Januárban megugrott a munkanélküliségi ráta és csökkent a foglalkoztatás, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság továbbra is kifejezetten gyengén teljesít a tavalyi recessziós periódus és az emelkedő csoportos leépítések közepette.
Idén 2,4%-os, jövőre 3,6%-os GDP-növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság. A növekedéshez az is hozzájárul, hogy várhatóan csökkenni fog az infláció és a kamatlábak is. Az idei évre 4,5%-os pénzromlást valószínűsítenek.
Szakértők szerint Magyarországnak már nincs elegendő munkaerőtartaléka ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a piac igényeit. A következő években ráadásul egyrészt csökken a munkaképes korúak száma, másrészt a betelepülő gyárak miatt még több dolgozóra lenne szükség. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is elengedhetetlen a vendégmunkások behozatala, azonban amíg a szakszervezetek szigorítást szeretnének, addig a vállalatok képviselői ezt a kérdést másképp látják.
Az elmúlt időszakban több cikk és interjú is foglalkozott a „magas nyomású gazdaság” témájával a hazai szaksajtóban, többségében kritizálva a magas nyomású gazdaság koncepciójának gazdaságpolitikává tételét. Úgy vélem, a kialakult polémia a magas nyomású gazdaság fogalmának túlzottan leegyszerűsítő értelmezéséből fakad, miszerint az lényegében azonos a túlfűtött gazdasággal, ami inflációhoz vezet és veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
Kamatvágások sorát várják idén a befektetők az Európai Központi Banktól, de a jegybank legutóbbi ülésén igyekezett oszlatni ezeket a várakozásokat. Nem jártak sikerrel: a piac továbbra is optimista a kamatkilátásokkal kapcsolatban. Lagarde-ék ma újra megpróbálhatják hűteni a kedélyeket, a jegybank ugyanis délután kamatdöntő ülést tart. Az EKB az inflációs kockázatok miatt óvatos a kamatkilátásokkal kapcsolatban, emiatt nem akarja elhamarkodni a lazítást. Ám ha a reálgazdaság nem áll talpra, lehet, hogy a befektetőknek lesz igaza.
Az Európában rekordalacsonynak tekinthető munkanélküliség a többi fejlett gazdasághoz viszonyítva még mindig magas, az Egyesült Államokban például sokkal kisebb a ráta. Ennek részben módszertani okai vannak: mélyebbre tekintve a munkaerőpiac helyzete nem annyival kedvezőtlenebb az EU átlagában az USA-hoz mérve, mint ahogy az a munkanélküliségi adatokból látszik. Európában inkább a munkanélküliség területi eloszlásával van baj, egyes országokban valóban magas a munkanélküliek aránya, míg másutt kínzó munkaerőhiánnyal küzdenek. Jó hír, hogy a munkanélküliség várhatóan egyre kevésbé lesz probléma ezekben az országokban, de a kormányok addig is sokat tehetnének a helyzet javításáért – ha a politikai szempontok engednék.
A nyomás alatt levő olasz gazdaság 2024-es növekedési kilátásai attól függnek, hogy a kormány milyen gyorsan tudja felhasználni az EU által megítélt helyreállítási forrásokat. A kamatcsökkentés segíthet, ám ennek hatásai csak lassan érvényesülnek majd – véli az ING Bank elemzője.
A vártnál kisebb mértékben nőtt az amerikai szolgáltatóipar teljesítménye decemberben az ISM gazdaságkutató intézet szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) szerint.
A várt 115 ezer fő helyett 164 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban decemberben az ADP adatai szerint.
Az amerikai kincstárjegyek hozamai emelkedtek 2024 első kereskedési napján, mivel a kereskedők csökkentették a kamatcsökkentési várakozásokat.
Az amerikai munkáltatók a Federal Reserve felmérései alapján 2024-ben várhatóan kevesebb embert vesznek fel, ami a jelentések szerint a munkaerőpiac esetleges lehűlését és a béremelkedések lassulását jelzi. Mindez pedig abba az irányba mutat, hogy az amerikai jegybank elkezdheti a lazítást, és összejöhet a puha landolás az amerikai gazdaságban.
Folyamatosan emelkedik a 65 éves korban várható élettartam a világon, ami változást hoz az eddigi nyugdíjpolitikákban: egyre több országban emelkedik a nyugdíjkorhatár, csökken a nemek közötti különbség az öregségi nyugdíjkorhatárban és egyre több nyugdíjas jelenik meg a munkaerőpiacon. Az OECD friss jelentése szerint Magyarország több szempontból is kilóg a sorból.
