A Magyar Nemzeti Banknak vannak még eszközei arra, hogy elérje a gyengébb forintot, azaz nem fogja 2017 végéig megengedni, hogy az euróval szemben a 300-as szint alá erősödjön - erre a kimenetre szavazott a Budapest Economic Forum konferenciánk közönségének kétharmada. A másik kimenetet, miszerint a piaci erők ki fogják kényszeríteni a következő bő egy évben a 300 alatti eurót, egyharmaduk támogatta.
Súlyos összeférhetetlenség gyanúját felvető információ birtokába jutott a Népszabadság: Matolcsy György jegybankelnök a lap szerint a Magyar Bankszövetség elnöke, Patai Mihály tulajdonában lévő lakást használja.
A közelmúltban már felvetettük, hogy már csak a jegybankon múlik, mikor engedi erősödni a forintot, a fundamentumok alapján már erősebb árfolyam lenne indokolt. De miért érdekelt az MNB a gyenge forintban? Főleg azért, mert a következő években várhatóan csak ezzel tudja majd biztosítani nyereségességét. Márpedig az utóbbi években az volt a fő cél, hogy ne a költségvetésből kelljen kipótolni a veszteséget.
Az elmúlt egy hónapban 30 milliárd forintnyi új szerződés született a Növekedési Hitelprogramban - derül ki az MNB friss közleményéből. A program idei kihasználtsága mindössze 39%-os.
A Nemzetközi Valutalap legfrissebb World Economic Outlook című kiadványában tovább rontotta a magyar gazdaság 2016-os növekedésére vonatkozó előrejelzéseit. Áprilisban még 2,3%-os GDP-bővülésre számítottak az IMF szakértői, amit mostanra 2%-ra rontottak. A friss prognózis kissé pesszimistább piaci konszenzusnál, az MNB 2,8%-os előrejelzésétől pedig látványosan elmarad.
Amikor tavaly februárban aláírta az EBRD felé tett szándéknyilatkozatát a kormány, akkor nemcsak a bankadó csökkentését ígérte meg, hanem például azt is vállalta, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlatokat követi Magyarország a bankok nem teljesítő hitelállományának leépítése során. Kezd beérni az elhatározás: az EY az EBRD által finanszírozott tanulmányban foglalta össze a konkrét teendőket a problémás vállalati hitelek kezelésére, és akár MNB-ajánlás is születhet a témában. Haás Lászlóval, a tanácsadócég Restrukturálási és Finanszírozási Üzletágának igazgatójával beszélgettünk a témáról.
A friss adatok szerint tovább csökkent tavaly a befektetési alapok átlagos költségterhelése, a 2015-ben mért 1,59% azt jelenti, hogy immár negyedik éve szűkül az alapkezelők által elvont költség. Az általános költségcsökkentés képét ugyanakkor árnyalja, hogy a lakossági kockázatvállalás növekedése megnövelte a költségesebb alapok súlyát. Tavaly a vegyes, az árupiaci és az ingatlanalapokért fizettek a legtöbbet a befektetők, a legolcsóbb alapok pedig az alacsonyabb kockázattal dolgozó tőkevédett, pénzpiaci és likviditási alapok voltak, miközben egyes alapokhoz szinte már ingyen is hozzá lehetett jutni.
Több mint 50 milliárd forintos eredménye volt az első félévben az MNB-nek, ez 15,5 milliárddal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakának profitját. A nyereség nagy részét továbbra is a devizatartalékon könyveli el a jegybank, azonban az utóbbi évekkel ellentétben már nem "trükközik" a tartalék átváltásával.
A Magyar Nemzeti Bank a többi európai uniós szanálási hatósághoz hasonlóan köteles valamennyi hitelintézet és befektetési vállalkozás számára a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó minimumkövetelményt (minimum requirements of own funds and eligible liabilities - MREL) fokozatosan, a felkészüléshez megfelelő időt biztosítva előírni. Az MREL követelmény tartásának célja, hogy az intézmények válsághelyzet esetén állami tőkeinjekció helyett saját maguk rendelkezzenek kellő szavatoló tőkévé alakítható kötelezettségállománnyal az esetlegesen megrendült tőkehelyzetük helyreállítása érdekében. Az MREL követelmény megállapításának kritériumait - a szanálási keretrendszer fejlesztéseként - a 2016. szeptember 23-án hatályba lépett, Magyarországon is közvetlenül alkalmazandó európai uniós rendelet tovább részletezi.
Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.
Nem változtatott az MNB azon a 0%-os banki tőkekövetelményen, amelyet a hitelezés túlfűtöttsége esetén kellene megemelni. Megnyugtató tehát, hogy a jegybank nem lát egyelőre jelentős rendszerkockázatokat.
A szeptember közepén érkezett meglepő felminősítéssel már szinte minden a forint mellett szól, ami meg is mutatkozott az utóbbi napok árfolyammozgásában, hiszen múlt csütörtökön új 2016-os csúcsra kapaszkodott a magyar deviza az euróval szemben. Már csak az kellene, hogy az MNB is lemondjon forintgyengítési terveiről, és akkor tényleg semmi nem állná útját a szárnyalásnak. A jegybank részéről viszont továbbra sem látszik a fordulat, azonban a piac hamar kikényszerítheti, hogy elengedjék a forintot.
Az MNB 8,5 millió forintos bírságot szabott ki az MK Trade Fórumra, amely engedély nélkül vásárolt követeléseket - olvasható a jegybank közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága (fb) döntött arról, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a jegybanki alapítványok vizsgálatáról szóló jelentés részleteit.
Törheti a fejét az MNB azt követően, hogy az S&P meglepetésre másfél hete felminősítette Magyarországot és azóta érezhetően erősödött a forint. A jegybank ugyanis hónapok óta gyengébb árfolyamban érdekelt, emiatt a mostani piaci folyamatok akár a kamatvágások átgondolására is késztethetik a jegybankot - mondta a Bloombergnek Ambrus Gábor, a Royal Bank of Scotland (RBS) szenior devizakereskedője, aki az utóbbi egy évben a legpontosabban jósolta meg az euró-forint árfolyamot.
Az elmúlt években kialakult gyakorlatnak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése ma reggel ismét egyeztetést folytatott le a kereskedelmi bankok vezetőivel - közölte a jegybank.
Míg az ÁKK és a MÁK lépései a lakosságot, az MNB önfinanszírozási programja a bankszektort árasztotta el az elmúlt években állampapírokkal. Az alábbi két ábrán ez utóbbi folyamatot mutatjuk be.
A Magyar Nemzeti Bank nem számít rá, hogy a kialakult bérnyomás miatt gyorsuló vállalati bérköltség-növekedés a fogyasztói árak számottevő emelkedéséhez vezetne az előttünk álló időszakban - derült ki legfrissebb Inflációs jelentéséből. A Morgan Stanley elemzői ezt éppen ellenkezőleg látják.
Az alacsony hozamkörnyezet ellenére folyamatosan nő a magyar biztosítási szektor jövedelmezősége: az év első felében 32 milliárd forintos profitot értek el a biztosítók, amire hét éve nem volt példa. A díjbevételek ritkán látható ütemben, 11%-kal nőttek a második negyedévben. Az élet és a nem-élet üzletág bevétele hasonló mértékben növekedett, az életbiztosítások profittartalmára viszont egyre nagyobb nyomás helyeződik.
Vezetők nélkül marad az űrügynökség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ritka orosz csúcsfegyvert semmisítettek meg az ukránok.
Ennyire erős a verseny?
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
