eladósodottság

2016. január 04. 11:55 | Portfolio

Nagyon fájna nekik, ha az EKB befejezné a nyomtatást

2015. május 06. 12:29 | Portfolio

A görnyedt ember és az európai adósságteher

2014. december 01. 11:00 | Várpalotai Viktor

Hatalmas összegtől esett el tavaly Magyarország

Magyarország a hosszú távon is fenntartható lehetőségeihez képest a 2002-2007 közötti időszakban átlagosan évi 0,4-0,5 százalékkal gyorsabban növekedett az eladósodáshoz köthető többletkereslet miatt. A megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések és egyéb tényezők következményeként viszont a 2009-2013 közötti periódusban a gazdaság kínálati lehetőségeihez képest évente 1,2-1,5 százalékkal alacsonyabb növekedést figyelhettünk meg - mutat rá a fenntartható gazdasági növekedés témakörében fájdalmas igazságra Várpalotai Viktor. A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője tehát azt hangsúlyozza, hogy Magyarországtól a válság előtti évek eladósodása nagy árat követelt, hiszen a válság előtti egy egységnyi többletjövedelemért a válságot követően közel két egységnyi jövedelemről kellett lemondanunk. Ez tavaly konkrétan azt jelentette, hogy ha szükségtelen lett volna az elmúlt években megfigyelhető kényszerű adósságleépítés, akkor Magyarország GDP-je 2013-ban a megfigyelthez képest több mint 800 milliárd forinttal magasabb lehetett volna. Az alábbiakban Várpalotai Viktor írását közöljük.

2014. november 26. 15:05 | Virág Barnabás

A magas eladósodottság az egyik legnagyobb veszély a világra

Immáron több mint 6 év telt el 2008. szeptembere óta, amikor is az amerikai jelzálogpiacról induló krízis globális válsággá szélesedett. A válság kitörését követően a válságkezelést támogató eszközök kialakítása mellett, a gazdasági szakemberek körében élénk vita zajlott a válságot követő kilábalási periódus várható alakjáról. A különböző szcenáriók alapján V, W, U, L alakú pályák egyaránt elképzelhetőek voltak. Az eltérő növekedési várakozások ellenére azonban abban konszenzus mutatkozott, hogy a helyreállítási periódusban a válsághoz vezető, a globális gazdaság sérülékenységét meghatározó folyamatokban korrekció szükséges. Makrogazdasági szempontból a túlzott mértékű eladósodás csökkentése és a globális egyensúlytalanságok kiigazítása kapott kiemelt figyelmet. Az ún. "deleveraging" kifejezés szinte minden nyelvben általánosan használt és azonos jelentéssel bíró fogalommá vált. De vajon hol áll a világ a globális válságot meghatározó folyamatok kezelésében? Megszűntek a korábban a világot válságba sodró jelenségek, vagy változatlanul akut kockázatot jelentenek? Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzésekért és előrejelzésekért felelős igazgatója alábbi írásában a jegybank 2014. évi Növekedési Jelentésének megállapításait felhasználva ezekre kíván röviden választ adni.