Bár a brókercégek által nyújtott szolgáltatások nagyon hasonlóak, az általuk felszámított díjakban jelentős különbségek lehetnek. Ezek összehasonlítása nemcsak azért nehézkes, mert a brókercégek díjstruktúrái sokszor nagyon összetettek, komplexek és így nehezen átláthatók, de akár eltérő jutalékokat is alkalmazhatnak különböző termékeknél. Az alábbi cikkben megnéztük, hogy mik a legfontosabb tételek és hogy mekkorák ezek a díjak a legnagyobb piaci szereplőknél.


A Budapesti Értéktőzsde azonnali részvénypiacán 18 cég kereskedik közvetlenül a már régóta virtuálissá vált parketten. A 2018-ban ezek a cégek 5583 milliárd forint értékben kötöttek ügyleteket a magyar papírokkal. A legnagyobb forgalmat bonyolító cégek ügyfélköre elsősorban a külföldi intézményi befektetők közül kerül ki, a megbízók gyakran DMA-n (Direct Market Access) keresztül kapcsolódnak a piachoz Londonból, Frankfurtból, New York-ból vagy Prágából. A kereskedési terminál külföldön van, a megbízások csak átszaladnak a tőzsdetag rendszerén. Az ügyfelek részére messze ez a legolcsóbb piacelérés, a tőzsdei és elszámolási költségeken kívül csak egy szűk árrés marad a tőzsdetagnál.

Ha a nagy megbízásokkal rendelkező intézményi befektető telefonon ad megbízást a brókernek, aki a megbízást a piaci forgalom függvényében teljesíti már egy drágább kategória. Itt a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a megbízás teljesítése minél kisebb feltűnést keltsen, a többi piaci szereplő ne lássa rögtön, hogy jelentős megbízás érkezett a piacra. Ha az üzletkötő ügyes, akkor az adott papír aznapi átlagáránál jobban tudja teljesíteni a megbízást, mert a teljesítményét ez alapján fogják mérni. Az ilyen típusú megbízásokkal sokszor napokig (vagy akár hetekig) dolgoznak, gyakran olyan szabályokkal, mint például, hogy nem lehet a piac harmadánál vagy negyedénél nagyobb arányosan a teljesítés vagy csak egy adott mennyiség köthető bizonyos időintervallumokban.


Több cég is kínál olyan kereskedési platformot, amely számítógépen, laptopon, tableten vagy okostelefonon teszi elérhetővé a magyar piacot. Az applikációk egyre fejlettebbek, ma már egy nagyképernyős smartphone szinte komplett kereskedési állomásként tud működni, valós idejű árakkal, grafikonrajzolóval, portfólió-kimutatással és természetesen kereskedési lehetőséggel.

Természetesen szakértő segítséget kérve, hagyományos módon, telefonon is leadhatja megbízását a befektető, de nyilván ez lesz a legdrágább megoldás, akár háromszor, négyszer is többe kerülhet, mint az online kivitelezés.

Nincs nagy választék

A 18 cégből van, ahol az összes említett szolgáltatás elérhető és van, ahol a cégek specializálódtak és csak egy-egy csatornára fókuszálnak. A Wood &Company, a Patria, a Raiffeisen Centro AG., a Société Générale vagy a magyar piacot tavaly elhagyó Ipopema szinte csak külföldieket szolgál ki, így a magánbefektetők számára nem jöhetnek számításba.

Vannak olyan szereplők is, akik ugyan jelen vannak a tőzsdén és más piaci szegmensben jelentős bankpiaci szereplőnek számítanak, de látható módon náluk sok esetben nem stratégiai fontosságú a lakosság tőzsdei kiszolgálása, és természetesen vannak, akik éppen erre fókuszálnak. Nincs nagy választék: hagyományos brókerszolgáltatásban és online szervizben is 3-4 kiemelkedő szereplő van, reálisan közülük kell megtalálni az ideális szolgáltatót. A tőzsdetagok száma az utóbbi időben drasztikusan zsugorodott, volt ez a szám 50 felett is, de egyrészt mivel a forgalom ma nagyságrendileg fele a 8-10 évvel ezelőttinek, másrészt pedig a piac "tisztulása" miatt csak a legerősebb, legkitartóbb és legprudensebb szereplők maradtak talpon.

