
Az európai kohéziós politika jövője, különös tekintettel a versenyképesség támogatására, állt a középpontjában a héten 18. alkalommal megrendezett versenyképességi operatív programok nemzetközi konferenciájának. A tanácskozáson hangsúlyosan jelent meg az a tendencia is, hogy az Európai Bizottság egyre nagyobb mozgásteret enged a tagállamoknak abban, hogy
a felzárkóztatásra szánt uniós forrásokat válságkezelési, védelmi vagy más, eredetileg nem tervezett célokra is felhasználhassák.
Az EU-s kohéziós alap a hétéves költségvetési ciklus egyik legfontosabb eleme, és eredetileg azzal a céllal hozták létre, hogy csökkentse a régiók közötti fejlettségbeli különbségeket, elősegítse a gazdasági és társadalmi kiegyenlítődést. Ennek érdekében a kevésbé fejlett régiók extra forrásokhoz juthatnak, hogy felzárkózzanak az uniós átlaghoz, javítva ezzel a versenyképességüket és életminőségüket.
Versenyképtelenség
Bár általánosságban elfogadott, hogy ezekre a forrásokra szüksége van a vidéknek, mostanra világosan látható, hogy a jelenlegi vidékfejlesztési politika nem hoz valódi felzárkózást – állapította meg előadásában Darvas Zsolt, a belga Bruegel Intézet szenior elemzője. Mint elmondta, a kohéziós pénzek rövid távon ugyan javítanak egy-egy régió helyzetén, felhasználásuk után azonban elapad a fejlődés.
A kohéziós források jellemzően nem indítanak be tartós gazdasági fellendülést, és előfordulnak olyan esetek is, amikor egy-egy térség úgy döntött, hogy a támogatásokat közlekedési infrastruktúra fejlesztésére fordítja.
Ez azonban nem mindig hozza meg a kívánt eredményt: egyes helyeken épp az elvándorlás gyorsult fel általa.
Az ilyen döntések hosszabb távon érdemben torzíthatják a versenyképességi viszonyokat nemcsak vidék és város, hanem a fejlettebb és kevésbé fejlett tagállamok között is.
Pozitív irányba mozdítja el a forrásfelhasználást, ha a támogatások minél nagyobb arányban jutnak helyi vállalkozásokhoz – a kormány szerint Magyarországon a GINOP Plusz program esetében is ez a vezérelv. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2021–2027-es időszakára több mint 2000 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek mintegy 20 százalékát a magyar kormány biztosítja.
A kis- és középvállalkozásokra való összpontosítás fontos részét képezte az Európa versenyképességét tárgyaló Letta- és Draghi-jelentéseknek is, amelyeknek a konklúzióit Lóga Máté, gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkár szerint Magyarországon is megfogadták. Ennek következménye lett a tavaly bejelentett Demján Sándor Program is.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy álláspontjuk szerint míg a nemrég vámpolitikájából újból visszatáncoló USA-nak, és most már Németországnak is tisztán látható stratégiái vannak a "patrióta gazdasági irányvonal" és a "fiskális konzervativizmus vége" jelszavak alatt, addig az EU-nak nincs semmi hasonlója.
Szükség törvényt bont
Bár az összehasonlítás már akkor sem állja meg a helyét, ha csak az EU-ban hosszú ideje képviselt termékszabályozási politikára vagy a zöld átmenetre gondolunk, az valóban igaz, hogy az utóbbi évek válságai miatt a Bizottságnak gyakran kellett új irányba "rángatni a kormányt" anélkül, hogy teljesen elengedné korábbi vállalásait.
Legutóbbi ilyen irány a ReArm Europe, amelynek keretében amellett, hogy az EU közös fegyverbeszerzésre vesz fel 150 milliárd euró hitelt, a megengedett tagállami deficitet is 50%-kal növeli, hogy az így nyert mozgásteret saját védelmi beruházásokra fordítsák az egyes országok, és ezzel növeljék stratégiai autonómiájukat a világpolitikai színpadon.
Ugyan az általános konszenzus szerint ez jó és szükséges lépés volt, hamar újabb módszerek is felmerültek, amelyekből az következik, hogy a Bizottság maga is tudhatta, hogy önmagában a ReArm nem lesz elég. Így nemrég belengették, hogy még kedvezőbb körülmények között hívhatók le a kohéziós források, ha azokat a védelmi infrastruktúra erősítését szolgáló beruházások fejlesztésére irányítják át.
