Mégis meggazdagodnak a bitcoin-hívők vagy ez csak egy újabb hullám?

2020 végén 29 ezer dollár fölött is járt a bitcoin árfolyama, ezzel történetének új csúcsát érve el. A média és a közérdeklődés szorosan korrelál az árfolyammal, ha kriptopénzekről van szó. Persze, a több száz százalékos éves hozam már csak önmaga jogán is figyelmet érdemel, de főleg egy olyan ellentmondásosnak kikiáltott eszköznél, mint amilyen a bitcoin. Amikor a kriptopénzek árfolyama felfelé megy, hirtelen mindenki lelkes érdeklődővé válik, de amikor lefelé, akkor szinte azonnal jönnek a vészmadarak, akik elkezdik temetni. Ez így megy egy évtizede.

A bitcoint már több százszor eltemették az újságírók, a különféle szakértők, és még egyes Nobel-díjas közgazdászok is.

Sorozatos tévedésüknek emléket állítva pedig egyesek elkészítették a bitcoin nekrológok dalát a zseniális „No Money” című számmal aláfestve a svéd Galantis együttestől. Elnézve az azóta megjelent cikkeket, és rápillantva a BTC-árfolyam grafikonjára, hamarosan újabb klip jöhet.

Nem kellett volna temetni

Ennek a cikknek a szerzője két évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy nem érdemes temetni a bitcoint, mert majd ő nevet a végén. Az árfolyam akkor rekordzuhanást követően egészen 4 ezer dollár alá bukott. A legtöbb újságíró, szakértő, és a kommentelők hada is azt találgatta, pontosan mikor éri el a nullát az ár és omlik össze a rendszer. Az ellenérvekre kevesen figyeltek.

Egy újabb drámai felívelésnek kellett jönnie, hogy a témáról megint az ellenzők harsogása nélkül lehessen beszélni. A gondolatmenet, amit ebben a cikkben most bemutatunk, már feltételez némi alapműveltséget a témában, tekintve, hogy nem egy új jelenségről van szó. Amennyiben valaki mégis először át szeretné inkább tekinteni, hogy pontosan miről is szól ez a technológia, miért működik, miért ér bármit is, és mik a veszélyei vagy elméleti problémái, azoknak az előbbi szavakra linkelt cikkeinket ajánljuk.

De a bitcoin forradalmi lényegét most is leírjuk egy határozott mondatban: ez az első olyan digitális pénz, ami bizonyítottan működik, mert már jól bejáratott technológiák zseniális kombinációjából épül fel.

A lényeg ez, és itt nincs szó misztikumról, mágiáról, vagy vakon hívő forradalmárokról. A digitális pénzek kifejlesztése valójában egy több évtizedes probléma, ami számos technikai nehézségbe ütközött mindeddig. Sokan keresték már rá a megoldást, és volt több sikertelen próbálkozás is a bitcoin előtt. A sikert az ismeretlen zseni, Satoshi Nakamoto hozta el 2008-ban.

Ahogy a Princeton Egyetem témával foglalkozó tanárai megjegyzik a vonatkozó könyvükben: ez a technológia szolid alapokon nyugszik, ami rengeteg problémára adhat választ a jövőben. Az elmúlt évek pedig a gyakorlati életben is bebizonyítottak, hogy a blokkláncon keresztül elért decentralizáció nem csak, hogy lehetséges, de működőképes is. A bitcoint vezérlő konszenzusos protokoll pedig jól átgondolt és mindeddig sikeresen tette a dolgát. Egyelőre nem látni olyan reális veszélyt, ami ezt egykönnyen romba dönthetné.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ne volna számos nyitott kérdés még a bitcoin jövőjével kapcsolatban. Vagy hogy ne volnának vele problémák. Ez utóbbiak közül a legtöbbet hangoztatott akadémiai állítás, hogy a kriptopénzek ma még nem tudnak úgy működni, mint egy hagyományos fiat pénz. Noha ebből a közvélekedéssel szemben egyáltalán nem következik, hogy akkor biztosan értéktelen marhaság az egész. De maga az állítás valóban megalapozott és komoly figyelmet érdemel.

Mennyire működik, mint pénz?

Ahogy ebben a linkelt dolgozatban részletesebben is áttekintésre kerül, a bitcoin egyik komoly kihívása mindig is az volt, hogy nem tudja betölteni a pénz összes alapvető funkcióját. A szakirodalomban három kiemelt szerep mentén szokás vizsgálni, hogy mennyire szuperál jól egy alternatív pénzforma a gazdaságban, ezek mégpedig a következők:

1. lehet-e vele hatékonyan fizetni (tranzakciós szerep),
2. képes-e jól mutatni a jószágok relatív értékét (értékmérő funkció), és
3. amennyiben felhalmozzuk, akkor mennyire tartja meg a belé fektetett értéket (értékőrző szerep).

Ahogy az idézett dolgozat rámutat: a bitcoin, a többi kriptopénzhez hasonlóan jelenleg csak a tranzakciós szerepet képes hatékonyan betölteni, de értékmérésre és értékőrzésre nem különösebben alkalmas. Azon írás következtetése, hogy a bitcoin instabil árfolyama részben megmagyarázható a legfontosabb mögöttes tényezőkkel, és feltehetően több időre van szüksége ahhoz, hogy rendesen kibontakozzon.

