
János esztergomi érsek elhíresült üzenete hangzott hasonlóképpen 1213-ban, amikor a magyar főurak a véleményét kérték II. András felesége, Gertrúd tervezett meggyilkolása kapcsán. Ez a dodonai megfogalmazás kicsit több, mint 800 év elteltével sem veszített örökzöld jellegéből: napjainkban, amikor a mesterséges intelligencia (MI) jelentette kihívásokat és változásokat vesszük számba, ugyancsak két megközelítés közül választhatunk.
De vajon kell vagy sem félnünk az MI használatától? Ezt a kérdést az élet minden területén érdekes vizsgálni, de a jogban potenciálisan betöltött szerep körüljárása annyiban mindenképpen sajátos, hogy a jog maga az életviszonyok teljességét szabályozza, így hatása a mindennapokra és a társadalom egészére megkérdőjelezhetetlen.
Az MI alapú legal tech megoldások (azaz olyan szoftverek, melyek kifejezetten jogi feladatok hatékonyabb elvégzését célozzák) használata a versenyszférában kézenfekvőnek tűnik: az ügyvédi irodák ezáltal humán erőforrásaikat (emberibb megközelítésben: jogász kollégáik idejét) optimalizálni tudják, az ismétlődő, monoton, időigényes és nagy terjedelmű feladatok helyett magas hozzáadott-értékű munkát tudnak végezni az ügyfelek részére. Vállalati oldalon is adott a logika: az alacsony hozzáadott-értékű teendők kiszervezése helyett üzleti szempontból már megérheti a megfelelő technológiába való beruházás.
Az igazán izgalmas kérdéseket (és jóval kevésbé evidens válaszokat) ezért inkább ott találjuk, ahol az egyén (értve ez alatt most a vállalatokat, szakszóval jogi személyeket is) áll szemben az állammal, tehát egy alá-fölérendeltség van jelen, és a modern kor embere számára igen fontos személyi szabadság és pénztárca az érintettek:
a büntetőjog és az adó területén.
Nagyon leegyszerűsítve, mi is történik egy büntetőeljárás során? Az egyik oldalon áll az állam a maga erőszak-szervezetével, az erőszak alkalmazásának monopóliumával és az egyénhez viszonyítva majdnem korlátlan lehetőségeivel, forrásaival és eszköztárával, a másik oldalon pedig maga az egyén, a terhelt, aki mindezekkel nem rendelkezik. A képlethez persze hozzátartozik még az is, hogy büntetőjogi szankció alkalmazásához szükséges az elkövető tudattartalmának, mitöbb, a kérdéses cselekményhez való akarati-érzelmi viszonyulásának bizonyítása is, méghozzá az állam képviseletében eljáró vádhatóság részéről. Például amikor valamilyen közteher nem kerül befizetésre, akkor a mulasztó ezt kifejezetten így akarta-e, kívánta vagy belenyugodott ebbe? (Mert ha esetleg előre sem látta mulasztása következményét, vagy nem teljesen alaptalanul bizakodott abban, hogy a költségvetést kár nem éri, máris más a helyzet: nem beszélhetünk bűncselekményről.) Ez az államot terhelő bizonyítási teher kétségtelenül befolyásolja az imént felvázolt egyenlőtlen helyzetet, hiszen a gondolatolvasás képességének hiányában a szubjektív elemekre csak a külvilágban megjelenő objektív körülményekből tudunk következtetni – éppen ez az indoka az állam javára fennálló egyenlőtlenségnek.
