A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése után látványosan erősödött a forint a vezető devizákkal szemben és a régiós devizák mezőnyéből is kilógott ez a mozgás, noha a jegybanki döntésben és közleményben nem volt meglepő információ. Megnéztük, hogy mit mutat a technikai elemzés, azaz meddig erősödhet első hullámban a forint.
Nagy az érdeklődés a nyáron a jegybank által meghirdetett 300 milliárd forintos Növekedési Kötvényprogram (NKP) iránt, így a program keretösszegének „háromnegyede év végéig, míg a fennmaradó rész jövő év elején felhasználásra kerülhet” – jelezte a Magyar Nemzeti Bank a mai kamatdöntésről kiadott közleményében.
Alapvetően nem változott meg a Magyar Nemzeti Bank helyzetértékelése, a jegybank nem módosított a monetáris politikájával kapcsolatos kommunikációján az előző hónaphoz képest. A jegybank közleménye kiemelte, hogy "a Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet". A jegybank szerint "a Tanács ezen tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni". Egyes elemzők azt várták, hogy az emelkedő hazai infláció és a gyors GDP-növekedés maitt az MNB az "aszimmetrikus" inflációs kockázatok hangsúlyozását elhagyhatja a közleményéből, erre azonban nem került sor, vagyis a jegybank továbbra is kifejezetten laza monetáris politikát fog folytatni.
A következő hetekben kapja meg a változó kamatozású jelzáloghiteles ügyfelek többsége banki tájékoztató levelét arról, hogy a kamatkockázat miatt célszerű lenne fix kamatúvá alakítania szerződését. Bár az értesítések jelentős részét csak idén ősszel küldték ki az érintett ügyfeleknek, 2 százalékuk már csökkentette vagy megszüntette a hitelszerződése kamatváltozásának a kockázatát - írja az MNB legfrissebb közleményében.
Nem változtatott a monetáris kondíciókon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésen, összhangban a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásával. A 3 hónapos betéti kamatot (alapkamat) 0,9%-on tartották, az egynapos betét -0,05%-on, az egynapos hitel kamata pedig 0,9%-on maradt.
Globális jelenség, hogy a jegybankok laza monetáris politikája ellenére sincs infláció. Sokan ennek az egyik okát is tudni vélik: szerintük a lakhatási költségek a valósnál kisebb súllyal szerepelnek az inflációs kosárban. Ezek áremelkedésével számolva pedig akár lényegesen magasabb is lehetne az infláció. Erről most kezd beindulni egy vita Európában is, ami végső soron akár a ma ismert inflációs fogalom újraértelmezéséhez vezethet. Most megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: mekkora a lakhatási költségek súlya és mi lenne, ha nagyobb lenne.
Változatlanul hagyhatja a monetáris kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint. Az inflációval kapcsolatos kép azonban kissé változott a szakértőkben: októberben a vártnál magasabb volt az áremelkedési ütem, a mélyben húzódó inflációs folyamatok (maginfláció) is erőteljesebbek, miközben a harmadik negyedéves kifejezetten gyors GDP-növekedési adat is robusztus belső keresletet feltételez, ami szintén magasabb inflációs pályát jelezhet. A külső, euróövezeti inflációs környezet azonban alacsony, ami lefelé húzza a hazai áremelkedési ütemet is, így az MNB várhatóan még hosszú ideig nem szigorítja a monetáris kondíciókat.
A feldolgozóipar (azon belül is leginkább a gépipar) és az ingatlanszektor biztosította a hazai bankok vállalati hitelezésében bekövetkezett dinamikus éves növekedés jóval több mint a felét – mutatják az MNB pénteken közzétett statisztikái.
Összességében a magyar gazdaság nem túlfűtött, bár néhány szektorban látszanak ennek jelei – mondta hétfőn Matolcsy György a parlament gazdasági bizottsága előtt. Az MNB elnöke a forintárfolyam kapcsán kiemelte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, épp az lenne a nagy baj, ha lenne.
A harmadik negyedév végén a GDP 68,1 százaléka volt az államháztartás bruttó, névértéken számított adóssága – derül ki az MNB előzetes adataiból. Ez minimális csökkenést jelentett az előző negyedévhez képest, de a későbbi korrekciók akár még lejjebb húzhatják a mutatót.
Az MNB összesen 35 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az OVB biztosításközvetítői tevékenységének vizsgálata nyomán, egyebek közt a többes ügynök által az egyes ügyfélszerződések megkötését megelőző hiányos tájékoztatás, a közvetítői alvállalkozók oktatási nyilvántartásának pontatlanságai miatt.
