Már csak egy hétig, azaz 2019. október 31-ig használhatók a régi 500 forintos bankjegyek készpénzes vásárlásnál, november 1-től az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos címlettel lehet fizetni - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.
A Monetáris Tanács döntött arról, hogy a piaci stabilitás megőrzése és a kibocsátók megújítási kockázatának csökkentése érdekében, monetáris politikai szempontból semleges módon megteremti az MNB tulajdonában lévő, legfeljebb egy éves hátralevő futamidejű jelzáloglevelek megújításának lehetőségét – közölte honlapján a jegybank.
Továbbra is laza, támogató monetáris politikára lehet számítani, az alapkamat emelését 2021 negyedik negyedéve előtt vélhetően nem lépi meg a jegybank - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a monetáris tanács keddi döntését, amellyel változatlanul 0,90 százalékon hagyta az alapkamatot.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-on tartotta irányadó kamatát mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa. Az egynapos betéti és hitel kamatlábak sem változtak, eszerint a kamatfolyosó két széle továbbra is -0,05% és a 0,9%. Az MNB kamatdöntést követően kiadott közleményében hangsúlyozta: "a Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok." Ezek az üzenetek megegyeznek az előző hónapban közöltekkel, vagyis az MNB továbbra is laza monetáris politikát folytathat.
A fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken a jegybank szerint.
Az MNB kiemeli, hogy "a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. (...) A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni". Vagyis az MNB adatvezérelt üzemmódban van és nem kötelezte el magát.
A várakozásoknak megfelelően 0,9%-on tartotta irányadó kamatát mai ülésén a jegybank monetáris tanácsa. Az egynapos betéti és hitel kamatlábak sem változtak, eszerint a kamatfolyosó két széle továbbra is -0,05% és a 0,9%.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az összes lejáraton 25,11 (összesen 100,44) milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 50 milliárd forinttal, 2074 milliárd forintra emelkedik - közölte a jegybank a honlapján.
Bejelentést tett az MNB felé az Opus Global az Opus részvények piacán valószínűsített piaci visszaélések feltárása érdekében – áll a társaság BÉT-en közzétett közleményében.
Várhatóan változatlanul hagyja a monetáris kondíciókat a keddi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint még hússzú ideig alacsony maradhat a kamatszint az ellentmondó inflációs folyamatok ellenére, sőt, az is elképzelhető, hogy a jegybank következő lépése nem szigorítás, hanem lazítás lesz.
Ismét a jegybankok nagy hete jön, magyar szempontból az MNB mellett az EKB ülésére lesz érdemes figyelni, ráadásul ez lesz Mario Draghi utolsó színre lépése mielőtt Christine Lagarde váltja az elnöki székben. Emellett fontos előzetes konjunktúraindikátorok jönnek a hét második felében.
Nagyot fordult a világ fél év alatt a magyar jegybankkal: március végén még mindenki hitt abban, hogy elindul egy lassú normalizálódás, emelkedés a kamatokban, mostanra viszont egyre többen várnak újabb lazító lépéseket a jegybanktól. Részben emiatt érdemes kicsit feleleveníteni, milyen eszközei lehetnek az MNB-nek, ha bármilyen lépést tervezne a közeljövőben.
Az MNB 15 millió forint bírsággal sújtotta a MIC Biztosítási Alkusz Kft.-t, egyebek közt azért, mert egymással versengő biztosítások elemzése helyett egyetlen biztosító konstrukcióit kínálta ügyfeleinek. Pontatlanságok, hiányosságok merültek fel a biztosításközvetítő adatszolgáltatása, az oktatási nyilvántartása, összeférhetetlenségi szabályzata, közvetítőinek bejelentése, illetve az ügyféltájékoztatás és panaszkezelés kapcsán is – derül ki az MNB közleményéből.
A következő öt-tíz évet a tartósan alacsony kamatok határozhatják meg, ez lesz az új norma – mondta a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton. Az MNB alelnöke szerint teljesen megváltozott az infláció természete, ezt sokan „benézték” a világban az elmúlt években, a magyar jegybank viszont jól döntött, amikor óvatos volt.
A pénzügyi fogyasztóvédelem erősítésére agilisabb szervezetet, kevesebb egyeztetést, több és gyorsabb intézkedést tart szükségesnek a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős új alelnöke, aki egy szerdán megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy olyan átalakításokat indítanak el, amelyek a következő hat évre alapozzák meg a munkát - írja az MTI.
Tíz pontból álló szégyenfolt-listát írt le Matolcsy György. A Növekedés.hu oldalon megjelent írásában az MNB elnöke a ferihegyi gyorsvasúttól a ferzőzésmentes óvodán át a cukor megadóztatásáig sok területet érint.
Soha nem volt még ekkora a kereslet Magyarországon a lakáshitelek iránt – hallani mindenfelől az elmúlt években, így ez az állítás már beleégett a magyarok tudatába. Ahogy azonban a KSH friss adatai is mutatják, a kétezres évekhez képest még sehol nem tartunk az újonnan felvett hitelek darabszámát tekintve. A lakáshitelezés összegszerű szárnyalása annak köszönhető, hogy egy szűkebb réteg egyre nagyobb összegű hitelért folyamodik a bankokhoz. Igaz, az első félévben ez utóbbi trend mintha kissé megtört volna.
A monetáris politika mint a gazdaságpolitika egyik alrendszere szerepét, lehetőségeit, hatását tekintve minden bizonnyal elfogult vagyok. De talán mégsem annyira, hogy határozott korlátait ne érzékeljem. A jegybanki politika lehetőségeit már 2008 előtt is valószínűleg túl sok illúzió lengte körül. Számos eredményt, így például az 1970–1980-as évek magas inflációjának letörését gyakran meglehetősen egyoldalúan a független intézményrendszer létrejöttével, megerősödésével, a szigorú monetáris politikával magyarázták. Utóbbi szerepét nem vitatnám, de a helyzet ennél árnyaltabb – írja bevezető gondolataiban Surányi György. A volt jegybankelnök a Külgazdaság folyóiratban megjelent személyes írásában áttekinti a monetáris politika legfrissebb nemzetközi tendenciáit, illetve a hazai monetáris politikát is értékeli.
A tavalyinál kisebb ütemben, de továbbra is töretlenül növekszik a forgalomban lévő készpénzállomány Magyarországon – mutatják az MNB mai adatai. A lakossági állampapírok értékesítésének felpörgetése ellenére május végéhez képest 174 milliárd forinttal, vagyis 2,8%-kal több készpénzt használtunk szeptember végén.
Az Európai Bizottság idén kezdte el felülvizsgálni az interchange szabályozást, és bár még csak a folyamat elején járunk, az új szabályok alaposan átírhatják a bankkártyapiacot. A kereskedők olcsóbb kártyás fizetésért harcolnak, a kártyatársaságok szerint azonban az interchange díjnak fontos szerepe van a kártyás fizetési modellben. A nagy kérdés, hogy végső soron a fogyasztók is éreznek-e valamit a szabályozói változásokból. A várható változásokról, az ütköző érdekekről Martinovic Borisszal, a Mastercard Public Policy igazgatójával beszélgettünk.