Bár április 30-án lejárt, a kormány most a veszélyhelyzet megszűnéséig, vagyis várhatóan őszig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. A hitelfelmondási és a törlesztési moratórium jelen állás szerint június 30-áig tart.
Még soha nem vett fel a magyar lakosság egyetlen hónap alatt 100 milliárd forintnál nagyobb összegben lakáscélú hitelt. Idén márciusban, a járványügyi korlátozások legkeményebb hónapjában (!) azonban sikerült átlépni ezt a bűvös határt. Ráadásul úgy, hogy a felújítási hitelekből az állami kamattámogatás második hónapjában még csak 6,7 milliárd fogyott. A lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök is kezdenek magukhoz térni, a babaváró pedig átlagos hónapon van túl. Miközben a lakossági hitelállomány egyértelműen növekszik, a vállalatok hiteltartozása a moratórium nélkül már visszaesett volna az elmúlt egy évben.
Nagyobb összegű személyi kölcsönt vesznek fel idén a Takarékbank ügyfelei, mint az elmúlt években, ami főleg az otthonfelújítási programnak köszönhető. A Magyar Bankholdinghoz tartozó hitelintézetnél a kedvezményes állami program beindulása után megnőtt az igénylések száma is, sokan ugyanis nem a kamattámogatott jelzáloghitelből, hanem személyi hitelből finanszírozzák meg lakásuk, házuk, átalakítását. A Takarékbanknál arra számítanak, a járvány lecsengése után jelentősen megnő a hiteligény, és az április közepéig kihelyezett volumen az év végére az ötszörösére ugrik.
A moratóriumban lévő vállalati ügyfelek kevesebb mint 10%-a kerülhet nehéz helyzetbe a legnagyobb hazai banknál - véli Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, aki szerint a moratórium általános meghosszabbítására nincs szükség. Szemmel láthatóan optimista a hitelpiaci kilátásokat illetően: ha az átoltottság eléri a megfelelő szintet és nem kezdődik el egy újabb járványhullám, akkor hasonló pezsgést tapasztalhatunk idén is, mint tavaly nyáron - mondja. Amikor ismét növekedési pályára áll a gazdaság, akkor a vállalkozások a járvány idején megképzett tekintélyes biztonsági tartalékaik egy részét is vissza fogják forgatni a gazdaságba új beruházások formájában.
A külföldről hazatérők is jogosultak lehetnek a babaváró támogatásra és a családi otthonteremtési kedvezményre (CSOK) itthoni munkavállalás esetén - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán. Novák Katalin közösségi oldalán a különböző élethelyzetekben lévő családok CSOK-kal kapcsolatos kérdéseire válaszolt.
15,1 milliárd forintos nyereséget ért el a – részben átmeneti tételek miatt – jelentősen emelkedő bevételi szint mellett a magyar Erste Bank az első negyedévben. A jelzáloghitelezésben, a kkv-hitelezésben és a vagyonkezelésben növekedést, a fogyasztási és a nagyvállalati hitelek esetében viszont visszaesést regisztrált a bank az elmúlt egy évben. A bank vezetői optimistán várják a második félévet.
Magyarország nem kívánja igénybe venni az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. Az igen olcsó forrásokról való lemondás lehetséges okairól már írtunk, most a döntés árát próbáljuk számszerűsíteni. Bár nagyon sok peremfeltételtől függ, de hosszú távon az uniós hitelről való lemondás több százmilliárd forintnyi kamatkiadási többletet jelenthet. Cserébe persze nem köti majd meg a kormány kezét az Európai Bizottság.
Tavaly áprilisi elindítása óta több mint 34 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési Hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. A 2220 milliárd forint összegben létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmaduk új beruházások megvalósulását szolgálta. Az idén 8 éves Növekedési Hitelprogram 2013-as indulása óta 70 ezer vállalkozás forráshoz jutását biztosította - közölte mindezt az MNB.
6,5 százalékkal kevesebb folyósítás 4,6 százalékkal nagyobb összegben – röviden ez történt tavaly a lakáshitelek piacán a KSH tegnap közzétett adatai szerint. Előbbi egy hosszabb távú trendre erősített rá: hiába a családtámogatások felpörgetése, az otthonteremtést segítő hitelek állományi darabszáma lényegében 2015 óta stagnál, vagyis az MNB három éve közzétett hosszú távú hitelpiaci jövőképével ellentétben egyelőre nem lett szélesebb a hiteladósok tábora. A járvány lassítja, a törlesztési moratórium viszont gyorsítja a lakáshitel-tartozások növekedését, így miközben az állomány darabszámban stagnált, összegszerűen 10,3 százalékkal nőtt 2020-ban a teljes lakáshitel-tőketartozásunk, meghaladva a 4000 milliárd forintot. Újra nőtt a használtlakás-vásárlások súlya a célok között, az idei viszont a felújítások előretörésének az éve lehet.
A várhatóan romló pénzügyi helyzetű háztartások arányát figyelembe véve a hitelmoratórium megszüntetése után a teljes lakossági hitelállomány 15-20%-a válhat problémássá – prognosztizálja felmérése alapján a GKI. Ez jóval magasabb arány, mint az a 10%, amit az MNB a saját adatai alapján a múlt héten kockázatosnak jelölt meg a Portfolio online konferenciáján.