Gondoljuk most át azt, hogy mindezeket a tételeket miként írja át és/vagy felül az MI. És gondolatkísérletünk során az MI-re ne egy emberi intelligenciával megegyező "robotként" tekintsünk, hiszen nem kell különösebben magyarázni, hogy például milyen sebességgel milyen mennyiségű adatot tudnak a különböző algoritmusok feldolgozni, elemezni, értelmezni. Egy, az emberi intelligenciához képest alapvetően más minőséggel kell tehát számolnunk. Nos, mennyire rendeződik át a képlet, ha ezt az új tényezőt hozzáadjuk akár az elkövetői, akár a vádhatósági oldalhoz? Az, hogy a bűncselekmények elkövetői mire használnák (használják) az MI-t, nem okoz különösebb fejtörést: károkozásra, a legtágabb értelemben. De vajon ugyanennyire egyértelmű a válasz a másik oldalon is? Az MI bűnüldözési céllal történő állami alkalmazása biztosan csak előnyös lehet? És nem összeesküvés-elméletekre kell gondolni, hanem pusztán arra a tényre, hogy a vádhatóságnak más a logikája, mint a bíróságnak. A bíróság feladata ugyanis annak eldöntése, hogy a terhelt, akit immár vádlottnak nevezünk, azaz akiről a vádhatóság 100 %-os bizonyossággal állítja, hogy bűnös, valóban bűnös-e: vagy igen, vagy nem. Ez a kétségkívül rendkívülimód leegyszerűsített valószínűség-számítás mutat rá a leginkább az eltérő racionalitásra: arról a személyről, akiről az igazságszolgáltatás egyik közreműködője 100 %-ban vallja, hogy bűnös, egy másik intézmény 50%-os valószínűséggel fogja megállapítani ugyanezt.
Mindeközben nem szabad szem elől tévesztenünk az alapfelállás egy másik fontos dimenzióját sem: nem olyan egyértelmű helyzetekben fog felmerülni az MI alkalmazása, amikor a tettes a füstölgő pisztolyt tartja a kezében az áldozat mozdulatlan és golyó ütötte lyukból vérző teste fölött, in flagranti. Hanem olyan esetekben, amikor valami nagyon nem egyértelmű: például, hogy amikor az Elon Musk vezette Kormányzati Hatékonyság Minisztériuma MI felhasználásával elemez temérdek adatot, akkor ennek a költségvetést feleslegesen terhelő kiadások beazonosítása-e az előnyös eredménye, vagy a szenzitív személyes adatoknak és különböző minősítésű titkoknak akár büntetendő cselekményt jelentő jogellenes megismerése és felhasználása.
Nem mehetünk el szó nélkül a bírói szerepet többszörösen érintő szempontok mellett sem. Egyrészt, ennek a szerepnek a jelentős felértékelődése várható. Ahhoz ugyanis, hogy jogrendszerünk meg tudjon birkózni azokkal a folyamatosan és gyökeres változásokkal, melyeket a technológiai fejlődés magával hoz, új szabályokra, mitöbb, új jogintézményekre lesz szükség. Jónéhány évszázadig elegendő volt a római jog: most új "római jogot" kell alkotni, olyan kellően absztrakt normarendszert, ami biztosítja, hogy ne kelljen folyamatosan a technológia után kullogva jogszabályokat módosítani. Igen, ez nem az az út, amelyen Európa jelenleg jár, ez nem egy önmagában közel 150 oldalas keretjogszabály (azaz az AI Act) útja. És ha a jogszabályok absztraktak, akkor azokat az eljáró bírónak kell megfelelően alkalmaznia a vita tárgyát képező életviszonyra, amihez nélkülözhetetlen a megértést biztosító technológiai tudás, és a proaktív szerep felvállalása is – ennek vállalása nem magától értetődő, hiszen egy-egy ilyen döntésnek nagyobb lesz a társadalmi viszonyokat, a mindennapokat alakító hatása is.
