
Hónapok óta vita a makrogazdasági elemzők között, hogy átmeneti-e az infláció, és erről a kérdésről nem csak Magyarországon, de a legtöbb országban széles skálán mozognak a vélemények. Az elemzők, a piaci szereplők és a jegybankárok egyaránt megosztottan vélekednek arról, hogy mi okozza elsősorban a megugró inflációt és mi lehet – legalábbis rövidtávon – ennek az ellenszere, anélkül, hogy ez a piacokon jelentős turbulenciát okozna. Kétségtelen, hogy a koronavírus teljesen új helyzetet teremtett – először pár hét alatt „lekapcsolták” a világgazdaságot, majd a szakaszos újraindítás olyan kapacitásbeli- és ellátási problémákat hozott felszínre, amelyek hatása többek között az infláció megugrásában tört felszínre.
Nem szabad azonban kizárólag a járványra, vagy a járvány utáni ellátási zavarokra visszavezetni az okokat.
A rendkívül laza monetáris politika nemzetközi szinten is évek óta szinte általánosan emeli az eszközárakat (elég a részvénypiacra, vagy az ingatlanpiacra gondolni), erre a tartós pénzteremtésre pedig az említett piacok csak áremelkedéssel tudtak reagálni. Ezen hatások eredőjeként az elmúlt hónapokban a jegybankok szerte a világon szinte mindenhol ugyanazzal a problémával néztek szembe: az infláció messze kilőtt a célsávból, a jegybankokat egyre nagyobb nyomással valamilyen válaszlépésre késztetve.
A Magyar Nemzeti Bank ebből adódóan nagyon nehéz helyzettel kénytelen szembenézni:
mi lenne az ideális kamatpálya, egyáltalán mit tehet a jegybank az inflációs célkövetés rendszerében?
Természetesen kamatemelési ciklust indít, és a magyar jegybank ezt kellő gyorsasággal, Európában elsőként reagálva lépte meg, májusban már verbális intervencióval egyenlő üzenettel bejelentve és megelőlegezve az elkövetkező hónapok lépéseit. Az akkori általános elemzői várakozások alapján ennek két negyedéven belül már eredményt kellett volna hoznia – de mi változott nyáron, ami miatt a helyzet továbbra is kiélezett, a forint pedig újra a történelmi mélypontoknál jár?
Egyfelől szinte az összes vezető külföldi jegybank ugyanazzal az inflációs dilemmával szembesült: mind az USA, mind az európai vezető gazdaságok inflációs számai hónapról hónapra romlottak, és jelentősen a célsávok felett alakulnak (4-5 százalék körüli adatokat látunk, amelyre nagyon rég óta nem volt példa). Ez egyrészt elbizonytalanította a kötvénypiacok szereplőit is, másrészt lépéskényszerbe hozta a jegybankokat. Úgy tűnik, ez a fejlett piacokról érkező erősödő nyomás komoly szembeszél lesz a magyar jegybank felé, amellyel szintén meg kell majd küzdenie a monetáris politikának.
A másik fontos nemzetközi tényező az, hogy a részvénypiacok is csúcsközelben vannak, miközben a piaci szereplők között nagyfokú a bizonytalanság, és potenciálisan itt is egy általános kockázati „étvágycsökkenés” várható, amely jellemzően mindig kéz a kézben jár a fejlődő piaci devizák gyengülésével.
Harmadik faktorként megemlíthetjük, hogy a QE (mennyiségi lazítás, quantitive easing) kivezetése szintén egy időben indulhat meg a vezető jegybankoknál. Ez egyben a likviditás szűkítését jelenti, és felveti a kérdést, hogy az állampapírpiaci hozamok QE nélküli, önálló lehorgonyzása milyen nominális szinteken, milyen alakú hozamgörbék mellett alakul ki.
Az ütem és a mérték tehát mindenhol kérdéses, szinte ülésről ülésre finomhangolnak a jegybankárok
– a tőkepiacok stabilitása, az államadósság finanszírozás, az infláció letörése, a fiskális politikával történő együttműködés, a lakossági jelzálogpiac/lakáspiac stabilitása között kell balanszírozni, szinte minden ország ugyanazzal néz szembe –, ugyanakkor a konszenzus az, hogy valamit lépni kell.
Negyedik faktor az euró helyzete, amely sok éves mélypont körül áll szinte minden vezető devizával szemben, és szinte semmilyen erőt nem mutatott az elmúlt évek során (a forintot elsődlegesen az euróval szemben jegyzik és az Eurozóna kamatpálya meghatározó referencia, ez is fontos tényező). Az euró és a forint gyengesége tehát együtt okoz jelentős, importált inflációt (az elsőt értelemszerűen még befolyásolni sem tudja a jegybank), és ehhez hozzáadódnak az inflációs nyomást okozó belső strukturális feszültségek is (pl. munkaerőpiaci oldalon).
Következő faktorként a fiskális oldalt is szükséges megemlíteni. A költségvetés kiadási oldala jelentősen tágult a korábban elképzelthez képest, a Covid utáni gazdasági fellendülés a költségvetési források felhasználásával folytatódik. Végül – ami még idén nyáron sem volt látható –, az áru- és nyersanyagpiacokon keresztül újabb részpiacok kaptak inflációs lökést a felborult kereslet-kínálat miatt, elég csak az energiahordozók árára (olaj- és gázpiac) gondolni.
