Egy hét múlva tartják az elnökválasztást a közép-amerikai Hondurasban, amely azon kevés országok közé tartozik, amely elismeri a Kínai Köztársaságot, azaz Tajvant. A jelenlegi jobboldali vezetést kihívó baloldali Xiomara Castro azonban nyitna a Kínai Népköztársaság felé – írja a Reuters.
Második fordulót kell tartani Chilében az elnökválasztáson, a vasárnapi első fordulóból a jobboldali José Antonio Kast és a baloldali, zöld Gabriel Boric jelölt jutott tovább - közölte vasárnap este a latin-amerikai ország választási bizottsága a szavazatok több mint 85 százalékának feldolgozása után.
Andrej Babis ügyvezető cseh kormányfő nem zárja ki, hogy indulna a következő, 2023 januárjában esedékes elnökválasztáson.
Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.
A vásárlóerő kérdése foglalkoztatja jelenleg leginkább a franciákat, s annak alakulása fogja a legfőképpen meghatározni döntésüket a jövő évi elnökválasztáson, jóllehet egyelőre egyetlen elnökjelölt sem fogalmazott meg karakteres elképzeléseket a témában - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet szerdán ismertetett a BFM hírtelevízió.
Bizonytalan időre elhalasztották Haitin a parlamenti és elnökválasztást, valamint az alkotmányról szóló népszavazás megtartását azzal, hogy hétfőn elbocsátották a választásokat szervező testület tagjait, újabb bizonytalanságba taszítva ezzel a karib-tengeri országot.
A fehérorosz bűnüldöző szervek csütörtökön őrizetbe vették a tavalyi elnökválasztáson részt vevő Andrej Dzmitrieu volt elnökjelöltet, a Mondd el az igazat! nevű társadalmi szervezet társelnökét - közölte Telegram-oldalán a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet.
Egészen szürreális népszavazást tartanak ma Mexikóban, amely az első országos hivatalos referendumnak számít a közép-amerikai államban. A népszavazáson arról kérdezik a polgárokat, hogy bíróság elé állítsák-e az előző öt államfőt, miközben erre mindenféle referendum nélkül is minden jogi lehetősége meglenne a hatóságoknak. Tovább fokozza a jogi szempontból kifogásolható népszavazás abszurditását, hogy a referendumon nem vesz majd részt az amúgy azt kezdeményező, magát a nép hangjára figyelő politikusként beállító Andrés Manuel López Obrador jelenlegi államfő, amit azzal indokolt, hogy nem híve a bosszúnak. Az államfőt bírálók szerint a népszavazási színjátékkal csak saját választói bázisát kívánja erősíteni elnöki ciklusának félidejében López Obrador, aki az előző öt államfő 30 éves időszakát egyszerűen csak „neoliberális, korrupt” korszaknak titulálja, amelynek szerinte a 2018-as megválasztása vetett véget. A helyi korrupcióellenes civil szervezet szerint azonban López Obrador hatalomra kerülése óta egyáltalán nem csökkent a korrupció mértéke az országban, miközben a drogkartellek továbbra is az ország mintegy harmadát tartják ellenőrzésük alatt.
Három hónap elteltével ma újabb parlamenti választást tartanak Bulgáriában, miután az április eleji voksolás után nem alakult ki kormánytöbbség a parlamentben. Felmérések szerint a TV-sztár és énekes Szlavi Trifonov populista pártja hajszállal ugyan, de legyőzi majd az elmúlt bő évtizedben kisebb megszakítással az országot kormányzó Bojko Boriszov jobbközép pártját. Könnyen előfordulhat, hogy a mai választás után is patthelyzet alakul majd ki a törvényhozásban. Ha Boriszov megosztott ellenzéke – a tavaly nyári tömegtüntetések révén megerősödő, az április választáson a parlamentbe bejutó három új protesztpárt, illetve a kommunista utódpárt szocialisták, valamint a török kisebbség pártja – most sem tud valamilyen formában megállapodni egy közösen támogatott kormány felállításáról, akkor idén egy újabb választásra is sor kerülhet.
A választásra jogosult csaknem 48 millió francia állampolgár 12,66 százaléka járult vasárnap délig az urnákhoz a regionális választások második fordulójában, ami szinte megegyezik az egy héttel ezelőtti első forduló adataival (12,22 százalék).
