A rekord idején a magyarországi villamosenergia-felhasználás közel 37 százalékát a nagy naperőművek fedezték, a hazai erőművi termelés több mint 75 százalékban karbonmentesen termelő forrásból származott.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban.
A Magyarországon a kibocsátás további csökkentése érdekében 2025-ig bezárják a Mátrai Erőmű lignit blokkját, de ezt szolgálja még a naperőmű kapacitás növekedése is - mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter az Inforádió Aréna című műsorában szerdán. Beszélt a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak üzemidő-meghosszabbításáról is.
Értesüléseink szerint egy ma még csak tervezet formájában létező új szabályozás szerint a jövőben csak abban az esetben csatlakozhatnának a háztartási méretkategóriánál nagyobb új naperőművek a hazai villamosenergia-hálózathoz, ha az egyéb feltételeken túl egy, a kapacitásuk 30 százalékának megfelelő teljesítményű, nem időjárásfüggő szabályozási kapacitást is létesítenek. Ez a kötelezettség a szándékok szerint állítólag az egyedi eljárás keretében korábban benyújtott igényekre is vonatkozna.
Már idén megtermelhetik országos villamosenergiaigényünk 5%-át a háztetőkre helyezett naperőművek, de ez akár megtízszerezhető lenne a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A szervezet szerint a lakóközösségeknek szóló jelenlegi pályázati rendszerek mellett használatarányos hálózathasználati tarifarendszer bevezetésére, a szabályozási tesztkörnyezet kialakítására, valamint a közösségi részvétel erősítésére és egy olyan nonprofit közösségi energiaügynökség létrehozására lenne szükség, amely központilag támogatná az energiaközösségek létrehozását és működtetését.
A példátlan energiapiaci helyzet, az orosz-ukrán háború és a klímaválság mind arra utal, hogy érdemes a lehetőségekhez mérten a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben fokozni a hazai, tiszta megújulóenergia-termelést. Magyarországon ez elsősorban a naperőmű kapacitás növekedésétől függ, és a hírek szerint a kormány fel is kívánja gyorsítani a hazai napenergia-beruházásokat. Megnéztük, milyen intézkedések történtek mostanában és várhatóak ezzel összefüggésben.
Nem volt teljes egyetértés Magyarország energiastratégiáját illetően a napokban zajló Klímasemlegesség 2050 Konferencián. A szakértők eltérő mértékben támaszkodnának a különböző lehetőségekre: az atomnergiára, a gázra, a napenergiára, vagy az egyéb megújulókra a jövőben. Az elhangzottak alapján, a várható energiapiaci változásokat, a háború hatásait és a magyar vonatkozásokat foglaltuk össze, kitérve arra, hogy miért nem lehet egyszerre megszabadulni az orosz függőségtől, biztosítani az olcsó energiaárat és fenntartani a klímasemlegességi célokat. Valamiből engednie kell Magyarországnak is.
Az Európai Unió új napenergia-stratégiájához mérhető, a teljes unió gazdaságát átfogó napenergia-fejlesztési terv még nem volt az EU történetében. A stratégia lehetővé teszi a napenergiában rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázását, ezáltal fontos mérföldkő a klímacélok eléréséhez és az orosz energiahordozóktól történő függetlenedéshez vezető úton.
Magyarország felgyorsítja a paksi atomerőmű bővítését és a napenergia-beruházásokat is, hogy 2030-ra a magyar villamosenergia-előállítás 90 százaléka már karbonsemleges legyen - mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Indiában.
A naperőművek csatlakozási lehetőségének leállítása az ország érdekeivel szöges ellentétben áll, veszélybe sodorva ezzel egy egész szektort, a széndioxid-semleges gazdaság mielőbbi elérésének valószínűségét és korlátozva az ország önellátási esélyeit is – írja a magyar napenergia szektor három meghatározó szervezete, a MANAP, az MNNSZ és az MSZIT Palkovics László miniszternek címzett nyílt levelében.
Négy főbb elemből áll az a REPowerEU csomag, amelyet ma hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás, az energiahatékonyság erősítése, a megújuló energiák terjesztése érdekében és 20 milliárd eurónyi friss támogatást is tartalmaz, amelyből egy kis rész talán Magyarország energiarendszerének fejlesztésére is szolgálhat az olajembargós vétós feladásáért cserébe – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyek kiszivárogtak a sajtóban. Frissítés! Szerda délután bejelentették a tervet, illetve annak részleteit is, amelyekről külön cikkünkben írtunk.
Az utóbbi időszakban egyre kevésbé szokatlan jelenség, hogy Magyarország nettó áramexportőri pozícióba kerül a magas hazai naperőművi termelés időszakaiban. Azonban míg a kivitel eddig jellemzően a szomszédos balkáni országok felé irányult, májusban már Ukrajnába is jelentős mennyiségű villamos energiát exportáltunk, és nem is csak a napenergia-termelés csúcsidőszakaiban.