A téma kapcsán fellángolt média hype sosem vette figyelembe, hogy egy alternatív, decentralizált fizetőeszköz, amely mögött nem áll központi hatalom, képtelen egyik pillanatról a másikra pénzként funkcionálni. A nagyobb stabilitáshoz jelentős tranzakciószám kell, ami pedig önmagában egy erős gazdasági ökoszisztémát feltételez. Temérdek árus és még több olyan vásárló kell, akik rendszeres keresletet támasztanak iránta. Például azért, mert hatékonyabbá vagy egyszerűbbé teszi számukra az államokon átívelő fizetést, vagy netán megóvja őket valamilyen vélt veszélytől. Legyen az akár az állami beavatkozások inflációs kockázata, vagy bármi más.

Időt kell neki adni

Ahhoz hogy ezt elérje a bitcoin és az ökoszisztémáját kellően fejlettnek lehessen nevezni 12 év biztosan nem elég, de valószínűleg még 20 sem. Arra van szüksége ugyanis, hogy a mostaninál sokkal, de sokkal több intézmény és árus fogadja el. Hétköznapi fizetőeszközzé kell válnia. Ehhez nem csoda kell, egykor még sima kagylókkal is történt ilyen, csak kell hozzá egy jó kiindulási alap. Ezalatt azt értjük, hogy biztonságos legyen a használata, és szűkös a kínálata. Ezt a bitcoin mesterségesen, a technológia segítségével éri el, de nagyon is eléri. Amire szüksége van, az "pusztán" az emberek megnyerése, a nagyobb elfogadottság.

2020 ezen a téren jó év volt a kriptopénzeknek, még ha maguknak az embereknek nem is annyira. Ez az év ugyanis bebizonyította a nagyközönségnek, hogy a bitcoin ökoszisztémája képes fejlődni és nem kell leírni, mint afféle kuriózumot, amivel csak a kockák foglalkoznak.

Ma már a Revoluton is képesek vagyunk bitcoint szerezni, a Paypal pedig a maga 360 milliós ügyfélbázisa számára is elérhetővé tette a kriptopénzek világát. A Fidelity Digital Assets ma már olyan szolgáltatásokat is nyújt, ahol a kriptopénzeket fedezetként lehet bevonni a tranzakciók mögé. A felsorolást még hosszan folytathatnánk, a lényeg ugyanaz: egyre több komoly intézményi szereplő, bank és brókercég tervezi kriptopénzekkel bővíteni a szolgáltatásait. Ez pedig logikusan abba az irányba hat, hogy a kriptopénzek szépen lassan bekúsznak a hétköznapi életünkbe.

Minél többen használják, annál használhatóbb lesz. Minél használhatóbb lesz, a korlátos kínálata miatt annál értékesebb. Aztán minél értékesebb, annál többen bányásszák. És minél többen bányásszák, annál nagyobb lesz a biztonság, ami pedig egyre szélesebb körű használathoz vezethet. tréfás túlzással szólva: A bitcoin a saját hajánál fogva húzza magát fölfelé, mint a legendás Münchausen báró, ahogy ezt korábban megírtuk.

Ez az a mechanizmus, aminek a teljes elméleti belátása komoly kihívást jelent, és máig nyitott játékelméleti problémákkal van tele. A bitcoin, mint rendszer, egy olyan technológiai vívmány, ami gyakorlati megoldást kínált egy elméleti problémára, és mindez eddig úgy tűnik, hogy jól működik.

Ma már azt látjuk, hogy egyre több komoly befektető is beáll a bitcoin története mögé, és nagyobb összegeket fektetnek bele. A Coinmarketcap adatai szerint a teljes piaci kapitalizációja ma 500 milliárd dollár körül jár. Ez valójában nevetségesen kicsi összeg a devizapiachoz mérten, össze sem lehet még őket hasonlítani. Sőt, az arany 10 billió dolláros méretéhez képest is aprónak nevehető. A növekedésre tehát bőven van még tér, de ehhez az kell, hogy a bitcoin sokkal hétköznapibb és sokkal elfogadottabb legyen.

Hogy tisztán lássuk az irányt, nem a kriptopénzek árát kell figyelni, hanem az árusok számát, meg az intézményi elfogadottságot. Azt, hogy hány helyen lesz elérhető, milyen kapcsolódó szolgáltatások jönnek létre, és hogy ehhez az emberek mit szólnak. Egyszóval az számít, hogy miként alakul a teljes ökosziszétma. 2020-ban azt láttuk, hogy tovább erősödik, és logikusnak tűnik azt feltételezni, hogy ez áll a hektikus, de továbbra is felfelé ívelő árfolyam mögött. De ne gondoljuk persze, hogy innentől fogva már csak felfelé mehet az irány. Sőt!

A kriptopénzek biztos alapokon nyugszanak, de ettől még a jövőjük nagyon is bizonytalan. Nem tudjuk, hogy a bitcoint idővel nem váltja-e majd le egy hatékonyabb altcoin. Gyors, átütő sikerek pedig ezen a téren nincsenek, ezért legyünk óvatosak a túl hamar felívelő trendekkel. A magas hozam mindig, minden esetben magas kockázattal jár.