A BÉT forgalmának jelentős részét továbbra is a külföldi megbízások adják, de az alábbi táblázatokban azoknak a piaci szereplőknek a tarifáit gyűjtöttük egybe és hasonlítjuk össze, akik a legtöbb hazai befektetőt szolgálják ki és ebben a körben a legnépszerűbbek. Mivel a díjak csomagonként is változhatnak, ezért érdemes egy terméket kiválasztani és azt különböző portfóliók részeként is összehasonlítani.

Az alábbi táblázatokban 3 különböző portfolióértéket vizsgáltunk meg:

Klikk a képre!

A közvetítő cég kiválasztása előtt fontos eldönteni, hogy szükségünk van-e brókerre vagy online platformon fogunk kereskedni. Egy szakember segítsége hasznos lehet, ha járatlanok vagyunk a tőkepiacok világában vagy nem kedveljük az informatikai megoldásokat.

A tavaly év elején bevezetett MiFID 2 szabályozás is gyorsítja az online térhódítást. A szabályozás a befektetők védelmét kívánja szolgálni, miközben számtalan nehezítő, szigorító követelményt épít a folyamatba.

Klikk a képre!

Van olyan befektetési szolgáltató, amely úgy döntött, hogy a szigorodó szabályozás mellett már inkább nem is ad befektetési tanácsot 2018. január 1-től, így az ügyfél lényegében csak a megbízását tudja bediktálni az üzletkötőnek, az adott papír megítélésében már nem kap segítséget(sajátos magyar hibrid: online szolgáltatás offline áron). A befektetési tanácsadást továbbra is nyújtó szolgáltatókkal is körülményesebb lett a közös munka. Az új szabályozás számos plusz tájékoztatási kötelezettséget és adminisztrációt ró a cégekre, amelyek lassítják az üzletkötést és elterelik a figyelmet a lényegről, a döntéstámogatásról.

Klikk a képre!

Ezek a folyamatok ugyanakkor a befektetőknek kedveztek, hiszen egyre inkább kiélezték a versenyt a befektetési szolgáltatók online platformjai között. Az elmúlt évek árcsökkenése azonban megállni látszik, több piaci szereplő is árat emelt az elmúlt hónapokban. Nehéz egyértelmű győztest hirdetni, mert önmagában az alacsony megbízási díj nem feltétlenül jelenti a legolcsóbb szolgáltatást, mivel lehet, hogy a számlavezetési díjra vagy az inactivity fee-re hamar a többszörösét fizethetjük az alacsonyabb megbízási díjon megnyert összegnek.

Mindenkinek a saját kereskedési szokásaihoz, aktivitásához és portfólió méretéhez érdemes igazítani a döntését, de az alábbi díjtételeket, szempontokat érdemes számításba venni:

• Számlavezetési, állományi vagy letétkezelési díj, inactivity fee, befektető-védelmi hozzájárulás

A legtöbb szolgáltatónál vagy az egyik, vagy a másik díj, vagy akár a fentiek valamilyen "ravasz" kombinációja megtalálható. Számlavezetési díj számos formában létezik, van havi, negyedéves, van portfolióra vetített, ezrelékekben kifejezett díj egy minimum összeggel, de olyan is, ahol egy alapdíj mellett pluszban van még egy portfólióra vetített összeg is. A leginnovatívabb megoldás, ahol a fix havidíj és a letétkezelési díj mellé még beköszön a befektető-védelmi hozzájárulás is. Ezek havonta kis összegeknek tűnhetnek, de ha egy évre nézzük meg a befektetéseink teljes költségét, már meglepően nagy számok is adódhatnak. A hazai szolgáltatók közül egyedül a Random Capital-nél ingyenes a számlavezetés.

Az inactivity fee a külföldi brókercégeknél jellemző, tulajdonképpen számlavezetési díjnak felel meg, ami csak nagy tőzsdei aktivitás esetén váltható ki megbízási díjakkal. A lényeg, hogy minden hónapban levonjanak valamit a számláról, akkor is, ha csak tartjuk a papírokat. Az InteractiveBrokers-nél ez például úgy történik, hogy 10 USD-t minden hónapban levonnak a számlánkról (ha több számlánk van, akkor mindegyikről), ha kötünk ügyletet akkor is, ha nem csinálunk semmit akkor is. A díj azonban "lelakható", azaz a tőzsdei ügyletek után megbízási díjat külön nem terhelnek, amíg az nem éri el a 10 USD-t. De egy évben minden számla után fizetni kell legalább 120 dollárt. Ez a struktúra nem kifejezetten a hazai átlagbefektetőre lett kitalálva, csak annak érheti meg, aki legalább 100 ezer dollárnak megfelelő befektetést tart egy számlán, mivel efölött már nem számolják fel a 10 USD/hó díjat.

