
A fanatizmus ritkán vezet jó dolgokhoz. A túlbuzgó vallási fanatizmus pedig úgy tűnik, hogy kifejezetten nem tesz jót az emberekkel. Erre jutott legalábbis egy friss kutatás, ami a jelenség iszonyatosan hosszan elnyúló hatása miatt különös.
Önmagában a vallásosság gazdasági vonatkozása is egy érdekes kutatási terület, amiről az elmúlt években több eredmény is napvilágot látott. Kiderült például, hogy az egykori Poroszország területe azért lett gazdagabb, mert az iskolázottságra nagyobb figyelmet fordítottak.
Most viszont egy olyan publikáció jelent meg, amely a vallási jellegű üldöztetés gazdasági hatásait vizsgálja. Méghozzá a hírhedt spanyol inkvizíció tanulságain keresztül.
Ma már szinte teljesen kiveszett a köztudatból, hogy egykor a katolikus egyház feje, IV. Szixtusz pápa egy olyan kezdeményezést hagyott jóvá Spanyolországban, amely aztán évszázadokon keresztül nyomasztotta és üldözte az embereket (egészen pontosan 1478-1834 között). Az inkvizíció sehol sem volt egy kellemes dolog, akár az ember életébe kerülhetett, ha eretneknek kiáltották ki, de a spanyoloknak valahogy különös érzékük volt az extremitáshoz.
A történelem ritka sötét korszaka köszöntött az országra, ahol a zsidókat, a mórokat, és úgy általában az új keresztényeket módszeresen üldözni és gyilkolni kezdték. Soha nem látott cenzúrát is bevezettek, még az élőnyelvű bibliafordításokat és imakönyveket is betiltották. De ha valaki egy tiltott író könyvét - például Dantét - olvasta, azért is máglyahalálra ítélhették. Ez a brutális őrület mai szemmel teljesen felfoghatatlan, de Spanyolországban mégis hosszú évtizedeken keresztül jelen volt.
A történelmi tények ismeretében nem alaptalan azt gondolni, hogy ez az ámokfutás komoly lenyomatot hagyhatott a társadalmon, és annak egyik fő színterén, a gazdaságon. Mauricio Drelichman és szerzőtársai a nemrég megjelent kutatásukban adatokkal bizonyították be, hogy mindez simán számszerűsíthető is.
Akármilyen hihetetlen, de ennek a szégyenteljes történelmi rémálomnak még ma is látszik a hatása a spanyol gazdaság egyenetlen regionális szerkezetén.
A kutatók a Madridba küldött inkvizíciós jelentésekből rekonstruálták, hogy az ország mely részén pontosan mik is történtek, hol mennyire volt intenzív az emberek üldözése. Összesen 67 ezer tárgyalásról szereztek így információkat, amiket aztán egy átfogó projekt keretében digitalizáltak. Az így beazonosított helyszínekből - hova valósi volt, akit elítéltek, vagy éppen hol történt az eset - pedig egy egészen különös "inkvizíciós aktivitási" térképet tudtak készíteni.
Ez a fáradtságos munkával előállított adatbázis rávilágított, hogy milyen országos eltérések voltak a spanyol inkvizícióban. Ezek lényegében véletlen különbségeknek tekinthetők, amik egyedi lenyomatot hagynak maguk után, és így rendkívül hasznosak egy kutató számára. Ebből ugyanis megvizsgálható, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásában is visszaköszön-e ugyanez a furcsa regionális minta. Vagyis, hogy a vallási üldözés perzselte sebek, pontosan mit is tettek az ország egyes részeivel.
A kutatók a helyi gazdasági aktivitással szoros korrelációt mutató éjjeli fényviszonyokat nézték meg alaposabban, majd pedig annak a GDP-vel való viszonyát becsülték meg (ez a hasonló tudományos kutatásokban elfogadott és gyakran használt módszer). Az eredményeik szerint az inkvizíció még így durván 200 évvel is sötét árnyékot vet Spanyolországra.
Az egy főre jutó éves GDP átlagosan 1450 euróval alacsonyabb az olyan környékeken, ahol az inkvizíció különösen aktív volt.
Vagyis bizonyíthatóan szegényebb falvakat és városokat eredményezett a vallási üldöztetés.