Ezzel együtt hamar felmerült a kérdés arról, hogy bölcs dolog-e a felzárkózásra szánt, normális esetben hosszabb időszakra betervezett fejlesztési forrásokat a politikai aktualitások szerint átirányítani.
Tehát hogy érdemes-e homokzsákokra elkölteni az összes pénzt, amit az új fészer felhúzására raktunk félre?
Az utóbbi években az EU egyre gyakrabban volt kénytelen válsághelyzetekre reagálni: világjárvány, háború, energiaválság, begyűrűző migrációs nyomás, most pedig a gazdasági illetve védelmi függetlenség foglalkoztatja leginkább Európa vezetőit, akik a túlszabályozottság visszavágásában látják az egyik kulcsot a megoldáshoz.
Mérőóra nélküli pénzcsap
Ezt a zárat azonban némileg már feltörték a Covid-járvány okán létrehozott 650 milliárd eurós helyreállítási eszközzel, az RRF-fel, ami a félidős felülvizsgálatán kifejezetten jól szerepelt. Darvas Zsolt szerint azonban túlzottan jól is, mivel a források elköltését értékelő 11 szempont közül 10-ből szinte az összes tagállam jelesre vizsgázott.
Az egyetlen faktor, ami "A" helyett "B" minősítést érdemelt mindenkinél, az a költségek mértékének megindokolhatósága volt, ami önmagában is furcsa, ha egyébként a lépések arányosnak voltak ítélve, az átláthatóság megvalósult, és korrupciót sem feltételeztek egyik tagállamnál sem.
Míg az RRF valóban hatékony eszköznek bizonyult arra, hogy pénzeket juttassanak oda, ahol elsősorban a megvalósítás sebessége volt a prioritás, a konferenciára meghívott, munkaerőpiaccal, régiópolitikával és az ipari zöld átállással foglalkozó szakemberek, valamint a Bizottság meghívott képviselői közt
teljes volt az egyetértés abban, hogy az uniós kohéziós politika komoly reformra szorul – de nem a helyreállítási eszköz mintájára.
Bár "homokzsákra költeni" a kohéziós forrásokat nem bölcs, árvíz előtt és után bőven lehet tenni belőle azért, hogy a vészhelyzetek ne okozzanak túl nagy károkat, vagy ha igen, akkor gyorsan fel lehessen épülni belőlük.
Sajnos azonban kevés ágazat van, ami térségtől és környezettől függően mindenhol egyformán jól működne, így a csábító feltételekkel a védelmi ipar felé tolni a pénzeket, vagy újabb régiós egyenlőtlenségekhez, vagy pusztán az anyagi előnyök miatt felmerülő, másodrangú projekteket eredményezhet.
Lazítás helyett beláthatóság
Ugyan a biztonsági befektetések valóban fontos motorja lehet az EU gazdasági versenyképességének, a felzárkóztatás sokkal jobb, ha a régiók élhetőségét veszi célba, és helyben életképes munkahelyteremtésre, az oktatási és egészségügyi fejlesztésekre fókuszál.
Az egyes területek képviselői azonban abban is egyetértettek, hogy
ENNEK MEGVALÓSULÁSÁHOZ KOMOLYABB BIZOTTSÁGI KONTROLLRA, ÉS SOKKAL JOBB TERVEZÉSRE, IRÁNYMUTATÁSRA IS SZÜKSÉG VAN.
Mindezt az is segítené, ha a megigényelt források elbírálására nem kéne egyes esetekben éveket várni, és az előzetes kiértékelésben is átláthatóbb segítséget nyújtanának, akár egy online konzultációs iroda létrehozásával, ami megerősíthetné egy-egy projekt megtérülését, és akár a pályázatíró cégeket is kivehetné az egyenletből.
Magyarország példája egyébként jól mutatja, hogy a kohéziós politika hatékony működésének egyik formája, ha az itt megtelepedett nagy cégek köré helyi alkatrészgyárak épülnek, és így lehetne ez a kínai akkugyárak esetében is, akik azonban nem hajlandók leülni a magyar beszállítókkal.
