Balaton vs. Adria: kiszámolták, hol éri meg jobban nyaralni

A Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének tudományos főmunkatársa, Sulyok Judit mutatta be előadásában a kutatás részleteit a Balaton Konferencia 2024-en, Veszprémben. A kutatáshoz 7 éjszakára vizsgálták meg a szálláshelyeket egy júniusi, egy júliusi és egy augusztusi időpontban, a booking.com és a szállás.hu platformjait használva. A helyszínek tekintetében a legnépszerűbb balatoni városokat vetetették össze, a minimum 40 ezer magyar vendégéjszakát realizáló tengerparti úti célokkal. A költségelemeket pedig

• a közlekedés
• a szállás (szálloda, apartman, kemping)
• az étkezés
• és a látnivalók

képezték.

Egy pár esetében egy szállás (kemping önellátással, apartman önellátással, szállodai félpanzióval, szállodai reggelivel) Horvátországban 500-970 ezer forint, amíg ugyanezen kategóriák a Balaton esetében 470-685 ezer forint között mozognak.

Egy négy tagú család esetében (két felnőtt, két gyerek) ugyanez Horvátországban az említett kategóriákban 600 ezer-1,8 millió forintig terjed, amíg a Balatonon 630 ezer és 1,18 millió forint között mozog.

A kategóriákat külön-külön megvizsgálva

egyedül a családi nyaralás legolcsóbb kategóriájában (kemping önellátással) jön ki olcsóbban a horvát nyaralás, itt 25 ezer forinttal jár jobban a család (605 ezer vs. 630 ezer forint), ha a tengerre megy.

Az önellátó apartmanban már 30 ezer forinttal drágább az Adria (830 ezer Ft vs. 860 ezer Ft), a félpanziós szállodánál már 235 ezer forint a különbség a Balaton javára, a szálloda reggelinél pedig már közel 600 ezer forint a differencia.

A páros utazásnál a legolcsóbb kategóriában 30 ezer forinttal olcsóbb a Balaton, az apartmannál már 120 ezer forint a különbség, ugyanennyi a szálloda félpanzió kategóriában, a szálloda reggelinél pedig közel 200 ezer forinttal olcsóbba a Balaton parti nyaralás.

A nyarat nagyon könnyű eladni

A balatoni vendéglátás az elmúlt években hatalmasat fejlődött, mára számtalan olyan étterem működik a tó körül, amely országosan jegyzetté vált. Egyre szélesedik a választék, de továbbra is kellenek a helyi összefogások és a jó alapanyagok, amiről Csapody Balázs, a Kistücsök Étterem tulajdonosa, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke kérdezte a Turizmus és vendéglátás a tó körül c. panelbeszélgetés résztvevőit.

Pach Gábor, a Fenegyerek Pálinka tulajdonosa, a Balatoni Kör elnöke elmondta, hogy a tagjaik nagy része immár egész évben nyitva van, ők egész éves Balatont szeretnének, egész éves egységekkel. Szépen fejlődik a vendéglátás és a borászat, egyre komolyabb kínálat van a gasztronómiai vonalon, ami viszont nem jelenik meg a pálinkakínálatban megfelelő mértékben. “Egyre több fajta bor érhető el a térség éttermeiben, a borászatok nagyon sokat fejlődtek az utóbbi időben, ezeket azonban még jobban ki lehetne használni turisztikai szempontból, akár látogatások szervezésével.”

Szetlik Gergő, a Club Tihany Resort tulajdonos-vezérigazgatója szerint nagyon fontos, hogy jó legyen a szolgáltatások minősége. A helyi alapanyagok felhasználásáról elmondta, hogy náluk a húsfelvágottak, sajtok és az összes péktermék a térségből származik, a vendégek pedig nagyon értékelik ezeket a helyi termékeket, “a kis dolgok is ugyanolyan fontosak, nem lehet rosszat adni nekik, és a legjobb, ha szolgáltatáscsomagban gondolkodunk”.

Böröcz István, a Balatonfüredi Yacht Club igazgatója úgy gondolja, hogy mindig az adott évszakhoz kell igazodni, és mivel a Balatonon akár még télen is lehet vitorlázni, ajánlott a vendéglátó egységek folyamatos nyitvatartása, “azonban kizárólag a minőség adható el”. A vitorlásturizmus mértéke az utóbbi években növekedésnek indult, ebben a folyamatban a személyes ajánlás különösen fontos. Mostanra hozzávetőlegesen 10 ezer hajó van a Balatonon, és a vitorlázók is igénylik, hogy a kikötői vendéglátóhelyek elérhetőek legyenek, “a téli időszakban is fontos, hogy legyen ezeken a helyeken fogadókészség”.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a balatoni turizmus kis szeletét jelenti csak a balatoni horgászat, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az ide érkező horgászok számára. Egy évben mintegy 100 ezer horgász fordul meg a tónál, ahol a nyár ugyanúgy zajlik, mint más turisztikai ágazatokban, ezért számukra a fő csapásirány a tavasz és az ősz, ezt szeretnék erősíteni a továbbiakban.

A balatoni hal az EU által elismert, oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék védjegyet kapott 2021-ben. A Balatoni Halgazdálkodási Zrt.-nél évek óta dolgoztak ezért a sikerért, ami elsősorban a fogyasztói bizalom építése miatt fontos. “Ha teljesen nem is oldottuk meg a balatoni hal hiányát, azok a vendéglátó egységek, akiknek van erre igénye, hozzáférnek egész évben.”

További cikkeink a Balaton Konferencia 2024-ről:

Címlapkép forrása: Portfolio