Tömegesen költöznek Magyarországra a külföldi nyugdíjasok: ezért jönnek ide

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Az utóbbi években egyre több külföldi dönt úgy, hogy nyugdíjas éveire Magyarországot választja új otthonának. Legtöbben közülük német állampolgárok, míg hollandok, belgák, valamint a szomszédos országok állampolgárai is nagy arányban képviseltetik magukat a hazánkban élő külföldi időskorúak körében (1. ábra). De miért vonzó hazánk egy német nyugdíjas számára? Milyen tényezők állnak a háttérben, és hova települnek a legszívesebben az országon belül?

Időskori nemzetközi vándorlás – egyre láthatóbb trend

Az elmúlt évtizedek egyik látványos jelensége, hogy a várható élettartam növekedésével, a határok könnyű átjárhatóságával, valamint egyes társadalmi csoportok javuló pénzügyi helyzetével az idősebb korosztályok egyre aktívabb szereplői a nemzetközi vándorlási folyamatoknak. Az időskorúak migrációjának megfigyelhető növekedése mellett a jelenség földrajzi spektruma is sokszínűbbé vált: új célállomások jelentek meg, köztük kelet-közép-európai országoké is.

A trend Magyarországon is tetten érhető, ahova az elmúlt két évtizedben egyre több időskorú külföldi érkezett.

Míg 2011-ben még csak 22 ezer, addig a 2022-es népszámlálás szerint mintegy 38 ezer 60 év feletti külföldi állampolgár élt hazánkban, ami közel 1,5%-os arányt jelent az időskorú lakosság körében. Ez az arány egyes rurális térségekben még ennél is magasabb.

Előzetes feltételezésünk szerint Magyarország, mint az időskori vándorlásba bekapcsolódó célország, nem feltétlenül a legtehetősebb időseket vonzza. Azt valószínűsítettük, hogy az időskori nemzetközi vándorlásban részt vevő 60+ évesek jelentős része nem a népszerű, magas ingatlanárakkal jellemezhető turisztikai célterületeket (főváros, Balaton térsége), hanem az azoktól távolabb elhelyezkedő, akár hátrányos helyzetű térségeket keresi.

Miért éppen Magyarország?

A külföldről, különösen a Nyugat-Európából érkező időskorúak számára több tényező is vonzóvá teszi Magyarországot. A földrajzi arbitrázs (más néven geoarbitrázs) elmélete szerint a migrációban részt vevők a vándorlás révén minimális kockázatvállalással képesek kiaknázni lehetőségeiket a globális egyenlőtlenségeknek és társadalmi struktúráknak köszönhetően. Mivel hazánkban a megélhetési költségek és az ingatlanárak jóval alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, a külföldi idősek nyugdíjukból relatíve jobb életminőséget élvezhetnek Magyarországon.

Nemzetközi kutatások alapján ismert, hogy az időskori vándorlásban résztvevők előszeretettel költöznek vonzó vidéki, vidékies térségekbe, ahol egy lelassult, csendes, természetközeli életet folytathatnak. Migrációs döntésükben tehát egy kívánt életmód képe rajzolódik ki, amely sokszor tudatos visszavonulást jelent a nagyvárosi életstílustól. Mindezek mellett olyan praktikus szempontok is érvényesülnek az új életforma megválasztásánál, hogy mennyire könnyű az adott országba beutazni, illetve letelepedni.

Hova költöznek a német nyugdíjasok?

Kutatásunk meglepő eredménye, hogy a német időskorúak körében nem a főváros vagy turisztikai szempontból számottevő települések a legnépszerűbb célpontok, hanem vidéki, belső perifériának tekinthető térségek. Ahogy a népszámlálási adatok, úgy a regiszteradatok is azt mutatják, hogy

a németek markáns koncentrációja figyelhető meg Somogy és Zala vármegyében,

döntően kis népességszámú településeken (2. ábra). A hazánkban tartózkodó Németországban született idősek (8125 fő) durván negyede (24%) Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (BKÜ) lévő települést jelölt meg tartózkodási helyeként. E csoport tagjainak fele közvetlenül a Balaton parton elhelyezkedő településen él. A Németországban született idősek hatoda ugyanakkor társadalmi-gazdasági és/vagy munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű településen tartózkodik (16%).

Érdekes megfigyelni továbbá, hogy az érintettek 43,9 százaléka olyan településen él, ahol az idősek nappali ellátása mint szociális szolgáltatás nem biztosított. A hivatali ügyek egyre nagyobb része bonyolítható digitálisan, ennek ellenére mind a mai napig nagyon fontos az ügyek személyes elintézésének lehetősége az idősek körében. Az adatok szerint a német regisztráltak 28,5 százaléka olyan településen tartózkodott 2021-ben, ahol nem volt helyben önkormányzati hivatal, azaz szükségszerűen településen kívülre kellett utazniuk, ha személyesen akartak ügyeket intézni.

