
A Journal of Development Economics-ben megjelent tanulmányunkban azt mutatjuk meg, hogy
a korrupció növeli a szélsőséges politikusok támogatottságát, de főleg azoknál a választói csoportoknál, akik nem számítanak rá, hogy az általuk támogatott erők kormányra kerülnek, vagyis a „kisebbség” köreiben.
Hogy kit tekintünk kisebbségnek, azt a kontextus dönti el – lehet a politikailag kisebbségben lévő tábor, vagy éppen etnikai kisebbség. A cikkben egy játékelméleti modell segítségével magyarázzuk el az elméletünk működését, majd a következtetéseit egy brazil és egy indonéz esettanulmány segítségével teszteljük.
A brazil példában a „kisebbség” a jobboldali többségű körzeteket jelenti az ország egy balra húzó szövetségi államában, illetve baloldali többségű körzeteket jelent egy jobbra húzó államban, a szélsőségesek pedig szélsőbaloldali és szélsőjobboldali pártok. Az indonéz példában a „kisebbség” regionálisan kisebbségben lévő etnikai csoportokat jelent, a szélsőségesek pedig iszlamista pártok. Ezzel azt kívánjuk aláhúzni, hogy az elméletünk a politika és a gazdaság egy nagyon általános összefüggésére mutat rá, amely egymásra alig-alig hasonlító intézményrendszerekben is hasonlóképp működik.
Elméleti kiindulópont
Az elméletünk logikája egyszerű: a politikusok egy része mindig tisztességtelen, függetlenül attól, hogy milyen az ideológiai elköteleződése (bal- vagy jobboldali, szekuláris vagy vallásos, mérsékelt vagy radikális). Hogy melyik politikus tisztességes, azt a választó sajnos nem tudja, amikor szavaz. Egy tisztességes politikus mindig feltárja a korrupciót, egy tisztességtelen politikus csak akkor, ha érdekében áll. Ez utóbbi eldöntéséhez a tisztességtelen politikus két dolgot mérlegel: ha feltárja a korrupciót, nagyobb eséllyel győz a következő választáson, viszont ezután kevesebbet fog tudni lopni, hiszen a választók jobban figyelnek a korrupcióra.
Mivel a választók általában mérsékeltek, a szélsőséges politikusok korrupciós botrányok nélkül nehezebben jutnak hatalomra, mint a mérsékelt politikusok. Ez viszont vonzóbbá teszi számukra, hogy feltárják a meglévő korrupciót (még akkor is, ha tisztességtelenek!), hiszen más módon aligha kerülnek a tűz közelébe. Ezért a szélsőségesek hasznosak a választónak, de főleg ellenzékből, hiszen ők maguk mérsékeltek, nem szimpatizálnak a szélsőséges ideológiákkal.
Itt jön be azonban a választói többség és kisebbség logikája: a többségben lévő választó arra készül, hogy akire ő szavaz, az nagy eséllyel nyer; a kisebbségben lévő választó arra, hogy akire ő szavaz, az nagy eséllyel nem nyer. Ezért a kisebbségben lévő választó számára vonzóbbá válik a szélsőséges politikus, mint a többségben lévő választó számára, hiszen mindketten ellenzékben szeretnék látni a szélsőségest, de a kisebbség jelöltje lesz nagyobb eséllyel ellenzékben.
Ennek az a következménye, hogy a korrupció hatására a kisebbségben lévő választó nagyobb eséllyel szavaz szélsőséges pártokra, mint a többségben lévő. Ez független attól, hogy mi az a társadalmi törésvonal, ami mentén a választó kisebbségben vagy többségben van, csak az számít, hogy a választók számítsanak rá, hogy a törésvonal létezik, és megmarad. De attól is független, hogy mi a szélsőség tartalmi-ideológiai dimenziója, hiszen a szélsőséges politikust az teszi vonzóvá, hogy kisebb eséllyel nyer, ezért hangosabb lehet ellenzékben.
Indonéz eset
Nézzük az esettanulmányokat! Indonézia etnikai és nyelvi szempontból a föld egyik legsokszínűbb országa, több száz önálló etnikai csoport él együtt viszonylag nagy autonómiát élvező régiókba szerveződve, ugyanakkor a mintegy 500 régió törvényhozásában lényegében ugyanaz a tucatnyi országos párt versenyez egymással. Ezen pártok között a demokrácia 1999-es kivívását követően több olyan iszlamista szerveződés is feltűnt, amely az ország jövőjét nem a meglévő alkotmányos keretben, hanem egy szigorúbb, vallásosabb keretben képzeli el, és amely folyamatosan feszegeti a fennálló kereteket, ilyen például az Igazság és Jólét Pártja (Partai Keadilan Sejahtera). Ezek a szélsőséges pártok összesen 10-15% közti szavazót szoktak megmozgatni a 87%-ban muszlimok lakta Indonéziában.
