Az EKB ismét engedett a görögöknek
Továbbra is lélegeztetőgépen tartja a görög bankrendszert az Európai Központi Bank. A legfrissebb döntésük értelmében további 2,3 milliárd euróval növelik a sürgősségi likviditást nyújtó ELA-keretet.
Továbbra is lélegeztetőgépen tartja a görög bankrendszert az Európai Központi Bank. A legfrissebb döntésük értelmében további 2,3 milliárd euróval növelik a sürgősségi likviditást nyújtó ELA-keretet.
Hisszük vagy sem, a befektetési alapokra nem mindig lehetőségként, hanem sokszor inkább rendszerkockázatként gondolnak odafent, legalábbis erre utal az EKB napokban közzétett jelentése. Abból kiindulva, hogy a befektetési alapok eszközállománya 5 év alatt 70%-os növekedést produkált, nem csoda, hogy az árnyékbankrendszer fogalma mint potenciális rendszerkockázat merül fel. A jelentés szerint a legnagyobb piaci sokkokat a kötvényalapok tudnák okozni, ezek a legveszélyesebb befektetési alapok most a piacon. De nem Európa az egyetlen, ahol aggódni kell: az USA-ban sosem látott szinteket ugrottak meg az árnyékbanki szolgáltatók.
Jól működik az EKB programja ezért továbbra is arra fókuszál majd a jegybank, hogy azt teljesen mértékben végrehajtsa - mondta el Mario Draghi EKB-elnök a mai döntésüket követő sajtótájékoztatón. Kitért rá ugyanakkor, hogy az eurózóna veszített a növekedési momentumából, ami számára csalódás volt. A görög helyzet kapcsán pedig hangsúlyozta, ők mindenképpen azt szeretnék, ha az ország az euróövezeten belül maradna.
Ma ismét döntött az Európai Központi Bank az euróövezeti monetáris politika irányáról és ennek jegyében szinten tartotta az 5 bázispontos irányadó rátáját. A döntése teljesen összhangban van az elemzői várakozásokkal, a piac valójában arra fókuszál majd, hogy Mario Draghi jegybankelnök a mennyiségi lazítási programról, illetve a görög helyzetről mit mond a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatón.
Az EKB elnökének beszédéről szóló beszámolónkat az alábbi linken olvashatják el:
A Brüsszelben tárgyaló görög delegáció vasárnapig szeretné megkötni a megállapodást a felekkel - mondta el Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő ma egy sajtótájékoztatón. Bár a görög oldalon töretlen az optimizmus, a nemzetközi hitelezők továbbra sem tudtak jelentős fejleményekről beszámolni. Az IMF vezérigazgatója szerint még sok a munka, míg az Európai Központi Bank alelnöke arra utalt, bár a "Grexit" biztosan nem fog megtörténni, a görög csődöt nem lehet kizárni.
Négy fontos kockázattal néz szembe az eurózóna pénzügyi rendszere - állapítja meg az EKB csütörtökön közzétett pénzügyi stabilitási jelentése. Az alacsony nominális növekedés mellett az árnyékbankok növekedése miatt is aggódik az eurózóna központi bankja. A hitelezés eközben a kilábalás jeleit mutatja, és javult a makrogazdasági, pénzpiaci környezet is év eleje óta.
Az Európai Központi Bank ma február óta először változatlanul hagyta, vagyis nem emelt a görög bankrendszer számára nyújtható sürgősségi likviditási támogatás (Emergency Liquidity Assistance - ELA) keretén, így az továbbra is 80,2 milliárd eurót tesz ki. Noha banki források szerint az emelés azért maradt el, mert nem volt rá szükség, reálisabb magyarázatnak tűnik, hogy az EKB-nak tényleg elfogyott a türelme.
Alábbhagyott a több héten át tomboló eladói hullám az eurózónás kötvénypiacon. A német tízéves hozamok múlt pénteken már kissé süllyedni is tudtak, de a legtöbb ország esetében véget ért a kötvényárfolyamok szabadesése. A dologban feltehetően nagyon sokat segített az a tény, hogy az Európai Központi Bank májusban és júniusban megnyomott ütemben vásárol a kötvénypiacon.
Az európai kormányoknak strukturális reformokat kellene végrehajtaniuk, hogy javítsanak a gazdaság helyzetén - jelentette ki Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke pénteken. A szakember szerint a politikusoknak arra kellene felhasználniuk a jegybanki stimulus okozta kegyelmi állapotot a gazdaságban, hogy a munkaerőpiacot megreformálják, illetve javítsák a gazdaság rugalmasságát.
Jót tett a kötvényvásárlási program elindítása - ezt tükrözik a friss növekedési és inflációs számok, ezért azon változtatni nem kell. Amire viszont óriási szükség volna, az az eurózónás kormányzatok reformintézkedései - állították az Európai Központi Bank jegybankárai az április 15-i ülésükön.
