Az EU most közzétett 2023-as stratégiai előrejelzési jelentése a fenntarthatóság és a digitalizáció kettős átmenetével kapcsolatos különböző kihívásokra az adórendszerek teljes átalakítását javasolja. Mindez a magyarországi szabályozást is alapjaiban írhatja át. Ráadásul nem pusztán környezetvédelmi adókat vetnének ki, hanem a bérekre rakodó terhekhez is hozzányúlnának, de a cégek esetében is jelentős változásokat javasolnak. A tervek egy része a fogyasztói kiadások növekedéséhez vezethet, de ezeket kompenzálhatják az újonnan bevezetendő kedvezmények.
Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben 2022-ben az adóék mértéke, bár még így is a legmagasabbak között van az OECD-tagállamok között - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet kedden megjelent Taxing Wages 2023 című kiadványából.
Milyen a jó állam? Sok vagy kevés állami beavatkozásra van szükség? Milyen az ideális adórendszer és hol tart ehhez képest Magyarország? – ezekre a kérdésekre keresi a választ az Egyensúly Intézet legújabb szakpolitikai javaslata. Az anyag bemutatása kapcsán kerekasztalbeszélgetést szerveztek szerdán, ahol radikális javaslatok is elhangzottak a magyar adórendszerrel és a gazdaság fehérítésével kapcsolatban.
Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a 27%-os áfa csökkentését kívánják elérni. Nem vonva kétségbe a szándék nemességét – a szegények nyomorának parancsoló enyhítését, a középosztály erősítését – téves, hibás lépésnek tartanám az áfa mérséklését. Ha van olyan adópolitikai döntése a kormánynak, ami összességében helyes, akkor ez éppen az áfa emelése volt, illetve még inkább az általános csökkentés merev elutasítása.
A tavalyi 47.-ről a 42. helyre ugrott Magyarország idén a svájci székhelyű IMD üzleti iskola globális versenyképességi rangsorán, amelyben leginkább a gazdasági és a kormányzati teljesítmény javulása játszott fontos szerepet.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten globális adóminimum javaslattal ált elő a társasági adóra vonatkozóan. A javaslat nagyon egyszerű, de éppen ezért megkérdőjelezhető, így nem csoda, hogy már a tárgyalások során is falakba ütközött. Az eredeti amerikai szándék már most sem érvényesül, de ha megvalósulna, az lényegében zárójelbe tenné az OECD eddigi sikereit az adóelkerülés elleni fellépés terén, és ki tudja, milyen adózáson kívüli engedményekre kényszerülne az USA annak érdekében, hogy ne súlyos hitelességi problémákkal kellejen kihátrálnia a javaslatból.
Az Európai Bizottság tervet mutatott be kedden a jelenleginél hatékonyabb és méltányosabb vállalkozási adórendszer bevezetésére, hosszú távú és rövid távú jövőképet vázolt fel arra vonatkozóan, hogy támogassa a koronavírus-járványból kilábalást, és megfelelő állami bevételeket biztosítson az elkövetkező években.
Teljes körűvé válik az online számla adatjelentés 2021. januárjától, bekerülnek a rendszerbe a cégek közötti számlákon túl a magánszemélyeknek és a külföldi vállalkozásoknak (EU-s és harmadik országbelinek egyarán) kiállított számlák is. Mivel a jelentendő számláknál nincs értékhatár, minden belföldi és külföldi vevő felé kiállított számla adata be kell hogy érkezzen a NAV-hoz.
A kormány törvénymódosítást tervez a kisvállalkozások körében nagyon népszerű kata adószabályok szigorítására, a visszaélések kiszűrésére – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint 40% adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után, miközben a havi 25 és 50 ezer forintos fix összeg a jelenlegi tervek szerint marad. A jelek szerint a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát vette át, de nagy kérdés, hogy ez a 40%-os adómérték tényleg elég-e a visszaélések kiszűrésére. Ezt a kérdést járja körbe a mai bejelentés után küldött kommentárjában a Niveus Consulting Group szakértője.
Az állam újraelosztó szerepe a legtöbb európai országban csökkentette a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenséget az elmúlt 10 évben, Magyarországon ezzel szemben kiugró mértékben növelte azt. A mutató romlásáért főleg az egykulcsos személyi jövedelemadó és a rekordmagas áfa tehető felelőssé. Öröm az ürömben, hogy még ezzel együtt sem kiugró a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség Magyarországon.
Izer Norbert a 2011-ben indult, idén 10. évébe lépő családi adórendszer hatásait részletezte. Az idén elsején életbe lépett adókönnyítés, melynek keretében a négy vagy többgyermekes anyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, 20 milliárd forintot hagy a családoknál.
Oroszország nem változtat az adórendszerén az elkövetkező hat évben - jelentette ki Anton Sziluanov, Oroszország első miniszterelnök-helyettese, pénzügyminiszter kedden, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
Az elmúlt hét évben az adókat, járulékokat és transzfereket érintő intézkedések hosszú távon (8-10 éves viszonylatban) mintegy 6 százalékponttal járulnak hozzá a GDP növekedéséhez, a munkakínálat, a foglalkoztatás és a rendelkezésre álló jövedelem érdemi emelkedése mellett. A munkát terhelő adók több lépésben történő mérséklése rövid távon ugyan csökkentették a költségvetés bevételeit, egyúttal azonban olyan gazdaságösztönző hatásokkal jártak, amelyek ellensúlyozták a bevételkiesést. A 2010 óta végrehajtott adóreform vizsgált elemei, a transzferek átalakításával és egyéb adóintézkedésekkel együtt hosszabb távon pedig mintegy 200 milliárd forinttal javítják az államháztartás egyenlegét. Cikkünkben bemutatjuk a 2010 és 2017 között végrehajtott adókat, járulékokat és transzfereket érintő intézkedések reálgazdasági és költségvetési hatásait. Az elemzés elkészítéséhez a Magyar Nemzeti Bankban korábban fejlesztett mikroszimulációs modellt alkalmaztuk, melynek aktualizálása és kibővítése után vizsgáltuk az egyes intézkedések rövid távú költségvetési, illetve hosszú távú fiskális és reálgazdasági hatásait.
Több adó- és járulékintézkedést jelentett be csütörtökön a román kormány; emelik a minimálbért, megadóztatnák a profitjukat Romániából külföldre menekítő multinacionális vállalatokat, forgalmi jellegűvé alakítják a közepes cégek adóját, emellett csökkentik a kötelező magánnyugdíj-járulékot.
Több szempontból is tanulságos nemzetközi kiadványt készített Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a tagországaiban végrehajtott legutóbbi adóreformokról. Magyarország két adatsorban is kirívóan szerepel, ami jó képet ad a hazai adórendszer irányairól.
Ha összejön, akkor a világ legnagyobb réztermelője jöhet létre.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
