Az Európai Bizottság által közzétett, az ifjúságról és a demokráciáról szóló Eurobarométer-felmérésből kiderült, hogy a 27 uniós tagállamban a fiatalok 64%-a szándékozik részt venni a közelgő európai választásokon. A felmérés azonban azt is jelezte, hogy bár sok fiatal aktív és különböző módon elkötelezett, még mindig jelentős azoknak az aránya, akiket nem érdekel a politika vagy a szavazás.
A magyar fiatalok a negyedik legkevésbé érdeklődők az uniós választások iránt:
míg az EU-átlag 64 százalék, addig itthon alig 51 százalékuk biztos benne, hogy részt vesz majd a június 9-i voksoláson.
Ebben szerepet játszhat, hogy a magyarországi eredmények azt mutatták, hogy a többi tagállamhoz képest a fiatalok kevésbé ismerik az EU kommunikációs csatornáit. Mindössze 14%-uk ismerte az EU közösségi médiafelületeit és honlapjait, alig 7%-uk hallott az Európai Ifjúsági Hétről vagy az Európai Ifjúsági Rendezvényről.
Emellett a magyarországi fiatalok 22%-a jelezte, hogy nem ismeri az EU-val való kapcsolattartás semmilyen módját.
Az EU-ról való tájékozódást illetően Magyarország a televízió mint forrás használata meglehetősen alacsonyan áll, mindössze 33% tájékozódik innen, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól (49%), és a harmadik legalacsonyabb arány az összes tagállam között. Ezzel szemben négy tagállam kivételével minden tagállamban a közösségi média a leggyakrabban említett forrás az EU-ról való tájékozódásra, és minden második válaszadó legalább minden második tagállamban (Luxemburg kivételével) ezt a lehetőséget választotta.
A magyarországi fiatalok a többi tagállamhoz képest kisebb valószínűséggel vesznek részt sportklub vagy bármilyen ifjúsági szervezet tevékenységében. Három tagállam kivételével (Luxemburg, Románia és Málta) minden tagállamban a sportklubok tevékenységei voltak azok a tevékenységek, amelyekben a fiatalok a legnagyobb valószínűséggel részt vettek az elmúlt 12 hónapban.
Magyarországon azonban a fiataloknak mindössze 12%-a számolt be arról, hogy tagja bármilyen sportegyesületnek, ifjúsági klubnak.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok kisebb valószínűséggel tettek lépéseket a társadalom megváltoztatása érdekében olyan témákban, mint az emberi jogok, az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, valamint a nemtől, fajtól vagy szexualitástól független jogegyenlőség. A magyarországi válaszadóknak mindössze 21%-a számolt be arról, hogy a demokrácia és a jogállamiság területén társadalmi változása érdekében mozgalomban vett részt, támogatott valamilyen kezdeményezést, vagy tüntetett volna, ami az egyik legalacsonyabb arány a tagállamok között.
Az érzelmi és pszichoszociális egészség tekintetében Magyarországon magasabb volt azoknak a fiataloknak az aránya (54%), akik arról számoltak be, hogy az elmúlt 12 hónapban ilyen problémákat tapasztaltak, szemben az uniós átlaggal (46%). Ez aggasztó eredmény, mivel arra utal, hogy a magyarországi fiataloknak jelentős kihívásokkal kell szembenézniük mentális egészségük és jólétük tekintetében.
Pozitív eredmény volt azonban, hogy a magyarországi fiatalok 72%-a egyetértett azzal, hogy az oktatás megtanította őket arra, hogy vigyázzanak a környezetükre. Ez valamivel magasabb, mint a 71%-os uniós átlag, és arra utal, hogy a környezeti nevelés hatással van a magyarországi fiatalok hozzáállására és viselkedésére.
Címlapkép forrása: Getty Images