Az eurózónás kötvénypiacon látott eladási hullám aggasztó - jelentette ki Benoit Coeuré, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja. Elmondta, hogy a jegybank előre kívánja csoportosítani az eszközvásárlásait májusra és júniusra, ami heves piaci reakciót váltott ki.
A következő mintegy egy hétben megszülethet egy megállapodás a görögök nyári adósságtörlesztésének lehetővé tételéről, azaz augusztusig nem következne be államcsőd - lényegében ezt jelentette ki egy hétfő esti televíziós műsorban Janisz Varoufakisz görög pénzügyminiszter. Mindez abba az irányba mutat, amelyet tegnapi görög körképünk egyik forgatókönyveként jeleztünk: a reformok részleges végrehajtásáért cserébe az eurózóna és az IMF felől részleges hitelfolyósítást kaphatnak a görögök, így még hónapokig átevickélhetnek az igen nehéz pénzügyi perióduson. Közben a pénzügyi tárca vezetője cáfolta azt is, hogy nem terveznek új fizetőeszközt, ez "nincs a radarunkon".
Az európai piacokon tapasztalható rekord alacsony kötvényhozamok, illetve az EKB eszközvásárlási politikája azzal fenyegetnek, hogy több millió európai biztonságos nyugdíja kerül majd veszélybe - olvasható a Financial Times cikkében. A lapnak nyilatkozó szakemberek szerint januárban kezdődtek a nyugdíjakkal kapcsolatos félelmek, amikor az állampapírok és vállalati kötvények hozama meredeken visszaesett.
A német Bundesbank elnöke, Jens Weidmann szerint az EKB monetáris finanszírozást hajt végre, és ezzel megsért egy tabut azzal, hogy a görög bankokat a sürgősségi likviditási támogatási programja (ELA) keretében egyre több forrással lát el. A szakember még az eszközvásárlási program szükségességét is megkérdőjelezte - írja a Reuters a Handelsblattban pénteken megjelenő interjú beharangozója alapján.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke (EKB) azt ígérte, hogy nem állítják le hirtelen a gazdaság ösztönzését célzó eszközvásárlási programot, addig folytatják, ameddig szükség van rá, azaz meg nem győződnek arról, hogy elérték az inflációs célszámot.
Görögország államadóssága nem "életképes" és az Európai Központ Bank felé visszafizetendő kötvények lejáratát egyértelműen meg kellene hosszabbítani - mondta el Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter csütörtökön a Reuters tudósítása szerint.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa 1,1 milliárd euróval 80 milliárd euróra emelte a sürgősségi likviditási támogatásból (Emergency Liquidity Assistance - ELA) igénybe vehető források keretösszegét a görög bankok számára - közölték görög banki források.
Alaposan megverték az eurózónás állampapír-piaci hozamokat nemrég, és a felfordulásnak úgy tűnik, még nincs vége. A német tízéves kötvényhozam pár hét alatt a tízszeresére nőtt, de hasonló jelenség látszik szinte minden övezeti országnál is. A dolog hátterében feltehetően a befektetők várakozásainak a drasztikus megváltozása áll, ugyanis a friss makroadatok arra utalnak, hogy Európa mégsem jut Japán sorsára. Így pedig indokolatlanná vált, hogy hozzá hasonló hozamkörnyezettel rendelkezzen az öreg kontinens. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy amit most látunk, még csak az eleje egy óriási korrekciónak.
Február 20., péntek - a nap, amikor a görög kormány és a nemzetközi hitelezők megállapodtak a legutóbbi pénzügyi segélycsomag négyhónapos meghosszabbításáról és arról, hogy április végéig elkészül az átfogó reformterv. Azóta eltelt két és fél hónap, és még mindig óriási nézetkülönbségek adódnak: a görög kormány továbbra sem hajlandó csökkenteni a nyugdíjakat, valamint a minimálbér emeléséről sem akarnak lemondani. Jelenleg az adóbevételekből, az állami szféra tartalékaiból és rövid állampapírok kibocsátásából finanszírozzák magukat, de a következő hónapokban annyi a lejáró adósság, hogy azok visszafizetését már biztosan nem tudják önállóan biztosítani. Meddig húzhatják még így, és mi lesz ha nem fizetnek időben? Jövő hét hétfőn Brüsszelben ül össze újra az Eurócsoport, éppen egy nappal azelőtt, hogy a görög kormánynak mintegy 767 millió eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalap felé. Ha igazán nagy bajba kerülne, akár itt is beadhatná a derekát az athéni kormány, de az elmúlt hetek alapján ezt nehéz elképzelni.
Gyengélkednek az eurózónás államkötvények, ma például már olyan szintekre emelkedtek a német hozamok, amit utoljára az Európai Központi Bank mennyiségi lazításának kezdetekor láthattunk csak. Eljött a nagy kötvénypiaci korrekció ideje?
Egyre kevesebbet költenek a fogyasztók.
Az Erste Bank vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Közel egyhavi csúcson a magyar fizetőeszköz az euróval szembne.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
