Az Informátori díjról (x)

2010. április 1-jétől a kőkemény kartellről nélkülözhetetlen információt szolgáltató személyek informátori díjra lehetnek jogosultak a versenytörvényben meghatározott feltételek mellett.

1. Mi a "kőkemény" kartell?

Olyan, versenytársak közötti megállapodás, amelynek célja vagy hatása az árak rögzítése, termelési/eladási kvóták meghatározása, a piac felosztása, ideértve a közbeszerzési vagy más versenyeztetési eljárás során a versenytársak közötti összejátszást is.

2. Mikor fizet díjat a GVH?

Díj csak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértésekkel, a kőkemény kartellekkel kapcsolatos információk átadása esetén jár: a) az azzal kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték és b) a rajtaütés megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információ után. A bizonyítéknak nélkülözhetetlennek kell lennie a jogsértés bizonyításához, ami általában a kartellel kapcsolatos "belső információk" átadását jelenti. Nem elegendő általános, a kartellezésre utaló jelek felfedése. Például díjra jogosít a kartellt létrehozó megállapodás, a részvevők feltárása, a kartell működése során keletkezett levelezés.

Az irat díjigény megalapozására való alkalmassága egyedi mérlegelést igénylő kérdés. A nélkülözhetetlenséget a bizonyítékok összességének és az érdemi határozatnak a fényében lehet megállapítani, de az informátor anonim módon érdeklődhet a GVH nál egy adott irat vagy információ minősítéséről. Kulcsfontosságú szerepe van a - kellő mennyiségű információ birtokában megszerezhető bírói engedély alapján zajló - rajtaütésnek.

Kivételesen az olyan szóbeli információ is díjra jogosíthat, amellyel a GVH az engedélyt meg tudja alapozni és a rajtaütés során nélkülözhetetlen irati bizonyítékot talál.

A bizonyíték akkor is nélkülözhetetlennek minősül, ha ugyan helyettesíthető más bizonyítékkal, de ahhoz utóbb jutott a GVH.

A díj megállapításáról és kifizetéséről a GVH az eljárást lezáró határozatát követő harminc napon belül dönt.

3. Ki adhat információt?

Bármely természetes személy, aki közvetlen kapcsolatba került a kartellel (például maguk is a kartellezés végrehajtói voltak), de az is, aki információval rendelkezik (pl. a találkozókat szervező titkárnő, az utazásszervezők, az érdekképviseleti szövetségek, vagy kamarák alkalmazottai).

4. Milyen esetekben nem jár díj?

Nem jár díj

a) a bírság mellőzése vagy csökkentése érdekében kérelmet (ún. engedékenységi kérelem) benyújtó vállalkozás törvényes képviselője számára.

b) a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után

c) több személy részére, ha megállapítható, hogy a bizonyítékok egy forrásból származnak, és megosztásukra csak a díj többszörözése érdekében került sor. (Pl. az egyik informátor a kartell megállapodást, a másik annak mellékletét nyújtja be többszöri díjfizetés reményében.) Ekkor egyszeri díjat kell a jogosultak között egyenlő arányban felosztani.

b) ha a GVH nem szabott ki bírságot (ideértve azt is, ha az ügyet végül nem a GVH, hanem az Európai Bizottság bírálja el, mivel a díj alapja a GVH által kiszabott bírság).

5. Jár-e díj, ha az informátor maga is részt vett a kartellezésben?

Igen, ám az ún. engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozás törvényes képviselőjének nem jár díj. A kizárás nem vonatkozik az engedékenységet kérő cég egyéb alkalmazottaira, volt vezetőire.

6. A kartell informátorként való felfedése a kartellezés büntetőjogi következményei alóli mentesülést is jelenti?

A Btk. a közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban tanúsított kartellező - akár bűnsegédi vagy felbujtói magatartást is büntetni rendeli.

Az elkövető azonban nem büntethető, ha a cselekményt, mielőtt az a hatóság (ideértve a nyomozóhatóság mellett a GVH-t is) tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Ha tehát a közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban kartellezést elkövető személy jelenti be a GVH-nak a kartellezést, és szolgáltat bizonyítékot, akkor elvileg nem kizárt, hogy az informátor mentesüljön a büntetőjogi szankciók alól. Erről azonban a büntetőeljárást lefolytató hatóságok, illetve bíróságok döntenek.

7. Kivel vegye fel a kapcsolatot a GVH-n belül?

Ha kartellezéssel kapcsolatos információt kíván szolgáltatni, vagy anonim módon arról kíván tudakozódni, hogy a birtokában lévő irat díjfizetésre alkalmas lehet e, illetve az eljárásról általános felvilágosítást szeretne kérni, a GVH Kartell Irodáját keresse: Cím: 1054 Budapest, Alkotmány u. 5.

Tel.: 472-8871, 472-8872
E-mail: kartell@gvh.hu

8. Miként zajlik a GVH információ átadásával kapcsolatos eljárása?

Bárki anonim módon informálódhat a GVH-nál arról, hogy a birtokában lévő irat alkalmas lehet-e a díjfizetésre. Az átadott információt a GVH abból a szempontból is előzetesen megvizsgálja, hogy alkalmas lehet-e a díjigény megalapozására, erről és a díjfizetési szabályokról értesíti az informátort. Az informátornak az értesítéstől számított öt napon belül kell bejelentenie díjigényét, különben nem jár díj.

Ha a már folyamatban lévő eljárás során szolgáltatott irat alkalmatlan a jogsértés bizonyítására, a GVH erről tájékoztatja az iratot szolgáltató személyt.

A díjra való jogosultság, az információ alkalmassága mindaddig nem ítélhető meg egyértelműen, amíg a GVH érdemi döntést nem hozott. Így a díjigényre való feltehető alkalmasságról szóló értesítés csak előzetes.

9. Milyen összegű díjra számíthat az informátor?

Az informátori díj összege a GVH által kiszabott bírság egy százaléka, de legfeljebb 50 millió forint.

Csak akkor kaphat díjat az informátor, ha az eljárás jogsértés megállapításával és bírságolással végződik. Ha egy személy több nélkülözhetetlen bizonyítékot is szolgáltat, az után csak egyszeri díj jár.

Több személy által szolgáltatott bizonyíték után külön-külön jár a díj. Egy személy csak egyszeri díjra jogosult.

10. Mi garantálja, hogy az informátor személye titokban marad?

Az informátor tanúként meghallgatható, de kérelmezheti személyazonosító adatainak zárt kezelését. A GVH biztosítja, hogy azok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. A GVH az ilyen tanú meghallgatásáról kivonatot készít akként, hogy abból a tanú (informátor) kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.

Az informátor személyazonosító adatainak zárt kezelése kihatással lehet a szolgáltatott irat bizonyító erejére, így a díjfizetést befolyásolhatja.

Az informátor által benyújtott bizonyítékokat a GVH feltárja az ügyfelek előtt, ezért nem kizárt, hogy ők kezdeményezik az illetékes hatóságoknál a bizonyíték beszerzésével kapcsolatos szabálysértés vagy bűncselekmény kivizsgálását. Ilyenkor a GVH a díj kifizetését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

11. Mikori ügyekben jár az informátori díj?

A 2010. április 1. után benyújtott iratok és egyéb információk esetében függetlenül attól, hogy a GVH eljárása ezt megelőzően vagy követően indult. A díj akkor is jár, ha egy ezen időpont előtti kartellre vonatkozik és a kartellmagatartás befejezése és a GVH eljárásának megindítása között még öt évnél kevesebb idő telt el.

(x)