Származtatott alapok - az elmúlt évek legnagyobb mániája

1 2 ›

Nem volt egyszerű dolguk a származtatott alapok menedzsereinek az elmúlt félévben. A piacok ugyanis különösebb trend nélkül ingadoztak aszerint, hogy éppen a különböző makrogazdasági problémák, vagy a kedvező vállalati hírek és a bőséges likviditás dominálta-e a piaci hangulatot. Az egyes részvénypiacok is igen különböző pályát futottak be az elmúlt félévben, hiszen a feltörekvő piacok az év első hónapjaiban jelentősen alultejesítették a fejlett piacokat, miközben jelentős tőke hagyta el a fejlődő térségeket, majd év végén a fejlett és feltörekvő piacok szinte ugyanakkora hozammal zárták a félévet.

A részvénypiaci menetelésben nagyobb törést okozott a március közepi japán természeti katasztrófa, míg később, májusban az árupiacokon alakult ki egy igen komoly korrekció, amely során az ezüst például több mint 20 százalékot esett egy hét alatt. Sok várakozással ellentétben ráadásul az amerikai kötvényhozamok nem hogy emelkedtek, hanem csökkentek a félév során, annak ellenére, hogy a félév végén a Fed befejezte kötvényvásárlási programját (noha a jelenlegi eszközállományát fenntartja a kötvényei megújításával). A kedvező vállalati eredmények mellett a piaci hangulatot főként az európai adósságválság fejleményei befolyásolták, de aggodalomra adott okot a lassulni látszó kínai és amerikai növekedés, és az amerikai adósság fenntarthatóságának kérdése is.

Mindenesetre a nehéz piaci körülményeket mutatja, hogy számos neves hedge fund, például Soros György rendkívül eredményes alapja is veszteséget szenvedett el a félév során. A hazai abszolút hozamú alapok (amelyek a származtatott alapok többségét adják) befektetési stratégiájához hasonló globális makró stratégiát követő hedge fundok, összességében alig 1 százalékos hozamot értek el idén - a Dow Jones Credit Suisse Hedge Fund index szerint.

Őrületes felfutás az alapoknál

A legnagyobb hazai származtatott alap címét továbbra is megőrizte a Concorde VM alapja, amely tavaly év vége óta 8 milliárd forinttal, 23,5 milliárdra növelte vagyonát. A második legnagyobb alap a Raiffeisen Hozam Prémium alapja lett, amely az év végi 4,4 milliárd forintos vagyonát közel megnégyszerezve június végén már több mint 16 milliárd forintot kezelt. A félév vesztesei az OTP származtatott alapok voltak, akik a harmadik és negyedik helyről estek vissza úgy, hogy a kezelt vagyonuk még csökkent is a hat hónap során. Helyükre olyan Concorde-os alapok léptek, mint a Citadella, vagy a Columbus Globális Értékalapú származtatott alap. A származtatott alapok piacán a Concorde Alapkezelő messze a legnagyobb szereplő, hiszen a 45 alapból (illetve sorozatból) 19 alap kezelését ők végzik, míg az OTP Alapkezelőhöz 9 alap kezelése tartozik.

A hazai származtatott alapok tőkebeáramlása elképesztő képet mutat. Az elmúlt másfél évben gyakorlatilag exponenciálisan (gyorsuló ütemben) nőtt az alapokba áramló tőke, míg 2010 előtt szinte nem volt semmilyen érdemi mozgás a szegmensben. Csak az elmúlt 6 hónapban nettó 38 milliárd forintnyi plusz pénzt fektettek be a származtatott alapokba, míg az elmúlt másfél év alatt több mint 61 milliárd forintnyi friss tőke érkezett.

A származtatott alapok értékesítésének rövidtávú felfutása vélhetően arra vezethető vissza, hogy a termékértékesítési oldal nagyobb figyelmet fordít a lakosságra, és a magas nyereséggel eladható származtatott alapokra. Ez természetes következménye volt az alapkezelői szektort érintő pénztári vagyonkiáramlásnak, a bevételek csökkenése miatt az alapkezelők előre menekülnek. Piaci információk szerint megállapítható, hogy a privátbanki ügyfelek körében igen népszerűnek számít ez az alapkategória, és ha ezt a keresletet az értékesítői oldal is támogatja, akkor már nem is olyan meglepő a szektor dinamikus bővülése.