Budapesten két évtized alatt közel duplájára nőtt az üres lakások aránya, így az ezredforduló utáni 84 ezerhez képest mára 160 ezer fővárosi lakás áll üresen - írja a KSH számai alapján a Telex. Országosan viszont már 570 ezer lakás áll üresen, ami a teljes lakásállomány közel 15 százaléka. Cikkünkben egy interaktív térképen is bemutatjuk, hogy az egyes településeken hány üres lakás van és az mekkora részét adja a teljes állománynak.
A magyar kormány a jövőre magasabb inflációs szintet vár, mint a jegybank. Két tényező, a kamatpálya és a bérek alakulása, határozza majd meg ezt a várható inflációt – mondta Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. A minimálbér és garantált bérminimum emelése már ismert, és a miniszter szerint egy összességében 10-12 százalékos béremelkedés esetén az infláció az 5-6 százalékos sávba kerülhet. A politikus arról is beszélt, hogy év végéig lezárhatják a ferihegyi reptér akvizícióját. Bejelentette, hogy az ipari áramárat is csökkenthetik.
A koronavírus- és az energiaválság végével újra aktuálissá vált a kérdés, hogy milyen növekedési pálya vár Magyarországra. A gazdasági fejlődés 2020 előtt már látszódó korlátai most is jelen vannak, ezért különösen fontos, hogy mitől remélünk további felzárkózást. A kormányzati törekvésekből kirajzolódó növekedési modell alapvetően régi, de kényszerűségből új elemeket is tartalmaz: az extenzív, mennyiségi szemléletű bővülés és a magas nyomású gazdaság elegye. Ez a „majdnem mindent bele” növekedési modell.
Két éven belül Magyarország produkálja majd az egyik legnagyobb GDP-növekedést az Európai Unióban, de az infláció is nálunk lesz a legmagasabb az Bizottság friss előrejelzése szerint. Az EU-átlagnál magasabb növekedést magyarázza az alacsonyabb fejlettségünk, a régióhoz képest pedig az idei lemaradásunkat fogjuk ledolgozni a következő években. Az egész kontinensre vetítve lassú növekedést vár az Európai Bizottság, ami az infláció és a költségvetés lassú rendeződése mellett történhet meg.
Kicsattanó erőben az Egyesült Államok gazdasága, Joe Biden elnök népszerűsége mégis a mélyponton van. A felmérések szerint a választók elégedetlenek a Biden-féle gazdaságpolitikával, pedig a legtöbb makrogazdasági mutató a vártnál jobban alakul: alacsony a munkanélküliség, a szokottnál nagyobb mértékben nőnek a bérek, magas a GDP-növekedés. A háztartásokat ez nem hatja meg, Bident a magas infláció miatt büntetik. A demokraták ezt tudva akár reménykedhetnének is, hiszen az infláció már jócskán mérséklődött, ennek előbb-utóbb meg kell jelennie az elégedettségi felmérésekben. De a remény mellé aggodalom is társulhat, a dezinfláció komoly mellékhatása ugyanis pont a választások előtt csaphat le többek közt egy olyan ember jóvoltából, aki bár republikánus, biztosan nem vágyik Donald Trump visszatérésére.
Az amerikai feldolgozóipar októberben jelentősen visszaesett, miután a korábbi hónapokban a javulás jeleit mutatta - derült ki az ISM beszerzési menedzserindex adataiból. Az új megrendelések és a foglalkoztatás visszaesett, ami valószínűleg a United Auto Workers (UAW) szakszervezet által a detroiti három nagy autógyártó ellen szervezett sztrájkokat tükrözi.
A vártnál rosszabbul alakult a foglalkoztatottság az Egyesült Államok versenyszektorában az ADP friss számai szerint, és ez inflációs és monetáris politikai szempontból is jó hír.
Ipari alapú gazdaságot épít Magyarország a feldolgozóiparra koncentrálva - mondta a gazdaságfejlesztési miniszter Az év felelős foglalkoztatója 2023 pályázat díjátadó rendezvényén hétfőn, Budapesten.
A háború több sztárja is megjelent a listán.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
A CodeCool programozóiskola két vezetőjével beszélgettünk.
