Milyen megtakarítási trendeket látnak az utóbbi időben? Hónapok teltek el a válság kirobbanása óta, hozott ez valamilyen szemmel látható változást Magyarországon, a régióban és globálisan?
A 2019-es év a lakossági piacon elsősorban a Magyar Állampapír Pluszról (MÁP Plusz) szólt, a tavalyi sokk után idén év elején kezdett a piac végre magához térni.
Jó ideje vártunk már egy erősebb piaci korrekciót, de arra senki sem számított, hogy ez nem a gazdasági folyamatokból, hanem a pandémiás helyzetből fog következni.
A koronavírusnak kettős hatása volt. Az egyik egy nagyon gyors reakció az ügyfelek egy részétől, akik nekiálltak készpénzt tartalékolni, mivel elbizonytalanodtak abban, hogy hozzá tudnak-e majd férni a pénzügyi rendszerben lévő megtakarításaikhoz. Másrészt az emberek kevesebbet költöttek, hiszen ebben a speciális helyzetben átalakultak a fogyasztási szokások. Ez a sokkszerű időszak, amely a gazdasági minden szegmensét érintette, nagyjából a nyár elejére, közepére lecsengett.
Változtak tehát a megtakarítási célok. Mennyire váratlan a készpénzfelhalmozás egy ilyen helyzetben?
Egyáltalán nem. Sajnos a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának szintje jellemzően nem túl magas. Vannak például olyan ügyfelek, akik rendelkeznek megtakarítási termékkel, de még bankkártyájuk sincs. Az elmúlt években ráadásul látványosan megnőtt a készpénzhasználat a digitális megtakarításokkal szemben.
A gazdaság néhány szegmensét – például a vendéglátást, turizmust – különösen erősen érintette a koronavírus okozta gazdasági válság, sokaknak megszűnt a bevétele, ez pedig rávilágított arra is, hogy a magyarok nagy részének minimális megtakarítása van csupán.
A koronavírus hatására viszont nagyon sokan elkezdték újragondolni a megtakarításaikat, sokan belátták azt is, hogy nem árt, ha van 6, 8, 10 vagy akár 12 hónapra elegendő tartalékuk.
Vagyis a helyzet egyik pozitívuma az lehet, hogy az emberek rájönnek, érdemes előre gondolkodni és tartalékolni?
Véleményem szerint igen. A társadalom egyik része felismerte, hogy biztonságot ad, ha van néhány hónapra elegendő megtakarítás, azok körében pedig, akik eddig is nagyon tudatosan kezelték a pénzügyeiket, megnőtt az igény a profi vagyonkezelő szakemberek segítsége iránt, hiszen látták, hogy a piac rettentő gyorsan reagál a változásokra, és felismerték, hogy jó döntésekkel nagyon jól lehet profitálni ezekből. Magánszemélyként azonban nagyon nehéz kihasználni ezeket a piaci hullámzásokat.
A Diófa tapasztalta, hogy bizonyos korábbi kiadásokat (mint például a külföldi nyaralás, utazás, munkába járás), amelyeket visszafogtak az emberek, ebben az időszakban inkább befektették?
Érdekes folyamatok mentek végbe: bizonyos kiadások csökkentek, ugyanakkor ezzel egy időben megjelentek más költségek és bizonyos mértékben nőttek a megtakarítások is.
Bizonyos "luxusköltekezések" talán jelentősen csökkentek, de az abból megmaradó összegek könnyen felszívódtak más kiadások miatt. Nagyon sok olyan vállalkozó volt például, akinek a cége(i) a válság hatására komoly nehézségeket élt(ek) meg. Aki a vendéglátásban, turizmusban volt érdekelt, és a megtakarításaiból lakásportfóliót épített, realizálta, hogy ahhoz, hogy a vállalkozásait meg tudja menteni, az ingatlanok egy részét likvidálnia kell, hiszen az Airbnb-s lakáskiadásból hirtelen már nem érkezett bevétel.
A korábbi években ugyanis nagyon sokan gondolták azt, hogy a lakás a legjobb a befektetés, azzal kevésbé foglalkoztak, hogy ez egy kevésbé likvid megtakarítási forma.
Rengeteg új építésű lakást is azért vásároltak meg magyar magánszemélyek, hogy bérbeadással hasznosítsák azokat. Korábban 5-8, aztán 4-5 százalékos hozamot lehetett így elérni. Az első csapás erre a befektetési formára a MÁP Plusz megjelenése volt, amely likvid befektetésként hasonló hozamszintet biztosított. Éppen ezért már tavaly elindult az ingatlanpiac lassulása, most pedig még egyértelműbben kirajzolódik, hogy ezeknek a termékeknek a likviditása sokkal rosszabb, és ha az ember egy ingatlanalapot vásárol ehelyett, akkor sokkal jobb hozam, kockázat, likviditás profilú termékhez juthat hozzá.