Az alapok népszerűsége azzal is magyarázható, hogy a bizonytalan befektetési környezetben a megtakarítók inkább hajlandók pénzüket egy szakavatott menedzsmentre bízni - amely bármilyen eszközbe fektethet belátása szerint - mintsem maguk befektetni, ilyen környezetben. A származtatott alapok népszerűségét a hozamok kevésbé magyarázhatják.

A származtatott alapok vagyona hasonló ütemben nőtt, mint az alapok befektetési jegyeinek nettó értékesítése. Két év alatt a mindössze alig 50 milliárd forintot kezelő alapkategória vagyona 2011 első félévének végére 130 milliárd forintra nőtt. A vagyonnövekedés nagyobb részt az alapok kiugró értékesítésének volt köszönhető, kevésbé a befektetett tőkén elért hozamnak. A növekvő népszerűség és a lendületes vagyonnövekedés ellenére, a származtatott alapok a hazai befektetési alap palettán egyelőre csupán 4 százalékos súlyt képviselnek.

A piac a profikat is megtréfálta

A legjobb elmúlt féléves hozamokat figyelve nem lehetünk elragadtatva. A legjobban teljesítő Platina Delta alap a 45 származtatott alap közül 11 százalékos hozamot ért el 6 hónap alatt, míg az őt követő Platina Alfa 6,9 százalékos féléves hozammal büszkélkedhetett. A Concorde Platina alapjai mellett még az Aegon Alfa származtatott alapja tudott 6 százalék feletti féléves hozamot elérni. A 10. legjobban teljesítő alap 3,8 százalékot hozott, az azt követő alapok már 3 százalékot - vagyis a kockázatmentes RMAX index 3,1 százalékos emelkedését is - alul múló teljesítményt értek el ebben piaci környezetben. A 39 alapból mindössze 19 tudott nyereséget elérni a félév alatt, míg az átlagos féléves hozam -3,6 százalék lett, pedig az abszolút hozamú alapok folyamatos eredmények elérésére törekszenek.

A származtatott alapok éves hozamát tekintve jól látható, hogy a teljesítmények között jelentősek a különbségek. Vannak szinte teljesen kockázatmentes politikát folytató alapok, amelyek nagyjából hasonló politikát folytatnak, mint egy pénzpiaci alap, természetesen hasonló hozam mellett. Ilyen például a Raiffeisen Hozam Prémium alapja. Vannak kockázatosabb befektetési politikát folytató, de rendkívül magas hozamot elérő alapok. Köztük a legsikeresebb a Platina Delta alapja volt, amely főként a részvénybefektetései által 43,2 százalékos éves hozamot ért el. Ezen kívül vannak olyan alapok is, amelyek rendkívül kockázatos politikát folytattak, és ráadásul jelentősebb veszteségeket értek el. Köztük a legszélsőségesebb példát az ACCESS-BWM Meggyőzően Kockázatos alapja szolgáltatta, amely árfolyama főként a májusi árupiaci korrekció miatt 33 százalékos veszteséget ért el az elmúlt 12 hónapban, miközben a kockázatos, sokszor tőkeáttételes pozíciói miatt az árfolyamának szórása 45 százalékot is meghaladta.

Noha a származtatott - abszolút hozamú - alapok minden piaci körülmény között a maximális teljesítmény elérésére törekszenek, kockázatos befektetési politikájuk miatt érdemes teljesítményüket hosszabb, 1-3 éves időtávon vizsgálni. Mivel az egyes származtatott alapok rendkívül eltérő politikát folytatnak, és a legtöbbjük ráadásul a befektetett vagyonán felül hitelből is finanszírozhat pozíciókat, az egyes alapok árfolyamának szórása között jelentős különbségek alakulhatnak ki. Az alapok teljesítményét ezért érdemes a szórásegységre jutó hozam alapján is összehasonlítani - még ha ez nem is a legszofisztikáltabb mutató szám - hiszen azért arról ad egy képet, hogy az alap kockázatosságához képest milyen hozamot produkált. Eszerint a mutatószám szerint a legjobb teljesítményt a pénzpiaci alapokhoz hasonló befektetési politikát folytató Raiffeisen Hozam Prémium alap érte el, amelyet a legnagyobb származtatott alap, a Concorde VM követett a három éves időtávon.

Ez a cikk folytatódik

• Elképesztő felfutás.
• Hogy teljesítettek az alapok? - Itt a lista.