Azt találjuk, hogy azokban a régiókban, ahol a számvevőszéki jelentések szerint 2014 és 2019 között romlott a korrupciós helyzet, ott az etnikai kisebbségek által lakott településeken (és csak ott!) 8,5 százalékponttal emelkedett az iszlamisták támogatottsága, mindezt úgy, hogy országosan mindeközben két százalékpontot esett, 15-ről 13%-ra.
Brazil példa
Brazíliában a központi kormányzat rendszeres időközönként véletlenszerűen kisorsolt önkormányzatok költéseit auditálja. Már korábban is tudtuk, hogy a választók jelentősen megbüntetik azokat a politikusokat, akik az auditokon korruptnak bizonyulnak. Az esettanulmányunkban azt mutatjuk be, hogy a korrupciós auditok nyilvánosságra hozása a tagállami választások előtt a szélsőjobb felé tolja a választókat azokban a jobboldali városokban, amelyek egy baloldali államban találhatóak, és a szélsőbaloldal felé azokban a baloldali városokban, amelyek jobboldali államokban találhatóak. Ezekben a városokban egy szórásegységnyi növekmény a korrupció során ellopott értékben 5-10%-os növekedéshez vezet a szélsőséges pártok támogatottságában.
A tanulmányunk nem csak azért fontos, mert a szélsőségesek megerősödésének egy eddig ismeretlen csatornájára világít rá, hanem azért is, mert megmutatja:
a korrupció nem csak gazdasági károkat okoz, de hozzájárul a politikai polarizáció egész világon tapasztalt erősödéséhez.
A kutatás további szerzői voltak: Tommaso Giommoni (Amszterdami Egyetem), Antonio Nicolò (Padovai Egyetem), Massimo Morelli (Bocconi Egyetem)
Gáspár Attila az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Lepusztult gyárépületek helyén lakások épülhetnek Óbudán
Új gyalogoshíd is épülhetne a Szigetre.
Fenyegető üzenetet küldött Moszkvának Trump erős embere: akár a támadásban is segítenék Ukrajnát
Marco Rubio szerint az elnök türelme nem végtelen.
Így úszhatja meg az újabb összeomlást az ismert válságország
Meglepő helyről kapott segítséget a láncfűrészes elnök.
Szakértőként tetszelgő lobbisták miatt maradhatnak a szervrendszerben megragadó vegyületek
Olyan tanácsadókon múlhatott az EU-s szabályozás, akik egyébként a betiltandó szert használó cégeknek is dolgoztak.
Új finanszírozási utak a vidéki vállalkozásoknak - Kecskeméten folytatódott Portfolio és a KAVOSZ programsorozata
A Portfolio és a KAVOSZ közös országjárásának második állomásán jártunk.
Semmiből jött a váratlan fordulat - Ukrajna most már biztosan megnyeri a háborút?
Vége a mismásolásnak - Most mi következhet?
Az Otthon Start az új dubai csoki? - Az ingatlanosok szerint nem sokáig fog élni
Az államtitkár szerint viszont nincs időbeni korlátja a programnak.
KlimaKover - megoldás a közterek hűtésére?
Energiatakarékos és fenntartható technológia a városi hőhullámok enyhítésére.
Megsarcolja az OTP a Revolut bankkártyákat?
Szeptember 19-től az OTP Bank új díjat vezetett be, ami a külföldi bankok által kibocsátott bankkártyákat terheli abban az esetben, ha a kérdéses plasztikkal az OTP Bank bankautomatájából ves
Pusztító koktél villámaszályok és hőhullámok
A villámaszályok a klímaváltozás egyik legaggasztóbb jelenségei közé tartoznak, amelyek hatását a szélsőséges hőség drámaian felerősíti.
Az AI nyertesei és vesztesei: Magyarország hátulról az ötödik
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AI milyen csatornákon keresztül járulhat ho

Hogyan finanszírozzuk ma a vállalkozásunkat?
A jelenlegi gazdasági környezetben - emelkedő változó kamat környezetok, szűkülő hitelkeretek, lassuló növekedés és fokozódó piaci bizonytalanság mellett - a vállalatfinanszírozás strat

Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po

Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po


Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod