2020. április 20-án indult el a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá), amellyel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 1500 milliárd forintnyi fix kamatozású hitelt helyez ki a hazai kkv-k részére. Az NHP már bizonyított, az NHP 2013-ban indult és 2017-ig tartó első három szakasza közel 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást juttatott kedvező finanszírozáshoz, több mint 2 800 milliárd forint összegben. A 2019-es folytatás során, az NHP fix keretében kevesebb, mint másfél év alatt további 500 milliárd forint került a vállalkozásokhoz.
A Növekedési Hitelprogram új konstrukciója, az NHP Hajrá csak most indult el, de érdemes azt is áttekinteni, hogy az elmúlt években kik számára nyújtott igazán segítséget és mely szektorokban hozott valódi eredményeket az MNB programja.
NHP: hol segített a legtöbbet?
A mindössze három hónapig tartó első szakasz „felrázta” a kkv-hitelpiacot: a kedvező hitelfeltételi lehetőséggel élve számos vállalkozás próbálta megvalósítani elhalasztott beruházását vagy kiváltani korábbi hitelét, ami élénkítette a bankok közötti versenyt. A 2013 őszén indult második szakaszban a hangsúly már inkább az új hitelekre, azon belül is a beruházási hitelekre terelődött. A 2016 elején indult harmadik szakaszban pedig már csak beruházások finanszírozására volt lehetőség.
A nyertes ágazatok
A közvetítő szerepet betöltő hitelintézetek a legtöbb hitelt, 510 milliárd forintot a kereskedelem, javítás szektorban működő kkv-nak nyújtották.
A második legjelentősebb ágazat a mezőgazdaság volt 480 milliárd forint összegű hitel kihelyezéssel, amelynek közel fele a növénytermesztés szakágazatban működő vállalkozásokhoz jutott, de jelentős volt az állattenyésztés részaránya is.
A harmadik kimagasló szektorrá a feldolgozóipar vált, 452 milliárd forinttal. Ennek harmadát az élelmiszergyártásban tevékenykedő vállalkozások vették fel, de jelentős volt fémfeldolgozási, a gumi és műanyag termék gyártással foglalkozó vállalkozások hitelfelvétele is.
Sok kis vállalati hitel országszerte
Az NHP mindhárom szakaszában a mikrovállalkozások vették fel a legtöbb hitelt, az ügyletek számát tekintve a szerződések mintegy 60 százaléka ezen szegmenshez köthető. A kisebb vállalkozások térnyerésével összhangban csökkent a jellemző hitelméret is. A medián hitelméret az első szakaszban még 21 millió forint volt, majd a második szakaszban 9 millió forintra, a kivezető szakaszban pedig 7 millió forintra csökkent.
A program csökkentette a hitelek regionális koncentrációját is, hiszen míg korábban a kkv-hitelállomány mintegy 54 százaléka közép-magyarországi székhelyű vállalkozásokhoz kapcsolódott, az NHP-ban megkötött szerződések összegének csak 36 százaléka volt ezen régióhoz köthető.
A program 2013-as indulásától a 2017-es lezárásáig 40 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást juttatott kedvező finanszírozáshoz, több mint 2 800 milliárd forint összegben, amelyből mintegy 1700 milliárd forint szolgálta új beruházások finanszírozását. Az MNB becslései szerint az NHP 3,5 százalékponttal járulhatott hozzá 2013 és 2018 között a gazdasági növekedéshez.
Mit mutatnak az NHP fix eredményei?
Az MNB 2019 elején indította el az NHP fix konstrukciót annak érdekében, hogy a beruházások finanszírozásában emelkedjen a kiszámíthatóbb, rögzített kamatozású termékek részaránya.
A legtöbb forrást eddig a mezőgazdasági ágazatban igényelték több mint 100 milliárd forint összegben. A második helyen a feldolgozóipar áll, amit a kereskedelem, javítás szektor követ.
Továbbra is a kisebbek számára népszerű
Az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan NHP fix konstrukción belül is jelentős a mikrovállalkozások aránya: a kihelyezett források több mint fele ezen szegmenshez került.
Az NHP fix konstrukció keretében 2020 május elejéig mintegy 500 milliárd forint finanszírozásra kötöttek szerződést a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, több mint 16 ezer vállalkozással. Ebből a jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a már lehívott, de még nem törlesztett – állomány megközelíti a 400 milliárd forintot.
(x)