Az energiaipar átalakulása egy igazi sikersztorinak tűnik: messziről indult a világ, de megvan a cél, megvan a motiváció - amit most tényleg nevezhetünk sürgetőnek -, ezen kívül a saját bőrünkön látjuk és érzékeljük a haladást. Aki pedig abba is belelát, hogy milyen létező, de még piacra lépés előtti technológiát, eszközöket, szolgáltatást alkottak a mérnökök, szakemberek, kutatók, az biztosan alig várja a következő újdonságban gazdag éveket. Ebből kaptunk ízelítőt Münchenben, a héten zajlik ugyanis Európa legnagyobb energiaipari platformja egyszerre négy kiállítás keretében, több mint 1300 kiállítóval. Ezek közül az Intersolar kiállítás termeit, standjait jártuk körbe, beszélgettünk a Huawei menedzsereivel, és megbizonyosodtunk arról is, hogy a megújuló energia egyszerre képes megváltoztatni a villamosenergia-, a hő- és a közlekedési ágazat egészét.
Jelenleg nem áll rendelkezésre új erőművek építéséhez szabad, pályázati eljárásban kiosztható hálózati csatlakozási kapacitás a villamosenergia-rendszerben, és nem fogadható be új időjárásfüggő erőművi kapacitás - derül ki az elosztóhálózat-üzemeltetők és az átviteli rendszerirányító közléséből. A biztonságos energiaellátás fenntartása érdekében szinkronba kell hozni a rendszer infrastruktúra oldalát és rugalmasságát az időjárásfüggő - elsősorban naperőmű - kapacitások rohamos növekedésével - érvelnek a hálózatüzemeltető társaságok, melyek szerint ugyanakkor a bejelentés nem jelenti a hazai zöldenergia-termelés fejlesztésének leállítását. Az iparág másképp látja.
Ünnepélyes kereskedésindító csengetés keretein belül lépett ma a BÉT Xtend piacára az EU-Solar. A háztartási méretű naperőművek, illetve napelemrendszerek telepítésére specializálódott pécsi székhelyű, társaság tavaly került a Budapesti Értéktőzsde látókörébe – előbb csatlakozott a BÉT vállalatfejlesztési képzéséhez, az ELITE Programhoz, majd a „BÉT50 – Ötven hazai vállalat sikertörténete” című kiadványban részletesebben is bemutatkozott a tőkepiac szereplői számára. A tőzsdére lépéssel a vállalat célja többek között a hazai és a nemzetközi piacon történő terjeszkedés.
A napelemparkok magyarországi történetében először emelkedhetnek az újonnan épülő nagy naperőművek termelői árai - derül ki a legutóbbi METÁR-tender bontási adataiból. A pályázat hivatalos végeredményét még nem hirdették ki, de a közzétett adatokból az is látszik, hogy jelentősen visszaesett a verseny, vagyis az igényelt és kiosztható támogatható villamosenergia-mennyiség hányadosa, ami a tender vonzerejének csökkenését jelzi.
Új támogatási alapot vezetett be az osztrák főváros: 2022. április 20. óta akár 200 ezer eurós támogatást is kaphat az a vállalkozás, amely napelemeket telepít a fedett parkolójára vagy raktárterületére. A cél, hogy Bécsben 2025-re ötször annyi áramot állítsanak elő napenergia segítségével, mint most - áll Bécs Város Külképviseleti Irodájának közleményében.
Hazai dekarbonizációs szolgáltatási csomagot hozott létre egy kizárólagos stratégiai együttműködési megállapodás keretén belül az E.ON és a Solar Markt, ez a zöldenergiát biztosító Green Cloud. A szolgáltatás dedikált hazai naperőművekből biztosítja versenyképes áron, hosszú távú garanciával a független zöldenergiát az ügyfeleknek. A vállalatok dekarbonizációs céljai így egy jelentős lökést kaphatnak, hiszen az energia, amit felhasználnak hazai naperőművekből fog származni, miközben az E.ON hálózata biztosítja a az ellátásbiztonságot még a napenergiának nem kedvező időjárási körülmények között is.
A villamosenergia-rendszerbe befogadható nap- és szélerőművi teljesítőképességre vonatkozó korlátot határoz meg az átviteli rendszerirányító a jövőben fél évente, melynek során a villamosenergia-rendszer üzembiztonságának biztosíthatósága lesz a fő szempont - derül ki az április 14-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. A meghatározott korláton felül beérkező csatlakozási igényeket a hálózati engedélyesek (elosztóhálózat-üzemeltetők) elutasítják, hacsak a benyújtók nem vállalják a villamosenergia-rendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartását biztosító bizonyos műszaki feltételek teljesítését.