Az elmúlt években a digitális gazdaság exponenciális növekedése új adózási kihívásokat teremtett az Európai Unió számára. Ezekre a jelenlegi adórendszerek, amelyek a fizikai jelenléten alapulnak, nem képesek megfelelő választ adni. Az EU digitális piacán tevékenykedő nagy tech-cégek – főként amerikai és kínai vállalatok – jelentős bevételeket generálnak, miközben adóterheik aránytalanul alacsonyak maradnak, különösen a hagyományos üzleti modellekkel szemben.
A digitális óriások átlagos effektív adókulcsa az EU-ban 9,5%, szemben a hagyományos vállalkozások 23,3%-ával, ami egyértelmű versenytorzuláshoz vezet.
Az Európai Bizottság 2018-ban tett kísérletet egy 3%-os digitális szolgáltatási adó (DST) bevezetésére, amely a digitális reklámból, online piacterekből és közvetítő szolgáltatásokból származó bevételeket célozta volna. Ez a kezdeményezés azonban az OECD szintjén zajló, átfogó globális tárgyalások miatt háttérbe szorult.
Az OECD globális minimumadós szabályozásának Pillar One kezdeményezése, amely világszintű megoldást kínált volna, egyelőre megrekedt, így az EU adózási stratégiája újra fókuszba került, különösen az elmúlt évek válságainak hatására.
A Centre for European Policy Studies (CEPS) elemzése szerint a 3%-os DST-hez képest egy emelt, 5%-os kulcs komoly pénzügyi bevételt jelenthetne az unió közös költségvetésének.
A CEPS becslései szerint ez 2020-ban mintegy 11,9 milliárd eurót generált volna az EU-nak, amely a társasági adó bevételének 5,3%-át, illetve az EU költségvetésének 7,1%-át jelentette volna. Az előrejelzések szerint
2026-ra ez az összeg akár 37,5 milliárd euróra emelkedhet, ami már az EU teljes éves költségvetésének közel ötödét (18,8%) is elérheti.
A DST ilyen mértékű bevételi potenciálja egyértelmű választ adhatna az EU jelentős pénzügyi igényeire, különösen a védelmi, biztonsági és digitális fejlesztések finanszírozásában.
Több ország próbálkozik, de sokat nem érnek vele
Az elemzés rámutat arra is, hogy az EU tagállamaiban eddig bevezetett nemzeti DST-k vegyes eredményeket hoztak. Franciaország már 2019-ben életbe léptette 3%-os digitális adóját, amelyből 2023-ra 680 millió euró bevétel származott. Ausztria szintén eredményesen vezette be saját 5%-os kulcsát, amely 2023-ra 103 millió eurót hozott, míg Olaszországban és Spanyolországban is több százmillió euró volt a bevétel 2023-ban.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy bár a DST bevételek abszolút értékben jelentősek, relatív értelemben még mindig csekély hányadát képezik a tagállamok teljes adóbevételének (0,05%-0,06%), illetve a társasági adóbevételekhez képest is alacsonyak (0,5%-0,9%).
Az EU digitális piaca továbbra is dinamikusan nő: 2023-ra az e-kereskedelem teljes árbevétele 3300 milliárd euróra nőtt, ami 24%-os növekedés 2017-hez képest. Ebből Németország több mint 1 billió euróval részesedett. A fogyasztók számára történő online értékesítés (B2C) különösen gyorsan, 114%-kal bővült, 608 milliárd eurót elérve 2023-ra.
Az EU digitális reklámpiacának árbevétele szintén jelentősen nőtt, 60 milliárd eurót tett ki 2023-ban, ez 156%-kal magasabb a 2017-es értéknél.
Ezzel párhuzamosan az európai felhőszolgáltatások piaca is robbanásszerűen bővült, a 2017-es 9,2 milliárd euróról 51,4 milliárd euróra nőtt 2023-ra. Azonban ennek ellenére az európai szolgáltatók piaci részesedése jelentősen visszaesett, mindössze 13%-ra 2022-ben, szemben a domináns amerikai cégekkel, mint az Amazon, a Microsoft és a Google, amelyek piaci részesedése már meghaladja a 70%-ot.
Az EU előtt álló döntési lehetőségek közül a CEPS elemzése három alternatívát emel ki a DST-re:
- a digitális állandó telephelyen alapuló (Digital Permanent Establishment - DPE) adózási rendszert,
- a célország-alapú pénzforgalmi adót (Destination-Based Cash-Flow Tax - DBCFT),
- valamint az áfakötelezettségi alap megnövelését.
Ezen három alternatíván kívül még mindig a DST tűnik rövid távon legpraktikusabbnak, mivel egyszerűbb a bevezetése, és közvetlen bevételi forrást jelentene az EU számára. Hosszú távon azonban az EU-nak törekednie kellene egy globális konszenzusra, hogy elkerülje a kettős adóztatás és a kereskedelmi konfliktusok kialakulásának kockázatát.
