• Megjelenítés
Szabó Ákos

Szabó Ákos

Szabó Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán amerikanisztika alapszakon végzett, ezt követően a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból szerzett alap-, illetve mesterdiplomát. 2024 óta tagja a Portfolio Globál rovatának, mely hasábjain az Egyesült Államok és az amerikai kontinens fejleményeivel foglalkozik behatóan, de az angolszász országokról is találkozhatnak írásaival. Ákos emellett a Portfolio Studios kéthetente megjelenő külpolitikai videós podcastjának, a Global Insightnak is a szerkesztője.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 181
Szinte egyik napról a másikra fellázadt a fél ország: Trump nem enged a nyomásnak, hiába lehet politikai öngyilkosság

2026. augusztus 30. 12:00 | Szabó Ákos

Szinte egyik napról a másikra fellázadt a fél ország: Trump nem enged a nyomásnak, hiába lehet politikai öngyilkosság

Megélhetés, gazdaság, bevándorlás, közbiztonság, egészségügy, abortuszjog, diszkrimináció, külpolitika. Megszokhattuk, hogy ezekről az ügyekről vitáznak általában az Egyesült Államokban, az ellentétek pedig különösen kiéleződnek a választási kampányok közeledtével. A novemberben esedékes félidős kongresszusi szavazás előtt egy új, eddig kevés figyelmet kapott témát is hozzáadhatunk az előbbi listához, a két párt politikusai pedig versenyt futnak, hogy lépést tartsanak a hirtelen fordulatot vett amerikai közvéleménnyel. De a demokratáknak vagy a republikánusoknak sikerülhet meglovagolni az adatközpontok ellen forduló közhangulatot? Donald Trump látszólag megtette a tétjeit.

Egyetlen mondattal pokoli haragra gerjesztette Trumpot a demokraták üdvöskéje – Lerántották a leplet a titokzatos kulcsemberről

2026. augusztus 29. 16:00 | Szabó Ákos

Egyetlen mondattal pokoli haragra gerjesztette Trumpot a demokraták üdvöskéje – Lerántották a leplet a titokzatos kulcsemberről

Augusztus közepén egy demokrata szenátor az újraválasztási kampányának aktuális állomásaként egy atlantai koncertteremben tartott beszédet, a bő 1500 fős közönség előtti felszólalás egyetlen sora azonban akkora hullámot vert, hogy nemcsak Georgia államban, hanem az egész Egyesült Államokban felkapták rá az emberek a fejüket. A Fehér Ház még a szokásosnál is hevesebb össztűzzel és személyeskedő hangnemben reagált, miközben a reflektorfény Donald Trump egyik legbefolyásosabb és legtitokzatosabb bizalmasára vetült. Ezzel egyidejűleg hirtelen a figyelem középpontjába került a jó vágású, szenátusi kollégái között kiemelkedően fiatal politikus is, aki egy csapásra a 2028-as demokrata elnökjelöltek zsúfolt mezőnyének élére ugrott. És Jon Ossoff valószínűleg ezt mind így előre eltervezte.

Húsz éve nem látott pofonba szaladhat bele Donald Trump: egyértelmű, hogy kik a szemérmetlen trükközés legnagyobb vesztesei

2026. augusztus 13. 10:08 | Szabó Ákos

Húsz éve nem látott pofonba szaladhat bele Donald Trump: egyértelmű, hogy kik a szemérmetlen trükközés legnagyobb vesztesei

Augusztusban papíron bőven uborkaszezonnak kellene tombolnia az amerikai politikában is, ez azonban több okból sincs így. Donald Trump még mindig a kiutat keresi a lassan fél éve tartó iráni háborúból, ami következtében egyrészt megcsappantak az amerikai fegyverkészletek, másrészt 2022 óta nem látott magasságokba szöktek a benzinárak. Úgy látszik, a republikánus elnök kedve szerint csak a vámokkal és a pompázatos felújítási projektjeivel foglalkozna, de az amerikaiak oroszlánrésze nem kér ezekből: a megélhetési válság közepette közel háromnegyedük (!) véli úgy, hogy Trump prioritásai nincsenek a helyükön. Nos, így állunk most, 82 nappal a félidős kongresszusi választások előtt, ami – ha Trump nem korrigál – nem sok jóval kecsegtet a republikánusok számára. Megnéztük, milyen esélyekkel vág bele a két párt a képviselőházi többség megszerzéséért zajló küzdelembe, különös tekintettel a választókerület-manipulációs háború mérlegére, amelytől Trump egy éve még a Kongresszus megőrzését remélte.

