalkoztatási jellemzőit, akik ismertséggel kezdtek új munkahelyükön összehasonlítottuk azokéval, akik enélkül jutottak új munkahelyhez.

Kimutattuk, hogy azok, akik új állásukat egykori szaktársuk cégénél kezdték, általában magasabb kezdő béreket keresnek,

és jellemzően nagyobb presztízsű és/vagy magasabb státuszú pozíciókban dolgoznak. Emellett munkaviszonyaik stabilabbak, ami arra utalhat, hogy az informális kapcsolatok segíthetik az egyének és cégek jobb párosításainak kialakulását. Utóbbi nyereségek egy része azonban elsősorban annak tulajdonítható, hogy a szaktársi kapcsolataik révén a munkakeresők olyan vállalatokhoz kerülnek, amelyek általában is magasabb béreket biztosítanak a pályakezdőknek.

Konklúzió

Az eredmények összességében azt sugallják, hogy az egyetemi szaktársak szakmailag releváns kapcsolatok, melyek fontos szerepet játszanak a korai munkaerőpiaci siker befolyásolásában. Bár a mért előnyök mérsékeltnek tűnhetnek, mégis fontos segítséget jelenthetnek a munkaerőpiacra kilépők számára. Mivel a pályakezdés esetén tapasztalt előnyök és hátrányok kihatással vannak a későbbi munkaerőpiaci eredményekre, a kezdetben kisebb előnyök hosszú távon akár jelentősebb szakadékokhoz is vezethetnek.

Ilyés Virág a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetében működő ANET Lab és a Budapesti Corvinus Egyetemen működő NETI Lab tudományos munkatársa.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyetlen lépéssel magára haragította Oroszország a világ egyik legerősebb katonai hatalmát: fontos szövetségest nyerhet Ukrajna
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
menedzser öltöny nyakkendő