Ahogy arról két hete beszámoltunk, novemberben sem jelent meg az a kormányrendelet, amely szabályozná, hogy január 1-jétől pontosan mely cégek élhetnek a moratóriummal. Azóta sem változott a helyzet: még mindig nem ismerik sem a bankok, sem a cégek az alig két hét múlva élesedő szabályokat.
2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig akár 3 millió forintnyi állami támogatást is igénybe vehetünk lakásfelújításhoz, a beruházásról szóló számlák összegének 50 százaléka erejéig. Mivel a támogatás egyszer vehető csak igénybe, érdemes egészen a 6 milliós összeg eléréséig gyűjteni a számlákat, emellett vállalkozói szerződés és számlaösszesítő benyújtására is szükség lesz az igénybevételhez. Múltkori cikkünkben 10 alapvető kérdésre válaszoltunk, most egy fokkal speciálisabb kérdéseket veszünk sorra.
Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, új felügyeleti iránymutatást tett közzé december 2-án a moratóriumok által érintett hitelek céltartalék-követelményeire vonatkozóan az Európai Bankhatóság (EBA). Megkérdeztük az MNB-t, ez miként fogja érinteni a hazai törlesztési moratóriumban, illetve annak meghosszabbításában érintett magyarországi hitelekre vonatkozó céltartalékolási követelményeket a bankoknál. A vállalatok esetében még mindig nem jelent meg a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló szabályozás - úgy tűnik, a felügyeletnél is várják már ennek megjelenését.
Megtartotta rendkívüli közgyűlését az MKB Bank, és ahogy várható volt, január 1-jével a Magyar Bankholdingtól érkező Barna Zsolt váltja Balog Ádámot az elnök-vezérigazgatói székben. A vezércserét a felügyelet már engedélyezte is.
Keddi ülése után hozhatja nyilvánosságra az Európai Központi Bank a banki osztalékfizetések újraindítására vonatkozó szabályait az eurózóna általa felügyelt 117 hitelintézetére vonatkozóan.
A koronavírus miatt a bankok ügyfeleinek egy része képtelen lesz fizetni tartozásait, és csökken a banki szolgáltatások iránti kereslet is. A McKinsey előrejelzése szerint az előző válságnál is nagyobb, 2700 milliárd dolláros hitelezési veszteséget szenvedhetnek el ezért a világ bankjai a 2020-2024-es ötéves időszakban, bevételeiket pedig 14%-kal, vagyis 3700 milliárd dollárral vetheti vissza a válság. Hosszú, kemény tél vár ismét a bankszektorra, a fejlett országok bankszektorai pedig jövőre veszteségbe fordulhatnak, azonban szerencsére most sokkal felkészültebbek erre, mint 2008-ban.
Ukrajna az eredetileg tervezettnél nagyobb összegben, és a vártnál kisebb hozammal adott el eurókötvényt pénteken.
Több százmilliárd forinttal növelheti az MFB hitelezési kapacitását, hogy az állam egy mai közlemény szerint 115 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre a fejlesztési bankban, megduplázva a bank alaptőkéjét.
Ha egy cég fizetésképtelenné válik Magyarországon, akkor nagy valószínűséggel nincs számára visszaút: a csődeljárás vagy a felszámolás a cég közelgő megszűnését jelenti az esetek többségében. Részben e „végzetes” fizetésképtelenségi eljárásokkal, részben pedig a megegyezésen alapuló szerkezetátalakítással szemben kínál alternatívát egy új uniós irányelv, amely várhatóan a közeljövőben alkalmazhatnak az EU-ban és Magyarországon is. Nemcsak a fizetési nehézséggel küzdő adósok, de a többi hitelezővel szemben a főhitelező bankok pozíciója is erősödhet egy ilyen eljárással.
A kétezres évek eleje óta nem látott mélypontra, 2,1 százalékra csökkent a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya a magyar bankszektorban, azonban a törlesztési moratórium kétlépcsős kivezetésével újabb 5-10 százaléknak támadhatnak törlesztési problémái a jegybanki és piaci becslések szerint.
Újabb kérdésekre válaszolt Novák Katalin családügyi miniszter a január 1-jén induló otthonfelújítási támogatással kapcsolatban friss Facebook-videójában.
A koronavírus pályája miatt a harmadik negyedév lehetett a legerősebb negyedéve idén a magyar bankszektornak, erről tette közzé ma statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. 305 milliárd forintos nyereséget és 7 százalékos tőkearányos megtérülést értek el a bankok szeptember végéig, ami (a válság miatt várható hitelezési veszteségekre képzett) céltartalékok nélkül csaknem a duplája lehetett volna, és meghaladná a nyereség a tavalyi szintet is. A profit csaknem kétharmadát az OTP gyűjtötte be. Mivel januártól a veszélyeztetett ügyfelek egy része, majd júliustól az egésze kikerül a moratóriumból, szép lassan kiderül, mennyire céltartalékoltak túl vagy alul a bankok.