Donald Trump habozás nélkül rabol el és fenyeget baloldali vezetőket: mégis akad egy diktátor, aki eddig simán megúszta

2026. augusztus 07. 13:02 | Szabó Ákos

Donald Trump habozás nélkül rabol el és fenyeget baloldali vezetőket: mégis akad egy diktátor, aki eddig simán megúszta

Donald Trump tavaly hirdette meg a Monroe-doktrína Trump-kiegészítését, kinyilvánítva, hogy Washington – a regionális hegemón szerepében – kész mélyíteni és kiterjeszteni a befolyását Latin-Amerika felett. A „Donroe-doktrína” jegyében az amerikai elnök egymás után emelte fel a rokon lelkű szövetségeseket a térségben, ez legutóbb Kolumbiában volt szembeötlő, amikor Trump beállt a jobboldali Abelardo de la Espriella megválasztása mögé. Az érem másik fele, hogy a Fehér Házzal ideológiailag nem kompatibilis baloldali vezetők nem sok jóra számíthatnak: Trump az év elején elrabolta Nicolás Maduro venezuelai elnököt, azóta pedig jóformán gyarmatként irányítja az országot; míg az ugyancsak autoriter vezetésű, kommunista Kubán a szankciós nyomást csavarta feljebb, bár olykor el-eljátszadozik a katonai beavatkozás gondolatával is. Van azonban egy baloldali diktatúra Washington hátsó udvarában, amely eddig elkerülte a reflektorfényt, pedig egyesek szerint épp most válik a „trópusok Észak-Koreájává”. Egyszer Trump céltáblájára kerülhet még Nicaragua is?

Hajmeresztő kiskapuval tarthatja meg a hatalmat Trump: ha meglépi, példátlan válság forgathatja fel Amerikát

2026. július 29. 13:00 | Szabó Ákos

Hajmeresztő kiskapuval tarthatja meg a hatalmat Trump: ha meglépi, példátlan válság forgathatja fel Amerikát

A hétvégén tartották Washingtonban a fehér házi tudósítók gálavacsoráját. Az amerikai politikai újságírók és kormányzati tisztviselők – egyesek által elitistának és túl nyájasnak vélt – dzsemboriját minden évben megrendezik, a programon pedig általában szerepel díjátadó, stand-up comedy előadás, illetve hasonlóan humorosra és szatirikusra hangolt elnöki beszéd is. Donald Trump milliárdos üzletemberként és televíziós celebként megválasztása előtt kétszer is részt vett az ünnepi vacsorán, az egyik alkalommal pedig Barack Obama még óvatosan ki is figurázta őt, viszonozva az ingatlanmágnás által hangoztatott kritikákat és rágalmakat. Rosszmájú pletykák szerint Trumpot részben a kigúnyolás ösztökélhette a Fehér Ház megpályázására, ugyanakkor hivatalban lévő elnökként, aki a fősodratú médiával ellenséges viszonyt ápol, rendre kihagyta az eseményt. Nem így történt idén, Trump elnök áprilisban először tette tisztelelét a sajtóvacsorán, ezt azonban egy fegyveres szakította félbe, aki megpróbált bejutni a bálterembe. A férfit elfogták, egyebek mellett az elnök elleni merényletkísérlet vádjával állítják bíróság elé. 2024 óta harmadszorra törtek Trump életére.

A rendezvényen a republikánus elnök szintén felszólalt, és bár nem minden poénja landolt, találgatás övezi, hogy mennyire gondolta komolyan, amikor azt mondta, 2028-ban ringbe száll a "negyedik" elnöki ciklusért. Trump mindazonáltal azt tagadta, hogy 2016-ban Obama cukkolása miatt döntött volna így.

Alig lépett hivatalba, máris bocsánatkéréssel kezdte: radikális változást hoz Európa új vezetője, vagy minden marad a régiben?

2026. július 22. 10:05 | Szabó Ákos

Alig lépett hivatalba, máris bocsánatkéréssel kezdte: radikális változást hoz Európa új vezetője, vagy minden marad a régiben?

