A fanatizmus ritkán vezet jó dolgokhoz. A túlbuzgó vallási fanatizmus pedig úgy tűnik, hogy kifejezetten nem tesz jót az emberekkel. Erre jutott legalábbis egy friss kutatás, ami a jelenség iszonyatosan hosszan elnyúló hatása miatt különös.
Önmagában a vallásosság gazdasági vonatkozása is egy érdekes kutatási terület, amiről az elmúlt években több eredmény is napvilágot látott. Kiderült például, hogy az egykori Poroszország területe azért lett gazdagabb, mert az iskolázottságra nagyobb figyelmet fordítottak.
Most viszont egy olyan publikáció jelent meg, amely a vallási jellegű üldöztetés gazdasági hatásait vizsgálja. Méghozzá a hírhedt spanyol inkvizíció tanulságain keresztül.
Ma már szinte teljesen kiveszett a köztudatból, hogy egykor a katolikus egyház feje, IV. Szixtusz pápa egy olyan kezdeményezést hagyott jóvá Spanyolországban, amely aztán évszázadokon keresztül nyomasztotta és üldözte az embereket (egészen pontosan 1478-1834 között). Az inkvizíció sehol sem volt egy kellemes dolog, akár az ember életébe kerülhetett, ha eretneknek kiáltották ki, de a spanyoloknak valahogy különös érzékük volt az extremitáshoz.
A történelem ritka sötét korszaka köszöntött az országra, ahol a zsidókat, a mórokat, és úgy általában az új keresztényeket módszeresen üldözni és gyilkolni kezdték. Soha nem látott cenzúrát is bevezettek, még az élőnyelvű bibliafordításokat és imakönyveket is betiltották. De ha valaki egy tiltott író könyvét - például Dantét - olvasta, azért is máglyahalálra ítélhették. Ez a brutális őrület mai szemmel teljesen felfoghatatlan, de Spanyolországban mégis hosszú évtizedeken keresztül jelen volt.
A történelmi tények ismeretében nem alaptalan azt gondolni, hogy ez az ámokfutás komoly lenyomatot hagyhatott a társadalmon, és annak egyik fő színterén, a gazdaságon. Mauricio Drelichman és szerzőtársai a nemrég megjelent kutatásukban adatokkal bizonyították be, hogy mindez simán számszerűsíthető is.
Akármilyen hihetetlen, de ennek a szégyenteljes történelmi rémálomnak még ma is látszik a hatása a spanyol gazdaság egyenetlen regionális szerkezetén.
A kutatók a Madridba küldött inkvizíciós jelentésekből rekonstruálták, hogy az ország mely részén pontosan mik is történtek, hol mennyire volt intenzív az emberek üldözése. Összesen 67 ezer tárgyalásról szereztek így információkat, amiket aztán egy átfogó projekt keretében digitalizáltak. Az így beazonosított helyszínekből - hova valósi volt, akit elítéltek, vagy éppen hol történt az eset - pedig egy egészen különös "inkvizíciós aktivitási" térképet tudtak készíteni.
Ez a fáradtságos munkával előállított adatbázis rávilágított, hogy milyen országos eltérések voltak a spanyol inkvizícióban. Ezek lényegében véletlen különbségeknek tekinthetők, amik egyedi lenyomatot hagynak maguk után, és így rendkívül hasznosak egy kutató számára. Ebből ugyanis megvizsgálható, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok alakulásában is visszaköszön-e ugyanez a furcsa regionális minta. Vagyis, hogy a vallási üldözés perzselte sebek, pontosan mit is tettek az ország egyes részeivel.
A kutatók a helyi gazdasági aktivitással szoros korrelációt mutató éjjeli fényviszonyokat nézték meg alaposabban, majd pedig annak a GDP-vel való viszonyát becsülték meg (ez a hasonló tudományos kutatásokban elfogadott és gyakran használt módszer). Az eredményeik szerint az inkvizíció még így durván 200 évvel is sötét árnyékot vet Spanyolországra.
Az egy főre jutó éves GDP átlagosan 1450 euróval alacsonyabb az olyan környékeken, ahol az inkvizíció különösen aktív volt.
Vagyis bizonyíthatóan szegényebb falvakat és városokat eredményezett a vallási üldöztetés.
Hogy mégis mi az a hatásmechanizmus, ami miatt ez még ennyire sok év elteltével is kimutatható, arról már csak feltételezések vannak. A szerzők itt a szociológiai kutatásokhoz nyúltak, hogy választ találjanak. A felmérések szerint ugyanis az inkvizíció által jobban sújtott régiókban élő emberekről elmondható, hogy alacsonyabban iskolázottak, és úgy általában is sokkal kevésbé bíznak bárkiben. Ezek a tulajdonságok pedig az ismereteink szerint nem tesznek jót a helyi gazdaságnak.
Az ok-okozati összefüggést ilyen távlatban és ilyen adatokon jó nagy kihívás megállapítani (meg úgy általában is). De az a tény, hogy pont egybevág a regionális elmaradottság mintája az inkvizíció perzselte sebekkel igen meggyőző.
Ennek a kutatásnak a fő tanulsága talán senkit sem lep meg: a vallási üldözés, és az egymás fanatikus feljelentgetése nem tesz jót a társadalommal. De hogy ez még ennyi idő múlva is megmutatja magát abban, hogy egy-egy kistérség hol tart és mennyi a GDP-je, az már egészen elképesztő.
Ha a kutatásnak igaza van és ezt pontosan mérték fel, akkor a történelemnek néha tényleg nagyon-nagyon hosszú árnyéka van. Ez pedig igen elgondolkodtató.
Címlapkép forrása: Getty Images