A bírónak tehát "értenie" kell az MI-t. Ez a megértés a kapcsolat a második szemponthoz. Tegyük fel, hogy egy szerződés bizonyos rendelkezésének értelmezése a kérdés – ez nem is olyan ritka a gyakorlatban, mint gondolnánk. A Polgári Törvénykönyvben rögzített értelmezési szabály szerint egy szerződéses nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Itt a hangsúly a szavak általánosan elfogadott jelentésén van, ez a főszabály. Tegyük fel azt is, hogy a peres felek egyikének ügyvédje a kérdéses szerződéses szöveget bemásolja több MI alapú nagy nyelvi modellen alapuló programba, és megkérdezi az MI-t, hogy hogyan kell érteni a vitás rendelkezést. Végül pedig még azt is tegyük fel, hogy valamennyi megkérdezett MI ugyanazon értelmezés mellett teszi le a voksát. Nos, ha ez az eljáró ügyvéd benyújtja a bíróságra ezt az MI-k által készített értelmezést, ahogy hogyan fogja a bíró értékelni? Egyáltalán figyelembe veheti-e? Bizonyíték lesz, vagy fél nyilatkozata? Vagy kizárja a peranyagból? Nem vitatva, hogy ezeknek a kérdéseknek az eldöntése a hatályos perjogi szabályokon is múlik, mégiscsak megjelenik az a bizonyos második szempont: érti-e a bíró az MI működését annyira, hogy értékelni tudja az elé került anyagot?
A harmadik szempont részben kapcsolódik mindezekhez: használhatja-e, mikor és milyen korlátok között, garanciák, biztosítékok mellett az igazságszolgáltatás maga az MI-t? Lefuttathat-e a bíróság egy hasonló szövegelemzést? Vagy vegyünk egy adóperekben gyakran előforduló példát: ömlesztett termék láncértékesítése esetén valamelyik gazdasági szereplő nem fizeti meg a hozzáadottérték-adót (ez Magyarországon az áfa). Fontos tisztázni, hogy maga a láncügylet nem ördögtől való, olyannyira, hogy az általános forgalmi adóról szóló törvény kifejezetten szabályozza. A jogellenes cselekmény tehát nem önmagában a láncban való részvétel, ez csak akkor jogellenes, ha az illető tudott, esetleg tudnia kellett az adókijátszásról (vagy esetleg maga volt a lánc aktív alakítója). Ilyen, egyébként rendkívül komplex ügyekben rendszeresen fordul elő, hogy egy ténylegesen több évig tartó adóellenőrzés következményeként egy olyan, a láncban szereplő adózót bírságol meg az adóhatóság, amely szereplő vitatja a döntést arra hivatkozva, hogy se nem tudott a jogsértésről, se nem kellett volna tudnia róla. Miután itt a korábbi büntetőjogos példához hasonlóan egy bizonyos tudattartalom a kérdéses, a bizonyítás ugyancsak a külvilágban megjelenő események alapján végezhető el. Ennek következtében az adóhatóság valamennyi beszerzett bizonyítékot annak a gondolatnak rendel alá, hogy azok a jogellenességet támasszák alá. Amikor az adózó szembesül egy ilyen ügy igencsak tetemes iratanyagával és a reakcióra nyitva álló rövid határidőkkel, sokszor úgy érzi: tehetetlen. De mi történne akkor, ha ezt a teljes iratanyagot feltöltené valamely MI alapú rendszerbe, és azt az utasítást adná: keressen a program mintákat és attól való eltérést – azaz muníciót az adóhatósági érveléssel való vitatkozáshoz. Megteheti ezt? Figyelembe veheti, esetleg figyelembe kell vennie a hatóságnak, bíróságnak egy ilyen kísérlet eredményét? Ha nincsenek egzakt jogszabályi rendelkezések, az alapkérdés ugyanaz: értjük-e, hogyan működik az MI? Mert ha a logika zárt szabályai mentén, nyelvi (értelmezési) modellen alapulva, akkor tulajdonképpen miért is ne lehetne figyelembe venni? Vagy esetleg nem csak lehet, hanem kell?
Mindaddig, amíg ebben a témában több a kérdés, mint a válasz, addig nem lehet eldöntendőként kezelni a címben kvázi feltett kérdést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs azonnali és sürgős teendőnk – és nem csak a most egyébként is aktuális fejlemények (AI Act, NIS2, DORA) kapcsán. Át kell gondolni az üzleti működés és az azt támogató területek folyamatait, megnézni, hogy hol használunk MI-t (lehet, hogy meglepő válaszok fognak születni), ezek milyen (adott esetben vezetői) kockázatokkal járnak, és mit teszünk, mit tehetünk ezeknek a kockázatoknak a kezelése érdekében. És így, ha nem is igen vagy nem formájában, de lesz válaszunk a kérdésre, mert jobb félni, mint megijedni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Mennyit érdemes egy magyar borért külföldön elkérni?