Hétfőn bő 10 éven belül a hetedik miniszterelnök lépett hivatalba az Egyesült Királyságban. Manchester volt munkáspárti polgármestere, Andy Burnham bravúros politikai manőverezés révén vette át az ország vezetését a hitelét vesztett Keir Starmertől, akinek végül csak két év jutott a Downing Streeten. A hónapok óta szervezkedő Burnham kockázatvállalását siker koronázta: elsöprő győzelmet aratott Nigel Farage pártjával szemben egy időközi választáson, ami visszarepítette Westminsterbe, ezután pedig tulajdonképpen vetélytárs nélkül, képviselőtársai majd’ egyhangú támogatásával szerezte meg a miniszterelnöki széket. Burnham hétfőn elmondta első beszédét kormányfőként, bejelentette minisztereit, és már meg is hozta legelső intézkedését. Végigvettük, mit olvashatunk ki ezekből, illetve milyen változásokra számíthatunk az új brit miniszterelnöktől – és milyenekre nem.

Most már tényleg megálljt parancsolhatnak Donald Trumpnak? – Súlyos botrányba futottak bele az elnök nemezisei

2026. július 19. 10:01 | Szabó Ákos

Most már tényleg megálljt parancsolhatnak Donald Trumpnak? – Súlyos botrányba futottak bele az elnök nemezisei

Bár még hátravan szűk négy hónap, a nyár közepén felpörgött a kongresszusi választási kampány az Egyesült Államokban. Washingtont megrázta és váratlanul érte a „héja” külpolitikájáról ismert Lindsey Graham szenátor halála, de a most új jelöltet kereső republikánusoknak nem kell aggódni Dél-Karolina elvesztése miatt. A legtöbb szem jelenleg két olyan államra szegül, amelyeket kötelező lenne hoznia a Demokrata Pártnak, ha el akarja hódítani a szenátusi többséget. Maine-ben súlyos botrányok közepette kényszerült visszalépésre a párt populista szenátorjelöltje, akit most az utolsó pillanatban kell pótolni. Michiganben közben vérre menő proxiharc dúl a pártelit által preferált mérsékelt és a fiatalokat feltüzelő progresszív induló között. Megnéztük, hogyan áll a szövetségi törvényhozás felsőházáért zajló verseny a tengerentúlon, hisz a tét köztudott: amennyiben a republikánusok novemberben elveszítenék a szenátust, a demokraták onnantól fogva úton-útfélen akadályozhatják és gyötörhetik majd Donald Trump kormányzatát, kiváltképp, ha az alsóház feletti kontroll is átfordul a javukra.

Sajátjaival állt le üvöltözni Donald Trump: gyűlnek a fellegek, de az elnök nem hajlandó foglalkozni a valósággal

2026. július 15. 13:04 | Szabó Ákos

Sajátjaival állt le üvöltözni Donald Trump: gyűlnek a fellegek, de az elnök nem hajlandó foglalkozni a valósággal

Miközben kiújultak az amerikai-iráni összecsapások a Közel-Keleten, és Donald Trump arról beszélt, hogy részéről „vége” a béketárgyalásoknak az iszlám köztársasággal, az amerikai belpolitikában sem állt meg az élet. Az elmúlt hetekben a legfelsőbb bíróság konzervatív többsége például tovább bővítette a Fehér Ház hatalmát, de elgáncsolta Trump elnöki rendeletét, amely lényegesen szűkítette volna a születési jogon járó állampolgárságot. A Kongresszus sem tétlenkedett: a törvényhozók – manapság ritka módon – kétpárti egyetértésben bólintottak rá az évtizedes léptékben is mérföldkőnek tekinthető lakáspiaci reformra, hogy enyhítsék a kínzó lakhatási válságot. Ám Donald Trump az utolsó pillanatban megmakacsolta magát, és hiába unszolták republikánus párttársai, nem írta alá a törvényt, szerinte az ugyanis „uncsi”. A kongresszusi republikánusok és az elnök viszonya újabb mélypontra süllyedt, Trump pedig látszólag nem tanult semmit saját megválasztásából, és teljesen fittyet hány a közelgő választás fő kérdésére.