Ez egyébként nemcsak az EU-n kívüli országokkal igényel szoros kooperációt, hanem azokkal a fent említett tagállamokkal is tárgyalni kell, amelyek már kivetettek adókat a digitális szolgáltatókra.
Végső soron a CEPS ajánlása szerint az EU-nak érdemes lenne sürgősen előmozdítania egy egységes, uniós szintű digitális adó elfogadását. Ez az adónem nemcsak jelentős fiskális bevételi forrást jelenthetne a tagállamoknak és a közös költségvetésnek, hanem hozzájárulhatna a digitális gazdaság igazságosabb megadóztatásához, valamint erősítené az EU gazdasági szuverenitását.
A kutatóintézet mostani, Európai Bizottságnak címzett előterjesztése azért is lehet fontos, mert Ursula von der Leyen elnök több interjúban is arról beszélt, hogy a vámháború eszkalálódása odáig vezethet, hogy Brüsszel megadóztatja a digitális szolgáltatókat. Egyelőre ez inkább fenyegetésként értékelhető, mintsem ténylegesen bekövetkező lépésként. Azonban látva a CEPS elemzésének adóbevételi becsléseit, az is egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a 2028-as költségvetésnek már lényegi eleme lehet a DTS-rendszer.
Címlapkép forrása: EU
350 forintos extra nyugdíjemelést szeretne egy érdekvédelmi szervezet
Jelképes összegről van szó.
Trump bejelentette: 10 napra felfüggeszti az iráni energetikai létesítmények elleni támadásokat
Teljesítik Teherán kérését.
Lesújtanak a legnagyobb pornóoldalakra, ezt nem teszik zsebre, nagyot hibáztak
Nagy változás jöhet a felnőtt tartalmakat kínáló oldalakon.
Megint fenyegetőzik Moszkva, most a brit kormányfő bejelentésére reagáltak
"Aszimmetrikus" válaszlépéseket ígérnek.
Megőrült a piac: brutális tétekkel fogadnak a történelmi olajrekord megdőlésére
A szélsőséges forgatókönyvek egyre népszerűbbek.
Putyin megkongatta a vészharangot: "a zavarok kezdenek az új valósággá válni"
Mérsékelt konzervativizmusra van szükség.
Szavazz ránk, hátha nyerünk a Klasszison
Idén is indul a HOLD a Klasszis díjátadón, három kategóriában tudsz ránk szavazni: a legjobb alapkezelő, a legjobb portfóliómenedzser és a legjobb feltörekvő portfóliómenedzser esetén... T
A lakásvásárlások közel 40%-hoz kapcsolódhat Otthon Start hitel
Gulyás Gergely a mai kormányinfón elmondta, hogy eddig már 31 ezer esetben folyósításra került az Otthon Start hitel, mintegy 45 ezer fiatalt segítette saját lakásának megszerzésében a támog
Háborús energiaársokk: miért reagálhat másként a Fed és az EKB?
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró olaj- és gázárak nemcsak az inflációs pályát, hanem a kamatvárakozásokat is újraírhatják. Vályi Bence azt mutatja be, miért vezethet ugyanaz az ene
Ez nem is háború, hanem tőzsdézés
Nincs mit csodálkozni, tudni lehetett, hogy Trump tőzsdebarát elnök. Csak nem az általános, hanem a saját tőzsdei teljesítménye érdekli. Helló az új világrendben: insider trading... The post
Kiállni a Kutyapárt mellett - TBSZ adóztatása
A Kutyapárt a magyar politika boxzsákja lett, ami teljesen érthető, hiszen már régóta lementek a Fidesznek kutyába. Ami változott, hogy mostanra a szavazóik nagy része észrevette, hogy a politi
Reklámadó 2026-tól: kiket érint, és milyen kötelezettségek térnek vissza?
A 2026-os év adóváltozásainak egyik meglepetése, hogy a jelenleg még felfüggesztés alatt álló reklámadó július 1-jétől ismét hatályba lép. A reklámadó újbóli alkalmazása nemcsak a kl
Kína rejtett jelenléte a nyugati államkötvénypiacokon
Kína nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai eszközként is használja az állampapír-portfóliókat, az állami hitelezést és a működőtőke-befektetéseket.
Inflációs meglepetések: miért maradt el idén az év eleji átárazás?
Februárban a hazai infláció a vártnál is alacsonyabb lett. Regős Gábor azt vizsgálja, mi állhat az elmúlt hónapok inflációs meglepetései mögött. The post Inflációs meglepetések: miért m
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
„Ez jogilag nonszensz” – Mit csinál Magyarország az ukrajnai gázvezetékekkel?
Több kérdést is felvet a friss rendeletcsomag.
Concorde: Ezek lehetnek a legjobb befektetési stratégiák 2026-ban
Nagy Bertalan privátbanki üzletfejlesztési igazgatót kérdeztük.
Három befektetői tanulság az iráni háborúból
Trump négy dolgot figyel a piacokon – Nekünk mire kell?