Lakhelyválasztást befolyásoló tényezők

A Németországban született, 60 év felettiek hazai térválasztását nagyban befolyásolja a település országon belüli elhelyezkedése, amely egyértelműen egy nyugat-keleti lejtőt jelez. Minél távolabb helyezkedik el a település az ukrán határtól, várhatóan annál magasabb lesz az ott tartózkodó német idősek száma. Az idősek népességen belüli magasabb részaránya szintén pozitív hatásirányt mutat, ami azt jelzi, hogy az idős németek inkább kerülik a fiatalos korszerkezetű településeket, ami főként a szuburbán településekre, illetve a roma kisebbség által nagyobb arányban lakott településekre jellemző.

A társadalmi-gazdasági, illetve munkaerőpiaci szempontból hátrányos besorolás pozitív hatása a regisztrációk számára meglepőnek hathat, ám figyelembe kell vennünk, hogy a felkapott turisztikai desztinációk peremvidékén bizony találunk rendkívül kedvezőtlen helyzetű településeket, amelyeket magas munkanélküliség és kedvezőtlen szociodemográfiai folyamatok jellemeznek, viszont olcsón lehet ingatlanhoz jutni. A tartósan a térségben élő külföldi idősek számára azonban a munkahelyek hiánya, vagy általánosságban nézve az adott település gazdasági prosperálása úgy látszik, hogy önmagában nem fontos szempont, hiszen jellemzően a munkaerőpiacon már nem aktív szereplőkről van szó.

Fontos eredménynek tekinthető, hogy a BKÜ-höz keletről, illetve északról csatlakozó térségek esetében nem bizonyultak szignifikánsnak a területi hatások, mutatva ezzel, hogy korántsem lehet egy univerzális „Balaton-hatásról” beszélni, a Németországban született idősek általában nem a Balaton közelségét keresik.

Az eredmények fényében egyik feltételezésünk, hogy a német időskorúak lakhelyválasztási preferenciáinak oka a hagyományos turisztikai célterület, azaz a közvetlen Balaton-parti települések megdrágulása, telítetté válása, amely következtében a későbbiekben érkező idős külföldiek a szomszédos területeken kerestek maguknak tartózkodási helyet.

Másik felvetésünk, hogy nem feltétlenül a Balaton-part drágult meg, illetve vált telítetté, hanem a kereslet alakult át azáltal, hogy az idősek nemzetközi vándorlásába mind újabb (gyarkan alacsonyabb státuszú) társadalmi csoportok kapcsolódnak be. Az utóbbi időben Magyarországra érkezők egy részének csupán a Balatontól távolabbi, hátrányos helyzetű, elöregedő társadalmú települések nyomott árú ingatlanpiaca képes vonzó lehetőségeket nyújtani. Ez pedig összhangban van mind a haszonmaximalizálást feltételező klasszikus, neoklasszikus migrációs elméletekkel, mind pedig földrajzi arbitrázs elméletével.

Mi várható a jövőben?

Magyarországra hagyományosan az etnikai vándorlás jellemző, a rendszerváltást követő évtizedekben a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkeznek, érkeztek a bevándorlók, köztük a 60+ évesek is. A 2022-es népszámlálás, illetve a Magyarországon tartózkodó külföldiek 2021. évi adatai alapján azonban kijelenthető, hogy

Magyarország is bekapcsolódott az idősek nemzetközi vándorlásába, és egyértelműen célországgá vált.

Az idősek körében tendenciaszerűen emelkedik a nem magyar etnikumú bevándorlók száma, aránya, különösen a Németországból, a Belgiumból, a Hollandiából, illetve a Svájcból érkezők miatt.

Ahogy a nyugat-európai országokban az idősek száma tovább növekszik, elképzelhető, hogy Magyarország is egyre több időskorú bevándorlót vonz majd. A vidéki térségek gazdasági helyzete átalakulhat az idősek megjelenésével, különösen az ingatlanpiac vonatkozásában, de hosszú távon az is kérdés, hogy a helyi infrastruktúra, szolgáltatások, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer képes lesz-e kielégíteni az egyre nagyobb számban érkező idősek igényeit.

Az eredeti tanulmány itt érhető el.

Köszönetnyilvánítás

A kutatás az NKFIH által támogatott „Időskorúak migrációja és lehetséges fejlesztési hatásai a vidéki Magyarországon” című projekt keretében zajlott (projektazonosító: K138838).

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép forrása: Shutterstock