Dörzsölt cselnek indult, kuka elleni viaskodás lett belőle – Nagy árat fizethet a malőrért a populista jobboldal

2026. július 11. 11:30 | Szabó Ákos

Dörzsölt cselnek indult, kuka elleni viaskodás lett belőle – Nagy árat fizethet a malőrért a populista jobboldal

Nigel Farage hosszú politikai karrierjének egyik legsorsfordítóbb bejelentésére készült kedden. A Brexit Párt utódját, a Reform UK-t vezető Farage hetek óta szabadulna különböző korrupciós vádak árnyékából, miközben a jobboldali populista tömörülés mintha veszített volna fél évvel ezelőtti lendületéből. Eklatáns példája volt ennek az a júniusi időközi választás, amelyen Andy Burnham, a Munkáspárt várható új vezetője, egyben a következő brit miniszterelnök, lesöpörte a pályáról a Reform UK jelöltjét. Az etikai vizsgálat alatt lévő Farage szóval gondolt egy nagyot, és lemondott parlamenti mandátumáról – nem azért, mert visszavonulna, hanem hogy újrainduljon, és saját választói bemutathassanak az őt vérmesen támadó „elitnek”. Ám Farage talán elszámolta magát: ellenfelei nem haraptak rá a csalira, valódi vetélytárs hiányában pedig öncélú bohózat lehet az establishment elleni harcából. Már ha Count Binface, azaz Gróf Kukafej nem okoz meglepetést a Farage-ellenes voksok begyűjtésével.

Egymás után puccsolják meg a veteránokat a saját szavazóik: érik a radikális baloldali fordulat?

2026. július 05. 10:00 | Szabó Ákos

Egymás után puccsolják meg a veteránokat a saját szavazóik: érik a radikális baloldali fordulat?

Zohran Mamdani immár fél éve szolgál New York City polgármestereként, és nem túlzás azt mondani, hogy tavaly júniusban legyalulta a demokrata pártelitet. A 34 éves szocialista politikus, akiről azelőtt alig hallott valaki, először a demokrata előválasztáson, majd másodszor az általános voksoláson is legyőzte Andrew Cuomót, így hiába sorolt be az establishment (és végül Donald Trump is) a volt kormányzó mögé. Azóta sokan teszik fel a kérdést: Mamdani győzelme vajon csak szerencsés véletleneknek volt betudható, vagy a fiatal polgármester az első fecske volt, aki idén az egész amerikai baloldal számára mámoros nyarat csinálhat? Egyre több jel mutat arra, hogy az utóbbi forgatókönyv valósulhat meg.

Tíz éve pecsételődött meg az európai hatalom sorsa: egymás után mennek a vezetők a süllyesztőbe, vége lehet valaha az átoknak?

2026. június 25. 06:00 | Szabó Ákos

Tíz éve pecsételődött meg az európai hatalom sorsa: egymás után mennek a vezetők a süllyesztőbe, vége lehet valaha az átoknak?

Majdnem napra pontosan tíz évvel ezelőtt, 2016. június 23-án szavazott az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépésre. A brexit a lakosságot durván megosztotta, 51,9 százalék támogatta, míg 48,1 százalékuk ellene volt. Nem túlzás azt állítani, hogy a referendum óta a Downing Street 10. ikonikus, fekete bejárata puszta forgóajtóvá satnyult: Nagy-Britannia hat miniszterelnököt fogyasztott el tíz esztendő alatt, most pedig felkészül a hetedik, méghozzá Andy Burnham személyében. A bukott brit kormányfők – hol érzelmes, hol csüggedt – beszédei immár jól megszokott rutinná, mintsem kivételes és drámai szenzációvá váltak. Nehéz vitatkozni azokkal, akik a briteket Európa „új Olaszországának” könyvelték el, utalva arra, hogy Giorgia Meloni felemelkedése előtt Rómában is egymásnak adták a kilincset a miniszterelnökök. De miért tűnik úgy, hogy Nagy-Britannia kormányozhatatlanná vált?