Hogy mégis mi az a hatásmechanizmus, ami miatt ez még ennyire sok év elteltével is kimutatható, arról már csak feltételezések vannak. A szerzők itt a szociológiai kutatásokhoz nyúltak, hogy választ találjanak. A felmérések szerint ugyanis az inkvizíció által jobban sújtott régiókban élő emberekről elmondható, hogy alacsonyabban iskolázottak, és úgy általában is sokkal kevésbé bíznak bárkiben. Ezek a tulajdonságok pedig az ismereteink szerint nem tesznek jót a helyi gazdaságnak.
Az ok-okozati összefüggést ilyen távlatban és ilyen adatokon jó nagy kihívás megállapítani (meg úgy általában is). De az a tény, hogy pont egybevág a regionális elmaradottság mintája az inkvizíció perzselte sebekkel igen meggyőző.
Ennek a kutatásnak a fő tanulsága talán senkit sem lep meg: a vallási üldözés, és az egymás fanatikus feljelentgetése nem tesz jót a társadalommal. De hogy ez még ennyi idő múlva is megmutatja magát abban, hogy egy-egy kistérség hol tart és mennyi a GDP-je, az már egészen elképesztő.
Ha a kutatásnak igaza van és ezt pontosan mérték fel, akkor a történelemnek néha tényleg nagyon-nagyon hosszú árnyéka van. Ez pedig igen elgondolkodtató.
Címlapkép forrása: Getty Images
Remek hír a nyugdíjasoknak: nagyobb nyugdíjkorrekciót jelentett be Nagy Márton
Fejenként 42 600 forintot kapnak a nyugdíjasok.
Elsöprő támadást indított Oroszország: hullottak a rettegett FAB-ok, a földdel tették egyenlővé Kindrativkát
Több tucat bombatalálat, néhány négyzetkilométeren.
Szabályos drónesőt kapott a nyakába Oroszország - Sorra jönnek a videók a találatokról
A vasúti infrastruktúra vált az ukránok új kedvenc célpontjává.
A spanyoloknak sikerül, amiről a magyarok csak álmodnak
Kétszer gyorsabban nőnek, mint a valutaunió.
Kitörésben az olcsó magyar részvény - Most érdemes nagyon figyelni!
Végre megindulhatunk fölfelé?
Újabb nagy neveket jelentett be a Blahán nyíló gasztropiac
Neves séfek és éttermek csatlakoznak.
Kizárnák Izráelt az EU-s kutatási forrásokból
Hiába enyhült, Brüsszel szerint még mindig jogsértő a gázai humanitárius helyzet
Norvégia útja a karbonsemlegesség felé
Állami és ipari együttműködés a teljes CCS-értéklánc mentén.
Pogi vs. Balásy 2.0 - Vita a piac és a verseny mindenhatóságáról
Pogátsa Zoltán, a Hatalmas arcok és a Pogi podcast műsorvezetője és Balásy Zsolt, a Hold Beat hedge fund menedzsere folytatják a korábban megkezdett vitát a... The post Pogi vs. Balásy 2.0 - Vit
Összeadás, kivonás, rombolás
A mesterséges intelligencia útán egy kis természetes intelligencia. Avagy Összeadás, kivonás, rombolás. Öt bekezdés a számokról címmel friss írásom olvasható az individualista blogon. Kös
Ha nyár, akkor szabadság - mit érdemes tudni a szabadság kiadásának szabályairól?
A nyári időszak a legtöbb munkavállaló számára a pihenés és a szabadság tervezésének időszaka. Azonban a szabadság kiadása nem kizárólag a munkavállaló igényeihez igazodik, hanem jogsza
Szegény ország, több ima
A szegény országokban többet imádkoznak - akár ez is lehetne az e heti grafikonunk megállapítása. Minél nehezebb az élet, minél kisebb a társadalmi hátszél, annál... The post Szegény orszá
Mennyit költs egyetem alatt?
A napokban Redditen egy apuka segítséget kért, hogy mennyi zsebpénzt adjon az egyetemista gyermekének. Nem olyan régen csináltam arról videót, hogy a pénzügyi tudatossággal kapcsolatban meglep
Kolnai, utópia, ChatGPT
Egy irányított "csevegés" a ChatGPT és köztem Kolnai Aurél utópiafelfogásáról, ami egy kis esszével végződik. A ChatGPT-nek az esszéíráshoz elég volt három idézet és négy általam te
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává


Bod Péter Ákos elárulta, miért maradt le a magyar gazdaság
Álom marad az osztrák életszínvonal?
Hatástalanítja a kormány csodafegyverét az árrobbanás?
Milyen áremelkedést bír el az Otthon Start?
Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.