Közeledik július elseje. Ez az idei évben nemcsak a nyári szabadságok megindulása miatt fontos, hanem azért is, mert az érvényben lévő jogszabályok szerint eddig tart a hiteltörlesztési moratórium. Sokan reménykednek a hosszabbításban, ám ilyen döntés – egyelőre? – nem született, ami a gyorsan változó gazdasági helyzetben érthető is. Azonban természetesen a döntésnek a moratórium fenntartásáról vagy megszüntetéséről előbb-utóbb meg kell születnie.
A Reuters 305 millió eurós piaci konszenzusát meghaladó, 355 millió eurós adózás utáni eredménnyel zárta 2021 első negyedévét az Erste Group. Az erős évkezdés hátterében a kockázati költségek csökkenése és a díjbevétel bővülése áll. Részvényenként 0,5 eurós osztalék jöhet a banknál idén májusban, tovább 1 eurót pedig későbbi osztalékfizetésre tesz félre a bankcsoport az EKB korlátozásainak feloldását követő időszakra.
Az MFB 2,5 milliárd konszolidált nyereséggel, az EXIM 10,1 milliárd forintos egyedi veszteséggel zárta a 2020-as évet – derült ki a két állami bank csütörtökön délután közzétett éves jelentéséből. Mindkét bank aktív volt a koronavírus-válságban, amit az MFB 35%-os és az Eximbank 30%-os eszközállomány-növekedése mutat.
Az európai bankcsoportok jelentős része nem tud pontos becslést adni arról sem, hogy idén év végén mekkora nem teljesítő hitelállományuk lesz, az információs lehetőségek egy részét ugyanis a moratóriumok elvették - hangzott el a Portfolio mai online Lakossági hitelkockázatok és behajtás 2021 Meetupján. a moratórium lejártát követően az NPL-állományok kezelésekor nagyobb érzékenységre készülhetünk, mind szabályozás, mind szervezeti kultúra tekintetében átrendeződés jöhet. A moratórium utáni időszakra való felkészülés óriási kihívás a bankok és a követeléskezelők számára, az eseményen ezt a témát járták körül meghívott szakértőink.
A felhalmozott kamattartozás előtörlesztésének díjmentessé tételét, a futamidő növelése helyett egy magasabb törlesztőrészlet önkéntes alapú vállalását és a törlesztések lépcsőzetes visszavezetését is a jogalkotók figyelmébe ajánlja az MNB a törlesztési moratórium kivezetésének tervezésekor – hangzott el a Portfolio mai online Lakossági hitelkockázatok és behajtás 2021 Meetupján. A követeléskezelők továbbra is elengedhetetlennek tarják egy egységes követeléskezelési törvény megalkotását, a bankok pedig optimistábban látják az MNB-nél a moratórium után várható fejleményeket a hitelportfóliók romlásában.
Azzal, hogy a kormány egyelőre lemondott az uniós helyreállítási programból járó bő 9 milliárd eurónyi hitelről, és csak a 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást kéri, lényegében egy teljesen új Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET) kell készítenie, hogy a kisebb összegbe is beleférjenek az elképzelések, amelyek egyúttal továbbra is megfelelnek az uniós elvárásoknak – rajzolódik ki friss sajtóinformációkból. Fontos tudni, hogy mivel 2022-ben úgyis hozzá kell nyúlni minden tagállam helyreállítási tervéhez, ezért például akkor, vagy akár 2023-ban is lehet még élni a most elengedett hitel (egy részének) lehetőségével.
Nemrég tette közzé első negyedéves gyorsjelentését a Deutsche Bank, az elemzők által várt 600 millió eurót jócskán meghaladó, 908 millió eurós első negyedéves nyereségről tudott beszámolni a vállalat, köszönhetően a befektetési banki üzletág jó év eleji üzleti környezetének. A kereskedés első órájában mintegy 6 százalékos árfolyamemelkedést láthattunk a vállalat részvényeinél.
Az elemzők által várt 600 millió eurót jócskán meghaladó, 908 millió eurós első negyedéves nyereségről számolt be a Deutsche Bank, köszönhetően a befektetési banki üzletág jó év eleji üzleti környezetének. A kereskedés első 10 percében mintegy 6%-os árfolyamemelkedéssel reagáltak a társaság részvényei.
Közzétette éves jelentését a Takarék Jelzálogbank, amely most már tisztán jelzálogbankként működik tovább. A tőzsdei társaság tavaly jelentősen visszaeső költségszint mellett 2,372 milliárd forintos adózott eredményt ért el, ami 11%-kal felülmúlja az egy évvel korábbit részben a kedvező adóelszámolásnak, részben a bevételek növekedésének köszönhetően, miután a jelzálogbank hitelállománya tavaly 22%-kal bővült. A tegnapi közgyűlésen (a határozatok itt érhetők el) az igazgatóság arról döntött, hogy osztalékot nem fizet a társaság.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