Ugyanakkor ez már egyáltalán nem az Európai Bizottság hatásköre, de ha a tagállamok nem egymással versenyeznének, hanem az uniós együttműködésre koncentrálva, az EU segítségét okosan felhasználva gondolkodnának, akkor a következő költségvetési szakaszban már lehet némi esély arra, hogy a kohéziós politika érdemben szolgálja a kontinens hátrahagyott régióit.
Címlapkép forrása: EU
Olyan biztonsági malőr történt Amerikában, ami a Trump–Putyin-csúcs minden részletét kiadta
Államtitkokat szórtak el az amerikaik egy nyilvános helyen.
Új izraeli offenzíva előtt menedékfelszereléseket szállítanak egymillió ember számára Gázába
Utána megkezdődik a palesztin területen a totális offenzíva.
Előkerült a kormány 10 ezer milliárdos beruházáslistája – durva terveket lepleztek le
Lázár János leleplezte, hogyan költik el az ezermilliárdokat a következő években.
Olyan ellentámadásba kezdett Ukrajna, hogy az oroszok csak hátrálni tudnak a fontos frontvonalon
Ukrajna ellencsapásba lendült, miután az oroszok váratlanul előrenyomultak a héten.
Rekordösszeg áramlik a feltörekvő piacokra: 250 milliárd dollár hét hónap alatt
Két évtizede nem volt ilyen lehetőség.
167 millió forintot költhet havonta a MÁV a késések miatt, milliárdokra rúg a teljes kár
Az viszont nem világos, honnan van a pénz elkülönítve.
Fegyveres katonákat vetnek be Washington DC-ben – Trump kiadta a parancsot
Az amerikai főváros utcáira vezénylik a nemzeti gárdát.
Követett részvények - 2025. augusztus
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
Mi történik, ha kifogyunk a talajvízből?
A talajvíz túlzott kitermelése világszerte súlyos következményekkel jár, de az Egyesült Államokban már a nagyvárosok épületeinek szerkezetén is jól mérhető hatása
Transzferár-adatszolgáltatás: mit lát valójában a NAV az ATP lapokon?
A transzferár-adatszolgáltatás (ATP lapok) bevezetése gyökeresen átalakította a kapcsolt vállalkozások ellenőrzési logikáját. Az eddigi transzferár dokumentációs kötelezettség mellett mos

Most van csak igazán csúcson a piaci koncentráció
Az elmúlt évek már bőven arról szóltak az amerikai részvénypiacon, hogy pár nagy techcég dominálja az S&P500-at. De igazából az index koncentrációja csak most ért... The post Most van c

Aggasztó vélemény az Otthon Start programról
Ritkán szoktam hírekről írni, mert őszintén szólva a napi változásokról írnak eleget a híroldalak. Viszont az Otthon Start hitelprogrammal kapcsolatban szeretnék reagálni pár véleményre, a
Így bukhatod el a támogatást: a projekt jelenléti ív rejtélyei
A támogatott kutatás-fejlesztési projektek egyik legfontosabb, mégis gyakran alábecsült dokumentuma a projekt jelenléti ív, pedig ezen is múlhat a sikeres elszámolás.

A külföldi beruházások és a klímacélok kapcsolata
A zöld-FDI-t vizsgálva már több kutatás megállapította a korrelációt a megújuló energiahordozókba történő befektetések és a klímaváltozás elleni hatékony fellépés között.
Tényleg a mohóság és lobbi miatt ilyen drága egy-egy gyógyszer?
Nehéz megdönteni azt a vélekedést, hogy a gyógyszergyártók mohósága miatt nagyon drága egy-egy gyógyszer ára. A valóság ennél bonyolultabb: a gyártók ugyanis még így kisebb... The post T


Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.
A magyar milliomosok titkai: így lehetsz te is tagja a klubnak
Ismét elkészült a Portfolio Prémium Banki Felmérése.
Döbbenetes új csúcsokon a világ tőzsdéi – Mi jöhet most?
Meddig tarthat a lendület?
Nagyra nőtt a fontos eszköz - Újabb robbanás vagy összeomlás jön?
A bitcoinon túl is lehet élet?
