61200 százalékos hozam? Van, ahol ez is lehetséges

Nézzük, mi történt az elmúlt egy évben a szuperpénzek piacán

Meglehetősen mozgalmas év áll az elmúlt évek egyik nagy sztorija, a "digitális arany", vagyis a Bitcoin mögött, mely árfolyama, lekörözve az összes fontos devizát, részvényindexet és nyersanyagot, több mint megháromszorozódott csak az elmúlt egy évben. A Bitcoinnal kapcsolatos technológiai cégekbe évről évre sok százmillió dollárt fektetnek, míg az elfogadóhelyek száma egyre gyarapszik, ma már meghaladja a 300 ezret, vehetünk Bitcoinnal Xboxot a Microsofttól, fizethetünk vele a Subway-nél vagy adományozhatjuk a Greenpeace-nek.

Ugyan a kriptopénzek alfája minden bizonnyal a Bitcoin, de nem feltétlenül az omegája. Ma már egy sor újabb kriptopénz létezik, melyek jellemzően a Bitcoin kisebb-nagyobb hibáit igyekeznek kijavítani, vagy valamiben jobbak, többek nála. A korábbiakban már bemutattuk az 5 legnagyobb kapitalizációjú kriptopénzt, azonban most kicsit más megvilágításba helyezve a dolgokat arra voltunk kiváncsiak, hogy amennyiben valaki ezekbe fektetett, mekkora hozamra számíthatott az elmúlt egy évben. Spoiler alert, elképzelhetetlenül hatalmasra. Nézzük a fontosabb számokat:

A kriptopénzekkel foglalkozó coinmarketcap adatai szerint a digitális valuták piaci kapitalizációja 8,2 milliárd dollárról 44 milliárd dollárra (!) emelkedett mindössze egyetlen év leforgása alatt.

Mindeközben a Bitcoin piaci részesedése 81 százalékról 56 százalékra csökkent az elmúlt évben.

És most nézzük az egyes kriptopénzek teljesítményét. Itt fontos kiemelni, hogy csak azokat vettem be az összehasonlításba, amelyek már relatíve értelmezhető piaci kapitalizációval rendelkeznek, illetve aktívan lehet velük kereskedni.

Ilyet egészen biztosan nem láthatunk a fejlett országok tőzsdéin, de még az extrém árfolyammozgásairól híres hongkongi növekedési részvénypiacon sem. A PIVX, mely a Bitcoinhoz hasonlóan peer-to-peer alapon működik, és azonalli és privát fizetési szolgáltatást kínál értéke 0,0025 dollárcentről 1,53 dollárra emelkedett, tehát a szuperpénz értéke 612-szeresére növekedett az elmúlt egy év során (!). A Bitcoin "mindössze" 349 százalékkal tudott emelkedni az idén, míg a nagyobb kapitalizációval rendelkező kriptodevizák közül négy is 1000 százalék feletti felértékelődést mutatott. Az elmúlt év egyik nagy sztárja a Ripple volt, amely mára már a harmadik legnagyobb kapitalizációjú kriptopénzé nőtte ki magát. A Ripple egyébként egy decentralizált tranzakciós rendszert működtet, melynek lényege, hogy az ehhez csatlakozó bankokat direktben kötik össze az akár nemzetközi átutalások végrehajtásához.

De mi is állhat az elképesztő árfolyammozgások mögött?

Ha egy kalap alá akarjuk venni az összes kriptodevizát, akkor első sorban az alábbi okokra eredeztethető vissza az elmúlt egy év szárnyalása:

• Japánban megugrott a kereslet a Bitocoin iránt, miután a múlt hónapban elfogadták a kriptodevizát, mint hivatalos fizetőeszközt, utat nyitva közel 240 ezer kereskedelmi egység felé, ahol Bitcoinnal fizethetnek a vásárlók a jövőben a japán jen helyett.
• Miután az amerikai amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) márciusban elkaszálta Cameron és Tyler Winklevoss Bitcoin ETF-jét, a hetekben arról érkeztek hírek, hogy a SEC hajlandó felülvizsgálni a döntését, így akár több éves próbálkozás után létrejöhet az első kriptopénz árfolyammozgását lekövető alap is. Ez pedig azért fontos, mert a hatalmas tőkével rendelkező pénzügyi intézményeknek nem voltak adottak a kriptopénz vásárlás jogi és technikai feltételei.
• Oroszországban, ahol a múltban a Bitcoin ellenes harc egyik éllovasaként nemrégiben még azzal fenyegetőztek, hogy a Bitcoinnal kereskedőkre kemény pénz- és börtönbütetések is várhatnak, most enyhülni látszik a helyzet. Oroszország pénzügyminiszter-helyettese, Alexey Moiseev április közepén a Bloombergnek adott nyilatkozatában utalt arra, hogy reményei szerint 2018-ban elfogadják a szuperdevizát, mint hivatalos fizetőeszközt, amitől a pénzmosás visszaszorítását reméli a szakember.
• Az, hogy egyre több ország ismeri el, és szabályozza a kriptodevizákat, mint hivatalos fizetőeszközt vonzóbbá teszi azt azon befektetők számára, akik eddig a magas volatilitás miatt messze elkerülték a kriptopénzt.
• A bankok sokkal gyorsabban kezdik el használni a blockchain technológiát, mit azt korábban hittük: a legnagyobb bankok 15 százaléka már 2017-ben használni fogja a gyakorlatban is.

Azonban az olyan extrém árfolyammozgások mögött, mint amit például a PIVX, a NEM, vagy a Ripple esetében láthattunk általában az egyedi sztorik állnak, mivel ezeket, ahogy már az előbbiekben is említettük, jellemzően valamilyen speciális probléma megoldására hozták létre.

A Ripple árfolyamát például az hajtotta fel, hogy a kezdetekben az Unicredit és az UBS is beállt a köztes elszámolóházak, levelezőbankok és más szereplők elhagyása miatt olcsóbb, gyors nemzetközi átutalásokat lehetővé tévő technolgóia mögé, amin felbozdulva több nagybank is elkezdte igénybe venni a Ripple szolgáltatását. Viszont amennyiben valamilyen oknál fogva a bankok kihátrálnának, akkor szinte bizonyos, hogy a mögöttes kriptopénz is egyik pillanatról a másikra elértéktelenedne. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ezek még mindig kísérleti fázisú eszközök, amik nem működnek tökéletesen, és amelyeknek az ára valamilyen jogi vagy technológiai kockázat aktiválódása esetén bármelyik pillanatban lenullázódhat.

Annak ellenére, hogy felettébb vonzónak tűnhetnek ezek a befektetések rendkívül kockázatosak. Aki esetleg mégis a beszállás mellett dönt, a megtakarításainak csak egy nagyon kis részét helyezze az ilyen típusú eszközökbe, mivel rengeteg utánajárást igényél kideríteni, hogy a jelenleg piacon lévő több száz kriptodeviza közül melyik az, amely normálisan működik, vagy valamikor bármire is használható lesz.

Címlapkép forrása: Shutterstock

• Címkék:
• tőzsde,
• Vallalatok,
• kriptopénz,
• kovács ádám