Az Eurostat közleményének csütörtök délelőtti publikálása után a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank (mint az EDP-jelentés összeállításának felelősei) közös közleményt adtak ki az Eximbank-elszámolási vita ügyében. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig egyetért a KSH és az MNB közös álláspontjával.
Az MNB felfüggesztette a Globalinvest Zrt. portfóliókezelésre vonatkozó tevékenységi engedélyét, mivel eljárása során súlyos nyilvántartási és tájékoztatási hiányosságokat tárt fel. A vállalkozás a portfóliókezelt befektetők ügyleteit közvetlenül nem tartotta nyilván, az érintett adatokat kizárólag az ügyfélszámlákat ténylegesen kezelő külföldi cég online felületein lehetett elérni. A társaság a tőkepiaci területen csekély súllyal rendelkezik, s ügyfélpénzeket nem kezel - áll az MNB közleményében.
A Budapesti Értéktőzsde új managementje mert nagyot álmodni, mikor a közelmúltban közzétett új stratégiában 2020-ra a 30 százalékos GDP arányos tőzsdei részvénykapitalizáció elérését tűzte ki célul. A hangsúly, ahogy azt sokan várták a kibocsátók körének bővítésére került állami nagyvállalatok, hazai privát nagyvállalatok és kkv-k piacra csábításával. Jóval kevesebb szó esett ugyanakkor eddig a befektetési szolgáltató iparág megerősítéséről, márpedig a kulcs az ő kezükben van. Erős brókercégek nélkül nem lehetséges a kibocsátói bázis erősítése sem. Sokak ezt egy kézlegyintéssel elintézik: ha feltűnnek az új kibocsátók, akkor az úgyis automatikusan megteremti az őket kiszolgáló befektetési szolgáltatói réteget is. Ez azonban nem feltétlen van így, főleg nem a legfontosabb szolgáltatások terén.
Az MNB eddig rendre elutasította, hogy árfolyamcélban gondolkodna, a piacot azonban nem hagyja nyugodni az a gondolat, hogy a jegybank a forint gyengítésére törekszik. Sőt az utóbbi hetekben ennél merészebb elképzelések is megjelentek azzal kapcsolatban, hogy esetleg cseh mintára egy árfolyamküszöböt vezethet be a jegybank. Ez egyelőre csak elméleti lehetőség, még nagyon messze van az MNB attól, hogy teljesen kifogyjon a munícióból és ehhez az eszközhöz kelljen nyúlni. Ráadásul a lépés szembe menne a jegybank eddig hangoztatott fő céljaival, ezért sem valószínű, hogy megtörténik.
28,7 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a Sopron Bankot többek között tőkeszámítási, számviteli, eszközminősítési, fedezetértékelési, illetve a tartalékképzési és belső ellenőrzési tevékenységét érintő egyes hiányosságok miatt.
A tavaly kiegészített adósságképlettel együtt jelenleg négy különböző nemzeti szintű költségvetési szabály határozza meg a fiskális politika kereteit Magyarországon. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy eltérő makrogazdasági körülmények (kibocsátási rés, infláció, növekedés) mellett milyen költségvetési politikát ír elő a szabályrendszer. A bemutatott szimulációk szerint az esetek túlnyomó többségében a középtávú költségvetési célhoz kapcsolódó strukturális egyenleg betartása jelenti az effektív korlátot a költségvetés számára, ami előnyös, mert leginkább ez képes kezelni a gazdasági ciklus hatásait. Viszont amikor a gazdaság tényleges teljesítménye elmarad a potenciális teljesítménytől, akkor pozitív, de alacsony GDP-változás és negatív vagy mérsékelt infláció mellett meglehetősen szigorú, olykor egyensúlyközeli költségvetést ír elő a szabályrendszer, ami prociklikus gazdaságpolitikát eredményezhet, és lassítja a válságból való kilábalást.
A BÉT új vezetésének célja az, hogy a magyar tőzsde jóval nagyobb legyen a mostaninál. De mekkora most a budapesti tőzsde? Hol állunk a régiós rangsorban? Nagynak számítanak a vállalataink a régióban?
Az önkéntes pénztáron belül elérhetővé válhatnak ez évtől az - eddig külön-külön nyújtott - egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatások. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak minimum öt éven át saját járadékot kell nyújtaniuk, a tagok pedig akár egy pénztáron belül két portfólióban is fialtathatják nyugdíjcélú megtakarításaikat - áll az MNB legfrissebb közleményében.
Egyre szűkebb tere van a további alapkamat-csökkentésnek Magyarországon Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint.