A francia regionális választások ma tartandó második fordulójának egyik legfőbb kérdése, hogy a szélsőjobboldali, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés a párt történetében először megszerzi-e egy francia régió elnöki posztját, vagyis megnyeri-e egy adott régióban a helyi választást. A francia Riviérát magába foglaló Provence-Alpes-Cote d’Azur régióban ugyanis az első forduló után a Nemzeti Tömörülés vezet. A végső győzelem megszerzése azonban igencsak kérdéses, miután a második fordulóra a helyi baloldal összefogott a jobbközép pártokkal, hogy megakadályozzák Le Pen pártjának győzelmét. Az első forduló előtt több olyan felmérés is készült, amely szerint a jobbközép és a baloldal összefogása esetén is győzhet a Nemzeti Tömörülés, ami ha bekövetkezne, jelentős lökést adhatna Marine Le Pen kampányának tíz hónappal az elnökválasztás előtt.
Elnapolták vasárnap a hat évvel előtti iráni atomalku felélesztését szolgáló bécsi hathatalmi tárgyalásokat, a küldöttségek konzultációkra visszatérnek hazájukba; a tárgyalások résztvevői szerint a megbeszéléseken előrehaladást értek el, de a fennmaradt nézeteltéréseket nem könnyű áthidalni.
Újabb újságírót vettek őrizetbe Fehéroroszországban, ezúttal a Hrodna.life hírportál főszerkesztőjét - közölte a Fehérorosz Újságírók Szövetsége.
Amerikai szövetségi ügyészek vizsgálják, hogy volt, illetve jelenlegi ukrán tisztségviselők beleavatkoztak-e törvényellenes módon a tavalyi elnökválasztásba - jelentette csütörtökön a The New York Times című napilap az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva.
Szerdán elnökválasztást tartanak Szíriában, amelynek eredménye előre megmondható a nyugati országok és a szír ellenzék által csupán színjátéknak nevezett voksoláson. A 2000 óta hatalmon lévő 55 éves Bassár el-Aszad győzelmével kapcsolatban csak az lesz a kérdés, hogy pontosan mekkora többséggel nyeri meg a választást. A negyedik hétéves elnöki ciklusára készülő államfő a közel-keleti térség nagy politikai túlélőjének számít, akit a 2011-es Arab Tavasz, illetve az azt követő polgárháború sem mozdított el posztjáról. Moszkva és Teherán hathatós katonai támogatásával Aszadnak sikerült elérnie, hogy mára már az ország területének 60 százalékát ismét ellenőrzése alatt tartja. Az ország gazdasági, szociális helyzete azonban siralmas, Aszad a választások előtt az állami alkalmazottaknak adott külön juttatással, illetve a kisebb bűncselekményekre vonatkozó amnesztiával próbálta javítani a közhangulatot.
Egy maratoni futás mezőnyét is kitehetnék, annyian indulnak Iránban az elnökválasztáson: 592-en jelöltették magukat - közölte az adatot szombaton, a regisztráció utolsó napjának végén a perzsa ország választási irodája.
Hivatalosan is jelöltette magát az iráni elnökválasztásra Ali Laridzsáni korábbi parlamenti elnök.
Joe Biden arra számít, hogy a 2024-es választásokon ismét meg kell majd küzdenie elődjével, Donald Trumppal az elnöki székért.
Az amerikaiak 51 százalékának kedvezőtlen véleménye van Kamala Harris alelnökről, különösen a Republikánus Párt szavazói gondolják úgy, hogy nem volna alkalmas elnöknek - állapította meg a Rasmussen közvélemény-kutató intézet a legfrissebb, telefonos és online megkérdezéssel készült, hétfőn nyilvánosságra hozott országos felmérésében.
Ahogy az Egyesült Államok új elnökei általában, Joe Biden is ambiciózus terveket fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket visz majd végbe elnökségének első 100 napja során. Szerdán eltelt a politikus regnálásának ötvenedik napja, így az AP összegezte, hogy mit sikerült megvalósítani félidőben a programból.
A hozamemelkedés magasabb kamatokat indokolna.
Bemutatta Zöld pénzügyi jelentését a jegybank
12 ezer felett jár a nyertesek száma.
Most a kis kapitalizációjú papírok ideje jön?
Tévhit, hogy az átlagnál jobban melegszenek és sötétek?
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