Itt a sorsdöntő nap, trónfosztás jöhet az európai nagyhatalomban – Egy kisvárosnyi ember dönthet az egész ország sorsáról

2026. június 18. 16:03 | Szabó Ákos

Itt a sorsdöntő nap, trónfosztás jöhet az európai nagyhatalomban – Egy kisvárosnyi ember dönthet az egész ország sorsáról

Sorsfordító napra ébredt az Egyesült Királyság: ma tulajdonképpen eldől, hogy új vezető kerülhet-e az ország élére, aki méghozzá tíz éven belül a hetedik lenne. Erről viszont nem a megszokott módon, azaz parlamenti választás útján fog dönteni valamennyi brit, hanem gyakorlatilag vétójogot kapott a választókorúak azon 0,1 százaléka, amely ma urnákhoz járul egyetlen egy választókerületben. Döntésük tehát az egész ország sorsát meghatározza, amit áldásként, de átokként is felfoghatnak a váratlan médiafigyelmet „élvező” helyiek. A helyzet egyszóval példa nélküli. Megválaszoljuk a tíz legfontosabb kérdést a makerfieldi időközi választással kapcsolatban, ami könnyedén Keir Starmer miniszterelnök bukását okozhatja.

Trump már bemondta a tutit: gyökeres fordulatot csikarna ki egy egész országból – Katonai beavatkozás és megabörtönök jönnek?

2026. június 17. 13:05 | Szabó Ákos

Trump már bemondta a tutit: gyökeres fordulatot csikarna ki egy egész országból – Katonai beavatkozás és megabörtönök jönnek?

„Olyan féltekét szeretnénk, melynek kormányai együttműködnek velünk a narkoterroristák, a kartellek és más transznacionális bűnszervezetek ellen; […] valamint biztosítani szeretnénk szüntelen hozzáférésünket a kulcsfontosságú stratégiai helyszínekhez. Egyszóval érvényesíteni és végre fogjuk hajtani a Monroe-doktrína Trump-kiegészítését” – szögezte le a tavaly ősszel megjelent amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia Latin-Amerikával kapcsolatban. A Trump-kormányzat kinyilvánította: ezen célok megvalósítása és a kontinens stabilitása végett Washington „regionális bajnokokra” kíván támaszkodni, akik hálózatát egyszersmind új tagokkal bővítené. Úgy látszik, erre hamarosan számos lehetőség nyílhat a Fehér Ház számára: Kolumbiában és Peruban egyaránt olyan keményvonalas jobboldali vezetők vehetik át a hatalmat, akik Donald Trump szívéhez közeli ígéretekkel álltak elő. A sokat emlegetett „rózsaszín hullám” után partot ért a „második kék dagály”?

Készül a történelmi fordulat: populista radikálisok vehetik át a hatalmat a kontinensnyi országban

2026. június 04. 15:01 | Szabó Ákos

Készül a történelmi fordulat: populista radikálisok vehetik át a hatalmat a kontinensnyi országban

Mérföldkőhöz, pontosabban gátszakadáshoz érkezett az ausztrál politika: a múlt héten először fordult elő, hogy bármely közvélemény-kutató a jobboldali populista One Nationt (Egy Nemzet) mérje a legerősebb pártnak. A botránykeltésről ismert Pauline Hanson vezette tömörülés ezáltal nemcsak a hagyományos jobboldali gyűjtőpártot, a Koalíciót előzte meg, hanem immár a kormányzó Munkáspárt elsőségét is veszélyezteti. Mi áll a One Nation előretörésének hátterében, és igaza van az évtizedekig komolytalannak és rasszistának bélyegzett Hansonnek, hogy igenis belőle válhat Ausztrália következő miniszterelnöke?

Meddig fajul Trump nemtörődömsége? Radikális változás kecsegtetett a világ egyik legnagyobb gazdasága élén

2026. május 31. 18:00 | Szabó Ákos

Meddig fajul Trump nemtörődömsége? Radikális változás kecsegtetett a világ egyik legnagyobb gazdasága élén

Gavin Newsom kaliforniai kormányzót a 2028-as elnökválasztás egyik legvalószínűbb indulójaként tartják számon, sokáig mégis fennállt az esélye, hogy a demokrata nagyágyú azt a dicstelen örökséget hagyja maga mögött, hogy egy republikánus váltja a liberális fellegvár élén. A kaliforniai demokratákat paradox módon végül nem más, mint Donald Trump menthette meg az évtizedes megaláztatástól, de ez nem jelenti azt, hogy a botrányok elkerülték őket: a kormányzói címért viaskodó demokrata éllovas súlyos vádakkal került szembe, ezért visszalépett, feje tetejére állítva az egyébként is fordulatokkal tűzdelt küzdelmet. Az egész csak Kamala Harris hibája?

Színre lépett és asztalra csapott az

2026. május 25. 11:30 | Szabó Ákos

Színre lépett és asztalra csapott az "anti-Trump": gyűlnek már felette a sötét felhők, de még sincs minden veszve?