Viszonylag unalmas hetünk lesz, csak az MNB keddi kamatdöntése említésre méltó, bár a jegybanktól sem várunk igazán komoly lépést, legfeljebb a közlemény hangvételére lesz érdemes figyelni. Külföldön a hét végén érkező konjunktúraadatok hozhatnak kilengéseket a piacon.
A klímaváltozás hatásainak mérséklése a pénzügyi stabilitás szempontjából is elemi érdek, amelyet a pénzpiaci szereplőknek, a szabályozó és felügyelő intézményeknek saját eszközeikkel is támogatni kell - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken Budapesten.
Nincs könnyű dolga egy magyar fintechcégnek, hiszen számos környezeti tényező hátráltatja abban, hogy nemzetközi szempontból meghatározó szereplő legyen, nem véletlen, hogy a több mint 110 magyar startupból még nem nőtt eddig gyakorlatilag egy olyan sem, mint például a Revolut vagy a Transferwise – hangzott el mindez a Portolio Banking Technology 2019 záró panelbeszélgetésén.
Patai Mihály MNB-alelnök és BÉT-elnök szerint a mostani időszak még nem nevezhető aranykornak Magyarországon, de akkor már igen, ha ez a lendület még 8-10 évig kitart. A Figyelőnek adott interjúban a szakember elárulta, hogy két nagy kihívással kell most szembenézniük a bankoknak, és osztja azt a véleményt is, hogy túl sok a bankfiók Magyarországon.
Szükséges előkészíteni az euró reformját és egy Maastricht 2.0 szerződést - írja Matolcsy György, az MNB elnöke a novekedes.hu-n megjelent cikkében. Szerinte az Unió vezetői már nem kényszerülnek válságkezelésre, így a következő krízis előtt itt az idő elvégezni az eurózóna működésének felülvizsgálatát. Matolcsy úgy értékelte az euró elmúlt 20 évét, hogy két eltérő évtizedet tudhat maga mögött: egy többnyire sikereset és egy inkább kudarcokkal telit.
Komoly elhatározás van arra, hogy tőzsdére vigyék a BÉT-et – mondta el a Figyelőnek nyilatkozva Patai Mihály, az MNB alelnöke, aki egyben a Budapesti Értéktőzsde elnöke is.
A bankfiókok működtetése még mindig jelentős részét adja a hazai bankrendszer költségeinek, ami drágítja a pénzügyi szolgáltatásokat. A kiterjedt fiókhálózattal rendelkező intézményeknek sajnos sokszor érdeke a jelenlegi helyzet fenntartása, ezzel védve a piaci pozíciójukat, gátolva az ennek „lebontását” segítő innovációt. Bár a digitális, mobiltelefonról is elérhető szolgáltatások fejlődése elkezdődött, ezek nem a bankfiókok kiváltására szolgálnak, hanem inkább gyors és kényelmes fizetési alternatívákat nyújtanak. Videóbankár, online számlanyitás vagy éppen a digitális hitelfelvétel még csak a hazai bankok töredékénél elérhető. A mobilbanki szolgáltatások szélesítése és a mobilbanki megoldások ügyfelek körében történő egyre nagyobb elterjesztése elkerülhetetlen ahhoz, hogy az analóg bankolás tényleg digitálissá váljon. Mivel Magyarországon szinte mindenkinek van mobiltelefonja, a 4G lefedettség szinte teljes (és jön az 5G), ezért a mobilbankolásra való átállás az edukáció és a különböző szolgáltatások fejlesztésével könnyen megvalósítható lenne.
Szinte szerencsejátéknak tekinthető, hogy a befektetési életbiztosítást kötő ügyfelek pénzét kriptovalutába fektette a szlovákiai Novis Biztosító, amely Magyarországon is árulja termékeit és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt hét csütörtökön ideiglenesen felfüggesztette Sensum nevű életbiztosításának forgalmazását - mondta Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője hétfőn az M1 aktuális csatornán. A Novis egyik magyarországi ügynökénél, a Quantis Consultingnál korábban tulajdonosi átfedéseket talált a közvetítő és a biztosító között a felügyelet.
A Magyar Nemzeti Bank Igazgatóságának döntése értelmében a jegybank 100%-os leányvállalatának tulajdonába kerül a felújított régi budai városháza épülete.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
