Nagyon kell az államnak a lakossági befektetők pénze, ezermilliárd forint a tét

Változatlanul három pillérre épül a magyar adósságfinanszírozás, az intézményi és a devizás piac mellett a háztartások is nagy szerepet kapnak a 2026-os finanszírozási tervben. Az idei év végén a forint intézményi piac várhatóan az államadósság 48%-áért felel majd, a deviza intézményi piac várható részesedése 29%, míg a lakossági piac súlya 23% lesz, ez utóbbi nemzetközi viszonylatban kiemelkedően magas aránynak számít. A lakosság által tartott állampapír-állomány értéke évről évre folyamatosan emelkedik, de a devizás adósság még nagyobb ütemben bővült, így az utóbbi öt évben számottevően csökkent a lakossági súly a teljes portfólión belül.

Legszívesebben fix kamatozású papírokat ad el az állam

A benchmarkok terén az Államadósság Kezelő Központ több változást is bejelentett. A lakossági tulajdonú állampapírok megcélzott aránya továbbra is az eddigi 20-25% lesz a portfólión belül, azonban a lakosság viselkedésére (az intézményi papírok, különösen a diszkont kincstárjegyek népszerűségének növekedésére) reagálva 2026-tól a lakossági tulajdonban lévő intézményi állampapírokat is beleszámítják ebbe.

A lakosságot is érintő másik változás, hogy a portfólión belül a fix (nem változó) kamatozású kötvények megcélzott aránya 60-80%-ról 70-90%-ra emelkedik, így kiszámíthatóbbá válnak a kamatkiadások, egyszerűen megfogalmazva csökken az állam kamatkockázata.

Ehhez az irányváltáshoz illeszkedik, hogy 2025 októberétől kezdődően napvilágot látott az új lakossági állampapír-stratégia,

melynek keretein belül növelték a fix kamatozású papírok vonzerejét a változó kamatozású papírokkal szemben. A lakossági befektetők gyorsan reagáltak a változásokra, és az új lakossági állampapír-vásárlásaiknak már több mint a 95%-át a fix kamatozású papírok (FixMÁP, MÁP Plusz) teszik ki.

Plusz ezermilliárd forintot vonna be a lakossági befektetőktől Magyarország

Az állam 2026-os nettó finanszírozási igénye 5445 milliárd forint, azaz egy év alatt ennyivel nőhet a magyar államadósság nagysága, ebből az ÁKK közlése szerint

1001 milliárd forintot terveznek bevonni a lakossági befektetőktől.

A tervezett bruttó értékesítés a lakosság számára 5508 milliárd forint, eközben állampapír-lejáratok és idő előtti visszavásárlások is várhatók 4507 milliárd forint értékben, a kettő különbségeként adódik a majdnem kereken 1000 milliárd forintnyi nettó tőkebevonási terv.

Az összesen tervezett 16 391 milliárd forintnyi államkötvény-vásárlásnak tehát 33,6%-áért felelhetnek a háztartások, míg a 10 947 milliárd forintnyi kifizetés mintegy 41,2%-át kaphatják kézhez a lakossági befektetők.

A tervezett forintos lakosságiállampapír-lejárat és visszavásárlás összege jövőre 3142 milliárd forint (ez jóval enyhébb a 2025-ös kiáramlási sebességnél), míg forintos intézményi papírokból (pl. DKJ) 995 milliárd forint áramolhat ki a lakossághoz, ezenkívül 173 milliárd forintnyi deviza-kifizetés is várható a lakosság részére. Eközben várhatóan 4442 milliárd forint lehet a bruttó forintos lakosságiállampapír-értékesítés, 695 milliárd forint értékben tervez lakosság által megvalósított, forintos intézményi vásárlással az ÁKK, és 173 milliárd forint értékben vehetnek majd devizás állampapírt (pl. EMÁP) a háztartások.

Az értékesítés tempója valamivel lassabbnak ígérkezik az ideinél: 2025 első 49. hetében már összesen 4941 milliárd forintnál járt a forintos lakossági állampapírok bruttó értékesítése. A várható csökkenés egyik magyarázata, hogy idén nagy összegű állampapír-kifizetésekhez jutottak a háztartások, ezek visszaforgatása új papírokba jelentősen növelte az idei bruttó értékesítést.

Tovább folytatódhat a nagy átrendeződés

A lakossági állampapírok piacán nagy átrendeződés ment végbe az idei évben. Az év elején még közel 7000 milliárd forintnyi inflációkövető Prémium Magyar Állampapírból november végére kevesebb mint 3800 milliárd forint maradt, ez részben az év elejére koncentrálódó nagy összegű lejáratoknak, részben a nem lejáró papírok idő előtti „visszaváltásának” következménye. A lakosság ugyanakkor előszeretettel forgatta vissza állampapírba mind a kézhez kapott kamatokat, mind a PMÁP-ból felszabaduló tőkét, így az első 10 hónapban névértéken számítva 215 milliárd forinttal nőtt a háztartások kezében lévő állampapír-állomány.

Az év legnagyobb nyertese, egyúttal a lakossági portfólió második legnagyobb szereplője a jelenleg 3500 milliárd forint körüli állománnyal bíró Fix Magyar Állampapír, amely idén 2471 milliárddal növekedett, és az eddigi trendek alapján várhatóan néhány hónapon belül átveszi a vezetést, így a legnagyobb volumenű lakossági papírrá léphet elő. Ugyancsak jelentősen, november végéig kb. 863 milliárd forinttal növekedett a Bónusz Magyar Állampapír is.

Az idei terv kétharmada fog teljesülni, és még ezért is drukkolni kell

2025-re a mostani várakozás szerint 842 milliárd forint lehet a nettó lakossági finanszírozás, ez az egy évvel ezelőtt közölt, 2025-re vonatkozó finanszírozási tervben szereplő 1323 milliárd forintos célnak mintegy 64%-ára tehető,

tehát a tavalyi tervnek csak kevesebb mint a kétharmada teljesülhet,

ráadásul úgy, hogy ebben már a lakosság számára eladni tervezett, de még a forgalmazóknál lévő papírok is benne vannak. Annak fényében pedig még ez a 842 milliárdos várakozás is meglepően nagynak tűnhet, hogy az első 10 hónapban a Magyar Nemzeti Bank által közölt értékpapír-statisztikák szerint összesen kb. 215 milliárd forinttal növekedett a lakossági tulajdonú állomány. Erre két tényező adhat magyarázatot: egyrészt a forgalmazók könyveiben lévő, továbbértékesítési céllal tartott papírok nem szerepelnek a statisztikában, másrészt az év végén még jöhet nagy összegű tőkebeáramlás.

A jövő évre tervezett 1001 milliárd forint az idei évre várt nettó lakossági finanszírozásnak közel 119%-a, ami igen ambiciózus cél, de nem tűnik lehetetlennek az elérése, tekintve, hogy jövőre már nem várhatók az ideihez hasonló hatalmas állampapír-kifizetések.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