Az Európai Bizottság olyan irányelvre tett javaslatot, amely minimális tényleges adókulcsot ír elő a nagy multinacionális csoportok globális tevékenységei számára - közölte a brüsszeli testület szerdán.
Az OECD országokban a 65 év felettiek a teljes lakosság átlagjövedelmének 88%-ából élnek, azonban a nyugdíjba vonulást követően az életkor előrehaladtával az átlagjövedelem csökkenni kezd. Az OECD tanulmányából az is kiderül, hogy a nyugdíjasok jövedelmének nagy részét az állami transzferek és a vállalati nyugdíjprogramokból származó jövedelmek teszik ki, utóbbi gyakorlatilag teljesen hiányzik Magyarországon. Itthon az idősebbek az állami nyugdíj mellett nagy mértékben a munkából tudják kiegészíteni megélhetésüket, az olyan egyéb megtakarítások, mint nyugdíjpénztárak, elenyésző arányt képviselnek nálunk más országokhoz képest. Az adatokból azonban kiderül az is, hogy időskori szegénység szempontjából Magyarország nincs olyan rossz helyzetben, de az utóbbi évtizedekben megnőtt a magyar nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenség.
Lassult az OECD tagállamainak együttes gazdasági növekedése az idei harmadik negyedévben az előző negyedévvel összevetve. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján szereplő adatok szerint a GDP-növekedés 1,1 százalék volt a szeptember végével záródott három hónapban, kisebb a három hónappal korábbi 1,7 százalék bővülésnél. A növekedés lassulását az okozta, hogy számos OECD országban a koronavírus-járvány újabb hulláma miatt ismét korlátozó intézkedéseket kellett bevezetni, ami fékezte a gazdaság bővülését.
Az augusztusi 6 százalékról 5,8 százalékra csökkent szeptemberben a munkanélküliségi ráta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában. Az OECD honlapjára kedden felkerült adatok szerint a szeptemberi mutató 0,5 százalékponttal még mindig felülmúlja a pandémia előtti utolsó hónapban, 2020 februárban mért szintet.
A nagy multinacionális cégekre kötelező 15%-os globális minimáladó teljes összegét csak egy 10 éves átmeneti időszak után kell majd befizetniük azoknak a Magyarországon is jelenlévő nagyvállalatoknak, amelyek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak. Az EU-Monitor írása arról, mit tartalmaz és hogyan jött létre a történelmi globális adóreformról szóló megállapodás.
Magyarország is csatlakozik a globális társasági minimumadóról szóló nemzetközi megállapodáshoz - jelezte pénteken újságíróknak nyilatkozva Varga Mihály. A pénzügyminiszter később egy rövid videóban is összefoglalta, hogy milyen módosítások történtek az eredeti megállapodáshoz képest, amelyek Magyarország számára kedvezőek.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 4,3 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése augusztusban a júliusi 4,2 százalékról. Augusztusban az energiaárak emelkedése 2008 szeptembere óta a legnagyobb, 18 százalék volt a júliusi 17,4 százalék után, az élelmiszerárak emelkedése pedig 3,1 százalékról 3,6 százalékra ugrott.
Az online időpontfoglalással és az iskolai oltásokkal együtt jóval 230 ezer felett van azon diákok száma – jelezte a Magyar Nemzetnek adott interjúban Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere azt is hangsúlyozta, hogy a Klebelsberg képzési ösztöndíjprogramnak köszönhetően több mint hétszáz tanár helyezkedik el 2021/2022-es tanévben, akik 65–70 százaléka már szeptember végéig munkába áll.
Némileg lefelé módosította az idei növekedési előrejelzését a világgazdaságra vonatkozóan az OECD, de egyes országok esetén a májusi előrejelzéshez képest most kedvezőbbek a kilátások. Az inflációs előrejelzésben felfelé módosította a számokat a szervezet.
A koronavírus-járvány után gyorsan visszapattanhat a magyar gazdaság teljesítménye, az idén 4,6%-os lehet a GDP-növekedés, majd ez 2022-ben még fokozódhat 5%-ra – olvasható a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentésében. A szakértők szerint a válság okozta károk elhárítása mellett egyre többet kellene foglalkozni a hosszútávú, strukturális problémák orvoslásával. Az országjelentésben szokás szerint konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a következő időszakra a kormánynak.
Az Európai Unió tagállamainak minél előbb alá kellene írniuk a társasági adó globális reformjáról szóló megállapodást – sürgetett hétfőn Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. A politikus szerint 2022-ben is szükséges fenntartani a fiskális ösztönzést, illetve gondolkodni kell további költekezésen a koronavírus miatti bizonytalanságok miatt.
„Megszületett az alapvető megállapodás” a globális minimumadó ügyében, „így abszolút biztos vagyok benne, hogy októberre a teljeskörű megállapodás is meg lesz” – jelentette ki szombaton a velencei G20 pénzügyminiszteri csúcstalálkozó keretében Olaf Scholz. A német pénzügyminiszter (fenti képünkön) ezt már szerdán előrevetítette, ahogy azt is, hogy mindez komoly nyomást fog helyezni az alkuból egyelőre kimaradó uniós tagállamok között Magyarországra is és ő már akkor arra számított, hogy az adóalku végső keretei majd úgyis „behúzzák” a kimaradókat. Szombaton Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is ugyanerre utalt, illetve azt mondta: dolgozni fog azon, hogy enyhíteni tudja a kimaradó országok adóügyi félelmeit (szerinte ezek egy részét lehet is kezelni), de szerinte akkor is sikeres lesz a globális megállapodás, ha néhányan kimaradnak. Ennek oka, hogy az alkuba belépő országok összességében előnyösebb helyzetbe kerülhetnek bevételi fronton, a kimaradó országok államkasszája viszont olyan pénzektől eshet majd el, amelyeket be is szedhetnének, ha csatlakoznának a megállapodáshoz.
A most péntek-szombati velencei G20-csúcstalálkozón várhatóan rábólintanak majd a pénzügyminiszterek a globális minimumadó közelmúltban kialakított kereteire, így újabb fontos fázison megy majd tovább a terv, de sok fontos akadály tornyosul még előtte, hogy a világ nagy részében valósággá válhasson a szabályozás – mutat rá összefoglalójában a Reuters. A hírügynökség külön kiemeli, hogy 2022 első felében nyomás alá kerülhet a magyar kormány is, hogy változtassa meg eddigi álláspontját, miközben a szintén különutasnak tűnő ír és észt kormány meggyőzhetőbbnek tűnik.
Az Európai Uniót is béklyóba kötheti a globális minimumadó, a bevezetését követően behozhatatlan versenyelőnyre tehet szert a világ többi vezető gazdasági nagyhatalma az EU-val szemben - hangsúlyozta Izer Norbert az MTI-nek.
A visegrádi országok után a svájci pénzügyminiszterrel egyeztetett pénteken Varga Mihály pénzügyminiszter és ezután nagyon határozott üzenetet küldött a tárca, amelyek lényege az, hogy mindenképpen elutasítja Magyarország a 15%-os globális minimumadóra vonatkozó G7-megállapodást, mert az túl nagy adóemelést jelentene itthon, és több ezer céget érintene hátrányosan. Ezért a magyar tárca mindent megtesz majd, hogy az adóversenyre épülő magyar gazdasági modell megmaradhasson, feltehetően úgy, hogy ha össze is jön a G20, majd az OECD berkein belül egy még szélesebb körű megállapodás, abban minél több kivételt és kedvezményt tudjuk kiharcolni az adóverseny jelenségének megőrzése érdekében.
A ma kora délutáni órákban megszületett a döntés a globális minimumadóról a G7 országok között, eszerint országonként legalább 15% lesz a minimális társasági adókulcs. A G7 alkut még a G20-nak és az OECD-nek is meg kell vitatnia, mindenesetre a lépés történelminek tekinthető abból a szempontból, hogy sok éves meddő egyeztetés után ma konkrét előrelépés történt, és a megállapított adókulcs nem is olyan alacsony. Az ügy vesztesei is reagáltak: az adóparadicsom Írország szerint a további egyeztetéseken a nagyok mellett a kicsik érdekeit is figyelembe kell majd venni, az adóemeléssel szembesülő amerikai technológiai óriások viszont üdvözölték a döntést, és felkészültek a magasabb adók megfizetésére. A globális minimumadóval kapcsolatos híreink egy cikkben.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten globális adóminimum javaslattal ált elő a társasági adóra vonatkozóan. A javaslat nagyon egyszerű, de éppen ezért megkérdőjelezhető, így nem csoda, hogy már a tárgyalások során is falakba ütközött. Az eredeti amerikai szándék már most sem érvényesül, de ha megvalósulna, az lényegében zárójelbe tenné az OECD eddigi sikereit az adóelkerülés elleni fellépés terén, és ki tudja, milyen adózáson kívüli engedményekre kényszerülne az USA annak érdekében, hogy ne súlyos hitelességi problémákkal kellejen kihátrálnia a javaslatból.
A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek kedden Párizsban, miután találkozott Mathias Cormannal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával. A tárcavezető szerint az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására, és a gazdaság növekedéshez.
A világ legnagyobb olajvállalatai közül többen megtévesztik reklámjaikkal a nyilvánosságot, amikor tevékenységüket úgy állítják be, hogy annak középpontjában a fenntarthatóság áll, ezért a dohánytermékek csomagolásán alkalmazottakhoz hasonló egészségi-, környezetvédelmi figyelmeztetéseket kellene bevezetni hirdetéseiken - állítja a ClientEarth nevű nonprofit ügyvédi zöldszervezet, amely szerint a másik opció a fosszilis energiavállalatok hirdetéseinek betiltása.
Egységes társasági minimumadót szorgalmaz az amerikai elnök, az új szabályrendszer részleteinek kidolgozása már jó ideje tart az OECD berkein belül. Mint Izer Norbert a Magyar Nemzetnek elmondta, az elképzelés sérti az államok pénzügyi szuverenitását, és megpróbálja visszavetni az olyan országok fejlődését, amelyek az alacsony adók bevezetéséért komoly erőfeszítéseket tettek.