A Magyar Nemzeti Bank 2014 tavaszán elindított Önfinanszírozási programja elérte a meghirdetésekor kitűzött célokat. Az utóbbi két évben a magyar gazdaság külső sérülékenysége jelentősen mérséklődött, miközben a jegybanki eszköztár átalakítása a hosszú állampapír-hozamok csökkenését is elősegítette. Bár a meglévő monetáris politikai eszközök feltételeiben még lehetnek változások, de a kéthetes betét 2016. április kivezetésével a jegybanki eszköztár átalakításának érdemi része lezárul, amivel a szükséges banki alkalmazkodás is csökken. Ezen felül az elkövetkező években mérséklődnek az állami devizalejáratok, vagyis szűkülnek a külföldi devizaadósság forintból való megújításának lehetőségei is. Mindez fontos mérföldkő lehet a program hatékonyságát illetően, ami indokolttá teszi a program stratégiai áttekintését, jövőbeli szerepének vizsgálatát, különös tekintettel a jegybanki kamatcsere eszköz további szükségességére.
"Elérte végtelen hatalma korlátait a magyar jegybankelnök" címmel írt ma portrét a Reuters Matolcsy Györgyről, amelyben úgy fogalmaz: az Alkotmánybíróság minapi döntése volt az első "szárnynyesés" Matolcsy számára, amióta 2010-ben újra a hatalom közelébe került. A hírügynökség számos kontaktot megszólaltatott és a Fidesz frakció is küldött egy visszajelzést, amely arra utal: lehet, hogy újabb törvényi szabályozás készül az MNB-re. A Standard and Poor's hitelminősítőt a jelek szerint zavarja, hogy a jegybank eltért eredeti mandátumától. Két névtelen forrás szerint Matolcsy keze messzire elér, így döntő szerepe volt abban, hogy elmaradtak az állami devizakötvény-kibocsátások az utóbbi években. Volt jegybanki dolgozók öncenzúráról és csökkenő függetlenségről panaszkodtak a hírügynökségnek.
Az NGM-nél valami készül: Varga Mihály az utóbbi hetekben kétszer is panaszkodott arról, hogy túl sokan használnak készpénzt Magyarországon. A miniszter nem téved, tényleg készpénzben fuldoklik a gazdaságunk: GDP-arányosan másfélszer több készpénz forog Magyarországon, mint 3 évvel ezelőtt. Ebben elhibázott kormányzati intézkedések is vastagon közrejátszottak, a készpénztartás pedig régóta nem volt ilyen olcsó, a lakosság őrült tempóban helyezi át likvidebb megtakarításait készpénzbe. Mindeközben az MNB már mozgolódik, az előkészítés alatt álló magyar kártyás elszámolási rendszerrel és az azonnali átutalásokkal is a készpénzt támadják.
Az MNB legfrissebb statisztikái szerint 18,7 milliárdnyi állampapírtól szabadultak meg az MNB alapítványai februárban - írja a Világgazdaság. A jegybank statisztikájának vonatkozó sorából ugyanis kiderül, hogy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények állampapír állománya alig több mint 202 milliárd forintra zsugorodott.
Az MNB és a kormány etikus életbiztosítási koncepciója gyökerestül felforgathatja az életbiztosítási piacot, a megtakarítási célú biztosítások költségei; így a profittartalmuk és a közvetítői jutalékok várhatóan csökkennek. Ez rövid távon különösen a közvetítők számára jelenthet kihívást, akik kevésbé lesznek érdekeltek a megtakarítási biztosítások értékesítésében, így a biztosítóknál elsődleges szempont, hogy támogassák őket az átmenetben. Sallai Lindával, a CIG Pannónia termék- és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk arról, hogy mi vár az MNB tervének fényében a közvetítőkre, a biztosítókra és ügyfeleikre.
További kamatvágást és forintgyengülést vár a Commerzbank az év végéig legfrissebb elemzésében.
Akár 80 százalék feletti tulajdonrészt is szerezhet a Budapest Értéktőzsdében az MNB, tudta meg a Világgazdaság.
Készül az Alkotmánybíróság által elkaszált jegybanktörvény-módosító új verziója - írja a Világgazdaság. Ebben azonban benne maradna, hogy az MNB által alapított cégek üzleti titokra hivatkozva megtagadhatják a közérdekű adatok kiadását.
A Magyar Nemzeti Bank holnaptól ismét engedélyezi a Norbi Update Lowcarb részvények kereskedését, miután a vállalat a közelmúltban eleget tett jogszabályi kötelezettségeinek.
A Pallas Athéné alapítványoknak eredetileg juttatott 266,4 milliárd forintnyi vagyon 2016. március 31-re 267,23 milliárd forintra nőtt, 830 millió forinttal emelkedett - közölték a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott alapítványok az MTI-vel hétfőn.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mi történt május 6. és május 12. között?
Itt vannak a friss befektetéseik.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