Az első három negyedévben 305 milliárd forintos konszolidált adózás utáni nyereséget ért el a magyar bankszektor, ami az egy évvel korábbinak az 54%-a. Bár a nem teljesítő hitelek aránya a törlesztési moratóriumnak köszönhetően még mindig csökkent, a bankok már nettó 294 milliárd forintnyi értékvesztést megképeztek idén, enélkül nagyjából a tavalyi szinten lenne a nyereségük.
Miután a kitartó(nak tűnő) magyar és lengyel vétó miatt mérlegelni kezdte az Európai Bizottság azt, hogy a 25 másik tagállammal halad tovább a helyreállítási alap felállítása felé, kiadott egy értelmező anyagot is arról, hogy mit is kockáztat Magyarország a kimaradással. Az anyag nem 2018-as fix áron, hanem 2020-as folyó áron kalkulálja ki azt, hogy a várhatóan 8 milliárd eurónyi megkapható támogatásból 2028-ig legfeljebb csak 3,5-4 milliárd eurót kellene visszafizetni. Így végülis ugyanarra jut, amit a Portfolio is megírt már pár napja fix árak mellett: még értelmezhető gazdaságpolitikai horizonton legalább 4-4,5 milliárd eurónyi forrást veszítene az ország. Ezen felül több százmillió euró kamatmegtakarítást is elveszítene az ország, hiszen a helyreállítási alapból nagyon alacsony kamat mellett tudnánk fontos reformokat segítő hitelekhez jutni, de ehelyett drágább forrásokat kellene igénybe vennünk a piacokról. Az alábbiakban az Európai Bizottság által kiadott tájékoztatót közöljük változtatás nélkül, a kiemelések tőlünk származnak.
Rengeteg olvasói megkeresést kaptunk a január 1-jétől elérhető, akár 3 millió forintos otthonfelújítási támogatással kapcsolatban, javarészt ezeket a kérdéseket válaszoljuk most meg az alábbiakban.
A koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásainak mérséklésére tavasszal már felállított SURE alap mintájában gondolkodik az Európai Bizottság, amelyet a magyar és a lengyel vétó megmaradása esetén is viszonylag gyorsan el tudna indítani a testület a NextGenerationEU helyett, és ha akar, később tud majd csatlakozni hozzá a két tagállam, de a jogállamisági feltételeket előbb el kell fogadniuk hozzá – szivárgott ki a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
A bankok egyik első reakciója az volt most a válságra, hogy szerették volna megerősíteni ügyfélkapcsolataikat, támogatni meglévő ügyfeleiket, és ennek érdekében látványosan megmutatni hosszú távú elköteleződésüket – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Fülöpné Bogdán Krisztina, a Commerzbank vezérigazgató-helyettese, akit a vállalatok nehézségei és az aktuális hitelpiaci jelenségek mellett a makrogazdasági kilátásokról és a gyenge forint céges ügyfelekre gyakorolt hatásairól is kérdeztünk.
A bolgár bankszövetség egy olyan terven dolgozik, amely meghosszabbítaná a bolgár vállalkozások és magánszemélyek számára a hitelmoratóriumot, ezzel is segítve őket a koronavírus második hullámában – számol be a hírről a Reuters.
Bár „elmebeteg év” az idei, felértékelte a járvány az agráriumot és az élelmiszeripart a bankok szemében. A mezőgazdaság megbízható ágazatnak bizonyult, és a nehéz helyzetbe került ügyfelek kezét sem engedték el a hitelintézetek – hangzott el a mai online Agrárszektor 2020 konferencia agrárfinanszírozási szekciójában. A forgóeszközhitelek népszerűbbek idén, a jövő év viszont már az agrárberuházásokról szólhat.
Idén szeptember 30-áról jövő év március 31-éig meghosszabbította az Európai Bankhatóság (EBA) a nem fizetett hitelekre képzett céltartalékokra vonatkozó iránymutatását, ezek azonban csak a maximum 9 hónapig moratórium alatt álló hitelekre alkalmazhatók.
A fontos adatokat is jól átvészelték az indexek.
Összesen 4,5 milliárd forintot mozgatnak meg a büdzsében.
De van, amiben segíteni fogja a jegybankárokat az AI.
Nem tudni, ki telepítette az eszközöket.
Kiegyenlítenek az erőviszonyokat.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