A Diófa azonnali visszaváltású ingatlanalapja 5,7* százalékot teljesített az elmúlt egy évben. Ez a magánszemélyeknek is vonzó hozamajánlat, a vállalatok számára pedig messze az egyik legjobb likvid termék a piacon. Még ha valamivel alacsonyabbat is hozna, akkor is sokat számít, hogy teljesen likvid, illetve elkerülhetőek vele azok az egyedi kockázatok, amelyek egy lakásbefektetésnél viszont óhatatlanul megjelennek.
Tartja még magát a MÁP Plusz megdönthetetlenségének mítosza? Mennyire mozdulnak el belőle a kisbefektetők, látva például az inflációs számokat?
Valamennyit veszített a varázsából és még inkább veszíthet belőle, amennyiben a következő évek sokkal inkább az inflációról fognak szólni. A MÁP Plusz fix kamatot kínál, ha az ember bent tartja a pénzét öt évig, akkor 4,95 százalékos hozamra számíthat. Ezzel szemben a maginfláció 4,7 százalék.
Az inflációhoz kötött állampapírok valószínűleg népszerűbbek lehetnek.
Nem gondolom, hogy a MÁP Pluszban érdemi csökkenés lesz, csak nem várható jelentősebb növekedés. Nagyon nehéz most megtakarítási terméket választani, ezekről a hozamszintekről, ahol a magyar és a nemzetközi piacok vannak, hosszabb lejáratú kötvényeket nem nagyon érdemes vásárolni, mert nagyon egyirányú a kockázat. Nem tudni, hogy a részvénypiacon még mennyi ideig fújjuk a buborékot.
Azt gondolom, hogy az ingatlanpiacnak még lehet egy jó időszaka, hiszen ez esetben inkább az számít, hogyan alakul a turizmus, hogyan alakul a fizetőképes bérlői kereslet. De a kereskedelmiingatlan-piac a 6-8 százalékos hozamszintjével továbbra is nagyon vonzó tud lenni.
Mennyire van szükség újfajta megtakarítási termékekre a magyar piacon? Igényli ezt a piac? Mi a helyzet a zöld befektetésekkel?
Jó ideje gondolkoztunk azon, hogy elinduljunk valamilyen ESG (fenntartható) alappal, és ez hamarosan meg is történik a Diófa Jövőkép ESG Befektetési alappal. A koronavírus valamennyire elvitte a fókuszt a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, zöldbefektetés témáról, de ez csak átmeneti. Szerte a világban egyre népszerűbbek az ilyen befektetések, ma már 40 ezer milliárd dollár van ilyen termékekben, amik környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási, vállalatirányítási szempontokat is figyelembe vesznek.
Voltak évek, amikor a zöld befektetések sokkal inkább a marketingről szóltak, de már nem így van, és a fenntarthatósági szemlélet egyre inkább teret nyer az átlagemberek befektetéseinél is. Ez egy folyamat, az intézményi befektetőknél korábban kezdődik, vannak olyan nyugdíjpénztárak, amelyek már kijöttek ilyen portfóliókkal, befektetési alapkezelőknél is elérhetők ezek a termékek. A retail ügyfelek lassabban reagálnak erre, de a következő években ez egyre meghatározóbb lehet.
Hozhat-e változást, tartós trendet a megtakarítási hajlandóságban a koronavírus második hulláma? Vissza fogunk még térni oda, ahol a koronavírus előtt voltunk vagy teljesen új megtakarítási piacra kell berendezkedni?
A legfontosabb, hogy ha a következő néhány év az inflációról fog szólni, akkor az emberek próbálnak majd olyan megtakarításokat keresni, amik az infláció ellen védelmet nyújthatnak számukra. Miután a kötvénypiacon jelenleg ilyet nem nagyon találhatnak, a részvénypiacon folytatódhat a fellendülés és várhatóan tovább élénkül majd az ingatlanpiac is.
*Az adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek. A befektetésekre hozam- és a tőkegarancia nem vonatkozik. A befektetések természetéből adódóan árfolyamveszteség is előfordulhat. Az elért hozam bruttó hozam, amelyet az adott befektetésre vonatkozó adók csökkenthetnek.
A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő Zrt. támogatta.
Címlapkép: Szekeres Máté