• Megbízási díj

A legkézenfekvőbb költség, 0,1 -0,9 százalék közötti, meglehetősen nagy szórással. A hazai piac legnagyobb szereplői 0,2 és 0,3 százalékkal dolgoznak 199-299 forintos minimumdíj mellett. Csak külföldi szolgáltató nyújt 0,2 százalék alatti megbízási díjat, de ott jellemzően számolnunk kell az inactivity fee-vel és a TBSZ/osztalék problémával, amit lejjebb részletesen kifejtünk.

• Pénzügyi felügyelet, panaszkezelés

Minden hazai, engedéllyel rendelkező szolgáltató a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartozik, bármilyen panasz esetén magyar nyelven az MNB-hez lehet fordulni. Minden szolgáltató tagja a Befektető-védelmi Alapnak is, amelynek összege 2016 január elsejétől 20 ezer euróról 100 ezer euróra emelkedett, így nagyságrendileg megegyezik az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) 30 milliós összegével. A külföldi szolgáltatók esetében eltérő a helyzet, a dán Saxo Bank esetében a maximális kártérítés összege összhangban van a magyar előírásokkal (100 ezer euro), de a holland deGiro esetében a saját székhelye szerinti szabályozás érvényes a magyar számlatulajdonosokra is, így a kártérítés maximuma itt csak 20 ezer euró. A KBC Equitas-nak különleges a státusza ebből a szempontból, mivel ugyan a K&H Bank brókercégeként ismerjük, de jogilag a belga KBC Securities fióktelepe, tehát kártalanítási szempontból a belga befektetővédelmi alap biztosítja értékpapírok esetén 20 ezer euro, míg pénzeszközök esetén 100 ezer euro összeghatárig.

Klikk a képre!

Külföldi vagy hazai szolgáltató?

A magyar adózási jogszabályok speciális, más országban nem létező számlatípusokat írnak elő ahhoz, hogy a természetes személyek csökkenthessék vagy teljes mértékben elkerüljék az árfolyamnyereség után fizetendő adót. Ezek a NYESZ (Nyugdíj előtakarékossági számla) és a TBSZ (Tartós befektetési számla). Ilyen típusú dedikált számlák csak a hazai szolgáltatóknál érhetők el, a globális platformoknak nem éri meg a mi kis piacunkra külön fejleszteni, nem is igazán értik általában miért akar valaki alszámlákkal bíbelődni és azokról igazolásokat beszerezni.

NYESZ számlát csak és kizárólag magyarországi szolgáltatónál lehet nyitni. A TBSZ esetében az elvi lehetőség nyitva áll az adóhatóság állásfoglalása szerint, 2017 január 1. óta külföldi pénzintézetnél nyitott számla is lehet TBSZ, ha arról 30 napon belül tájékoztatjuk a NAV-ot. A bejelentésnek tartalmaznia kell a befizető nevét, adóazonosító jelét, a befizetett pénzösszeget, az átutalt pénzügyi eszközöket, valamint a pénzösszeg értékét. A bejelentésen túl rendelkezni kell a külföldi pénzintézettől olyan igazolással, amelyből megállapítható a TBSZ-en keletkezett jövedelem.

Azonban a gyakorlatban számos buktatója lehet a külföldön nyitott TBSZ számlának a hazaival szemben, mivel az nem TBSZ számla, hanem csak egy sima értékpapírszámla, amit TBSZ-nek jelentünk le. Tudunk-e több számlát/alszámlát nyitni ugyanarra a névre? A számlavezetési díjat és az inactivity fee-t összevontan kezeli-e vagy minden egyes számlára külön felszámolja a szolgáltató? Mi történik az ötödik év végén? (A 2013-as TBSZ-ek most decemberben futottak ki, az ügyfeleknek nyilatkozni kellett arról, hogy átkerüljenek-e az értékpapírok egy másik, azaz 2018-as TBSZ-számlára vagy megszűnjön a befektetés) Elfogadja-e a NAV az igazolást, amelyet a külföldi szolgáltató kiállít? De a legfájóbb pont az osztalékadó kérdése: a külföldi számlavezető le fogja vonni, míg itthon a Keler megfeleltetés után automatikusan adómentesen kerül jóváírásra a TBSZ számlán a magyar részvények után fizetett osztalék.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Random Capital támogatta.

A címlapkép forrása: Bryan R. Smith / AFP