Sosem látott összeomlást hozhat az újabb tech lufi

Mi is az a ICO?

Az ICO (initial coin offering) röviden a nyilvános értékpapír-kibocsátást jelentő IPO mintájára létrehozott tőkebevonási forma. Persze a gyakorlatban ez némileg összetettebben működik, ha pontosabbak szeretnénk lenni akkor az ICO közelebb áll a közösségi finanszírozáshoz, tehát a crowfundinghoz, mint az IPO-hoz. Egy ilyen kibocsátás során a befektetők gyakorlatilag digitális kuponokat - úgynevezett tokeneket - vásárolnak, ami azonban a részvényekkel ellentétben tulajdonrészt nem biztosít a vállalatból, így a befektetők jellemzően arra játszanak, hogy az ICO során kibocsátott tokenek értéke azonnal megugrik, amivel gyors profitot tudnak elérni. További hasonlósága a crowfundinggal, hogy amennyiben nem sikerült a nyilvános felhívás során a meghatározott minimum összeget bevonni, akkor a befektetők visszakapják a pénzüket.

A legnagyobb különbség pedig az IPO és az ICO között, hogy míg az ICO során a startupok nem dollárt, vagy egyéb devizákat, hanem kriptopénzeket - jellemzően Bitcoint vagy Ethert - vonnak be forrásként.

Első lépések

Oké, tegyük fel van egy startupunk, amelyhez hagyományos módon nem tudunk, vagy nem akarunk tőkét bevonni, így az ICO mellett döntünk, mit kell tennünk?

Először is általában csak úgy, mint azt anno Satoshi Nakamoto tette a Bitcoin esetében publikálnunk kell a vállalkozásunk működését, és elméleti hátterét leíró dokumentumot, egy úgynevezett white papert (persze mostanság akad olyan is, aki ezt elhagyva egy honlapot, vagy akár csak egy videót csinál az ötlet bemutatására ) . Ebben már szerepeltetnünk kell, hogy kik vagyunk, mik a céljaink, mekkora tőkét kívánunk bevonni, továbbá a tokenek értékesítésének feltételeit, az árképzés módját is előre meg kell határoznunk

Mennyi az annyi?

A tokenek árát általában a kibocsátó startup Bitcoinban, Etherben, vagy amerikai dollárban állapítja meg, és rögzíti. Legtöbbször az ilyen kezdeti befektetőket azzal szokták csábítani/jutalmazni, hogy bónuszokat adnak a befektetett tőkéjük után. Például az első 100 befektetőt 100 darab token vásárlása esetén 100 + 5 százalékkal, tehát extra 5 tokennel jutalmazzák.

Egy másik elfogadott módszer, amikor a kibocsátasó egy előre meghatározott számú tokent bocsát ki, annak az árfolyamát viszont nem határozza meg. Ilyenkor gyakorlatilag a tokenek árát az határozza meg, hogy mennyi tőkét sikerült bevonnia a vállalatnak.

Persze azt fontos hangsúlyozni, hogy habár ezek a tokenek, és az ICO-k hasonlítanak a részvényekhez és a részvények kibocsátásához, sok lényeges különbség van a kettő között. Például, hogy ezek abszolút nincsenek szabályozva, sokszor akár a startup tulajdonosainak a kiléte is ismeretlen, de a másik oldalon sem akrreditált befektetők, hanem gyors haszonszerzés reményében kereskedők (persze biztosan előfordul, hogy egy ígéretesebb projektbe nagybefektetők is beszállnak) állnak. Persze pont ezért ekkora az igény az ICO-k irént, hiszen ha pontosan úgy működnének, mint a részvények és az IPO-k, akkor a hatóságok, mint például a tőzsdefelügyelet biztosan nem lenne ilyen engedékeny a nem regisztrált részvénykibocsátásokkal szemben.

Másik lényeges tulajdonságuk, hogy általában már ebben a korai szakaszban a cégek megállapodnak egy tőzsdével, és azonnal megindítják a tokenekkel való kereskedést, így az árfolyammozgásokból akár egyből profitálhatnak, vagy persze épp bukhatnak a befektetők.

Érdemes megemlíteni, hogy hatalmas pénzekről van szó, az idei legnagyobb ICO értéke meghaladta a 200 millió dollárt:

Időzített bombán ülünk

Csak az idén, 1,2 milliárd dollár értékben vontak be tőkét ICO-k által, ami már több, mint amit kockázati tőkealapok, és angyalbefektetők fektettek a blockchain szektorba.

CoinDash says hackers stole $7 million from investors taking part in its initial coin offering https://t.co/LmIHWIjbWz pic.twitter.com/5wCzuZnaqd

— Bloomberg (@business) 2017. július 17.

Mivel az ICO-k általában Bitcoinban, vagy Etherben történnek, ez már önmagában hozzájárulhatott ahhoz, hogy mindkét kriptopénz értéke az egekbe szárnyaljon.

Az Ethereum egyik alapítója, Hoskinsons szerint pont az okozza a legnagyobb problémát, hogy a heves árfolyamemelkedések miatt egy ICO által több millió tőkét vonnak be a cégek akár néhány másodperc leforgása alatt, ez pedig hozzá vezetett ahhoz, hogy mindenki vérszemet kapjon a hatalmas pénzek láttán, és rengeteg olyan blockchain-technológián alapuló cég jelent meg a piacon, amelyekre abszolút nincs szükség.

Egy másik kockázat, hogy a nyilvános érmekibocsátás, mint azt már említettük teljesen szabályozatlan, ami azonban szerinte nem maradhat így sokáig, a tőzsdefelügyelet, és egyéb szervek hamarosan lecsaphatnak a szegmensre, ami egyben a végét is jelentené az egymást érő ICO-knak.

Továbbá az sem mellékes, hogy az ICO-k csak most kerültek a hackerek figyelmének a középpontjába, legutóbb például a Coindash nevű startup ICO-ja során a hackerek 2130 tranzakcióból összesen több mint 7 millió dollárt loptak el. A hírek szerint nem is bonyolították túl az akciót, egyszerűen a valós címeket hamisakra cserélték, így a befektetők pénze már sosem érkezett meg a CoinDash címére.

Hoskinson szerint jelenleg vadnyugati állapotok uralkodnak a kriptopiacon, ami hosszú távon fenntarthatatlan, gyakorlatilag egy időzített bombán ülünk, amely bármikor felrobbanhat.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• Vallalatok,
• ethereum,
• kovács ádám