Ezen tényezők szinte egyszerre, bár részben nem váratlanul kerültek elő, szeptemberben ugyanakkor a kezdeti lendületből a magyar jegybank jelentősen visszavett, és ez már érezhetően elbizonytalanította a piaci szereplőket. A forint visszaállt a gyengülő pályára, és az állampapírpiacon január óta tartó hozamemelkedés további ugrásokkal folytatódott.
Miért tett a jegybank egy lépést visszafelé? Talán túl nagy lelkesedéssel és bátran indult a ciklus – a júniusi 30 bázispont akkor még nagy lépésnek tűnt, szeptemberre viszont a 15 bázispont már kevés lett, eltűnt az újdonság varázsa. Utólag talán a kettő közötti lépésköz jobban mutatta volna a piac számára a várható kamatpályát, segítve az árazási döntéseket. Esetleg a klasszikus sebészeti példa lehet iránymutató, az elhúzódó, fájdalmas és hosszú, felületi kezelésnél sokkal jobb egy gyors, de hatékony vágás. A monetáris politika nyelvére lefordítva tehát egy olyan üzenet várhatóan jobban célba érne, amely a következő négy-hat hónapos intervallumra erősebb emelést mutat, ezáltal kompromisszumot kötve a túl gyors és a túl lassú kamatpálya között.
Az állampapírpiaci folyamatokat sem szabad elhanyagolni: a bizonytalanság egyben azt is jelenti, hogy a szereplők nehezen árazzák be a három-hat hónap múlva várható kamatpályát,
a volatilitás érezhetően megnőtt, a szereplők keresik az egyensúlyi árat. Itt is egyszerre hat a rövid kamatok emelkedése és a QE visszafogása. A bizonytalanság csökkentése az állampapírpiac stabilizálása szempontjából is kiemelt lépés, ha az üzenet határozottabb a „sebészi vágás” elméletét követi, a szereplők könnyebben fel tudják mérni azt, hogy meddig kell elviselni a vérző pozíciókat.
Fontos, hogy a szereplők kapjanak valamilyen üzenetet, iránymutatást. A hozamgörbe laposodására sokan számítanak, a kérdés csak az, hogy a görbe hosszú vége hol áll meg, amelyre a jegybanki kommunikációnak komoly hatása lesz a jövőben. A piac volatilitása sokkal nagyobb a szükségesnél, a bizonytalanság megnőtt, ilyenkor a túllövések is sokkal gyakoribbak, ez viszont az államadósság-finanszírozásban lehet probléma. Összefoglalva tehát látható, hogy az irány jó, de a bizonytalanság csökkentése szükséges a lehetőségekhez képest. Ahogy a múltban is, most is a nagy óceánjárók között kell navigálnunk a sokkal kisebb hazai hajónkkal egyensúlyozva.
A cikk szerzője a Diófa Alapkezelő Értékpapír-befektetési igazgatója.
Címlapkép: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Találd meg a neked való befektetési alapot!
Lelőhetetlen szuperdrónt vetett be Oroszország: a legértékesebb fegyverekre vadászik, a légvédelem tehetetlen
A légvédelemnek túl kicsi, az elektronikus zavarásnak túl okos.
Molnija pusztított Ukrajna egyik legnagyobb városában, Kijev ultimátumot kapott - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Egyik legfontosabb támogatója hátrálhat ki Ukrajna mögül? – Súlyos ügy mérgezi a két ország kapcsolatát
Folyamatosan csökken a lengyel lakosság szimpátiája az ukránok iránt.
Megjött a nagy bejelentés Trumptól - Mi történik a piacokon?
Előrelépés történt a vámháborúban.
Putyin bejelentette: jön az új szuperfegyver-program, ami megváltoztathatja a háború menetét
Felpörgetné a gyártást.
Megvan a történelmi megállapodás: lezárult Európa egyik legnagyobb vitája
Komoly feszültséget okozott a kérdés.
Bármelyik pillanatban kirobbanhat a háború: Amerika már az evakuálásra készül
Hirtelen aggasztó lett a helyzet.
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.
Pénzégetés és vagyonok turbómódban: kriptó a Polymarketen
A legnagyobb előrejelzési piac egyre növekvő szegmensét alkotják azok, akik közepesen szofisztikált kriptós derivatívákkal kereskednek. A profik vagyonokat keresnek rövid idő alatt a módszert
Mi számít tengeri szennyezésnek?
A tudomány szerint az óceánok hőmérsékletváltozásában nincsenek kiugró anomáliák, ám a tengeri szennyezés nemzetközi jogi keretei átalakulóban vannak.
Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése. Előbb több helyen is megkezdték a rendszer alkalmazását, majd - vélhetően a t
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
Mindenkire több kalória jut, csak egy részét elpazaroljuk
Magyarországon egy átlagos felnőtt átlagos napi kalóriaszükséglete - nagy szórással, számos tényezőtől függően - körülbelül 2000-2500 kalória. A pontos szám függ a nemtől, az életkor
Top 10 osztalék részvény - 2025. június
Június másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző h
VIDEÓ! Devizapiaci fordulópont? A dollár technikai támaszhoz ért
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci mozgások a befektetői portfóliókban. A dollárindex (DXY) 98,8 közelé


- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
- Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
- Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
Ennyire hatékony a kormány inflációverő fegyvere?
Megérkeztek a friss inflációs adatok.
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Régi tabut döntött le a kormány.
Nő a vállalati felelősségbiztosítások jelentősége - Ezt kell tudni róluk
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.