A stratégiai árképzés kulcsfontosságú tényező az exportsikerhez.
Látványos animáció: így éri el ma a hidegfront Magyarországot
Nagy változás jön az időjárásban pünkösdvasárnap.
Támadás érte Moszkvát, két repteret is le kellett zárni – Háborús híreink vasárnap
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Itt a bejelentés: újabb ukrán megyében kezdtek offenzívába az orosz szárazföldi erők
Saját állításuk szerint betörtek Dnyipropetrovszkba.
Vasúti káosz: 300 busz áll készenlétben, de egyelőre nincs esemény
Vasárnap és hétfőn is rendelkezésre állnak a buszok a balatoni vonalon.
Kulcsfontosságú szektor van hatalmas átalakulásban - Mi lesz így Magyarországgal?
De hogyan hat ez a befektetéseinkre?
Német tábornok: az orosz stratégiai bombázók egytizede kárt szenvedett az ukrán támadásban, de nem is ez a legfontosabb eredmény
A Pókháló hadművelet sikereit ecsetelte Christian Freuding.
Kína után loholnak a nyugati autógyárak, döntéshelyzetbe kényszerül Európa
Csak egy módja van az EU-nak arra, hogy a zöldítés útján maradjon.
VIDEÓ! Devizapiaci fordulópont? A dollár technikai támaszhoz ért
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci mozgások a befektetői portfóliókban. A dollárindex (DXY) 98,8 közelé
Csőre töltik az arcképelemzést? - Már egy elemző értékelése is elég az azonosításhoz
Márciusban az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. A gyülekezési jog korlátozása kapcsán nagy figyelmet kapott az is, hogy
Mennyit iszik a ChatGPT? Új folyadékhűtési technológiák jelenthetik a megoldást az AI hőproblémáira
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel a hagyományos légkondicionáló rendszerek a legtöbb esetbe
VIDEÓ! Kiberbiztonság 2025-ben: Az új befektetői aranybánya?
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul a kiberbiztonság szerepére a globális gazdaságban. Elemz
Az ausztriai Klimabonus program
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Csak bírjuk szuflával az AI-t
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI nem erővel pusztít ki minket, hanem...
The post Csak bírjuk szuflával az AI-t
Cégstruktúra újragondolva: a beolvadás, szétválás és formaváltás üzleti logikája
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti eszközök, amelyek révén a vállalatok javíthatják adózásukat, vagyonvédel
VIDEÓ! Profitálhatnak-e a befektetők az AI nukleáris fordulatából?
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves szerződést kötött egy illinoisi atomerőművel, nem véletlenül: 2019 és


- Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
- A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
- Tragédia Parajdon: lélegzetvisszafojtva figyelik az emberek a sóbányánál zajló eseményeket
- Mégis hogy jutottak át a reptereket megbénító ukrán szabotőrök az orosz határon? Itt van a magyarázat
- Már nagyon érik: mikor engedi el több százezer magyar család kezét a kormány?
Végleg összeveszett Trump és Musk? Ez fájni fog!
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Eurómilliárdoknak inthet végleg búcsút Magyarország – Mi történik?
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
Kevésbé ismert ez a fűtési rendszer, pedig pillanatok alatt megtérül a befektetés
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Száguldj velünk a tőzsde hullámain!
Itt az idő, hogy napfényes hangulatban elmerülj a tőzsde világában! Megnézzük a legfrissebb nyári trendeket, és hasznos gondolatokat osztunk meg a befektetésekről – legyen szó kezdőkről vagy tapasztalt tőzsdézőkről, mindenki találhat benne újdonságot.