Kis túlzással mondhatjuk, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök trendet teremtett Nyugat-Európában a Donald Trumppal való szembefordulásával. Az iráni háború kirobbanása óta olyan országvezetők is összerúgták a port az amerikai elnökkel, akik egy évvel ezelőtt még Trump kiengesztelésére játszottak a transzatlanti békesség jegyében, így újabban Friedrich Merz német kancellár, Giorgia Meloni olasz és Keir Starmer brit kormányfő is bírálta Trumpot. Miközben Sánchez a trumpizmus antitéziseként, illetve az európai baloldal, sőt, a globális progresszív mozgalom vezetőjeként próbálja pozícionálni magát, odahaza egyáltalán nem fenékig tejfel a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) helyzete: egyrészt újból fellángoltak a szocialisták körüli korrupciós botrányok, másrészt a legnépesebb spanyol régióban keményen kikaptak a Néppárttól, ami a radikális jobboldali Voxszal kiegészülve folytathatja Andalúzia élén. Vehetjük országos előjelnek az eredményt?

Színre lépett az

2026. május 20. 17:00 | Szabó Ákos

Színre lépett az "Észak királya": ő az egyetlen, aki megmentheti a szakadék szélén táncoló kormánypártot?

Talán csak a brexitkálvária napjai tűntek olyan kínzónak és kilátástalannak, mint a múlt hét az Egyesült Királyságban. Miután a Munkáspárt leszerepelt a helyhatósági választásokon, képviselőtársai sorban szólították fel Keir Starmer miniszterelnököt, hogy belátható időn belül távozzon a párt és az ország éléről. Hétfőn Starmer egy beszéddel akarta meggyőzni a kétkedőit, de már saját miniszterei közül is akadtak, akik zárt ajtók mögött a lemondás mérlegelésére biztatták. Kedden aztán négy államtitkár faképnél hagyta a kabinetet, a zűrzavar közepette pedig szerdán III. Károly király csak statisztaszerephez jutott a parlamenti nyitóbeszédével. Csütörtökön végül befutott az első miniszter, nevezetesen Wes Steeting lemondása. De nemcsak ő lendült mozgásba Starmer lehetséges kihívói közül, órákon belül a már-már messiásként várt Andy Burnham is lépett. Noha hivatalosan egyikőjük sem hívta ki Starmert, ettől függetlenül kijelenthetjük: elkezdődött a verseny, hogy kiből lehet tíz éven belül a Downing Street hetedik lakosa. Történelmi időközi jön, amelyen pár tízezer ember gyakorlatilag közvetlenül dönthet a következő miniszterelnökről. A manchesteri polgármester a Munkáspárt megmentője?

Váratlan tervet dobott be Trump: egy egész országot kebelezne be Amerika – Ha ez így megy tovább, nagyon csúnya vége lehet

2026. május 14. 16:00 | Szabó Ákos

Váratlan tervet dobott be Trump: egy egész országot kebelezne be Amerika – Ha ez így megy tovább, nagyon csúnya vége lehet

Donald Trump amerikai elnök a hét elejen kifejezetten aktív volt Truth Social-oldalán, több mint négy tucatszor posztolt hétfő este tíz és kedd reggel nyolc óra között. Kedd délutáni bejegyzései közül az egyik azonban még a szokásosnál is nagyobb visszhangot keltett: megosztott ugyanis egy képet, amelyen Venezuela területe az amerikai zászlóba burkolózott, felette pedig az „51. állam felirat” állt. Ennek előzményeként a Fox News egyik műsorvezetője hétfőn beszámolt arról, hogy az elnök elmondta neki, „komolyan fontolgatják”, hogy hivatalosan betagolják Venezuelát az Egyesült Államokba. Trump ezt az ország 40 ezermilliárd dollárosra becsült olajkészletével és azzal indokolta, hogy „imádják őt” a venezuelaiak. Megvizsgáltuk, mekkora a realitása, hogy megvalósuljon Trump sokadjára elővett ötlete, és egyáltalán miért dobhatta be megint ezt az elnök.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Ricardo

A csendes közgazdász

Végére érek John Perkins Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai című könyvének. A mű bő két évtizeddel ezelőtt zajos siker volt; tökéletesen beleillett a kilencvenes és kétezres évek néps

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility