Szabó Ákos

Szabó Ákos

Szabó Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán amerikanisztika alapszakon végzett, ezt követően a Károli Gáspár Református Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen nemzetközi kapcsolatokból szerzett alap-, illetve mesterdiplomát. 2024 óta tagja a Portfolio Globál rovatának, mely hasábjain az Egyesült Államok és az amerikai kontinens fejleményeivel foglalkozik behatóan, de az angolszász országokról is találkozhatnak írásaival. Ákos emellett a Portfolio Studios kéthetente megjelenő külpolitikai videós podcastjának, a Global Insightnak is a szerkesztője.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 159
Mutatjuk a jeleket: gigantikus cunami fenyegeti Donald Trump hatalmát – Megállítható még a sorscsapás?

2026. április 19. 06:00 | Szabó Ákos

Mutatjuk a jeleket: gigantikus cunami fenyegeti Donald Trump hatalmát – Megállítható még a sorscsapás?

Miközben az iráni háború következtében a benzinárak emelkednek, Donald Trump népszerűségi mutatói pedig zuhanórepülésben vannak, egyre több szó esik a közeledő félidős kongresszusi választásról – pontosabban arról, hogy novemberben az amerikai választók mekkora büntetést róhatnak arra a Republikánus Pártra, amely 2024-ben a béke jelöltjeként beállított Trumppal a megélhetési gondok enyhítését ígérte, most viszont épp egy általa indított háború fokozhatja az inflációt. A republikánus elnök lesújtó megítéléséről korábbi cikkeinkben részletesen írtunk, így érdemes egy pillantást vetni a másik oldalra is. A demokraták képesek lesznek megragadni a lehetőséget, ami eléjük tárul a képviselőház és akár a szenátus megfordítására? Annyit elárulhatunk előre, hogy a kép vegyes, hisz nekik is van miért aggódniuk, de egy jelentős kapaszkodónak azért örülhetnek.

Hátborzongató üzenetet küldött Donald Trump: már leghűbb szövetségesei is kirúgnák a Fehér Házból – De sikerülhet?

2026. április 10. 17:01 | Szabó Ákos

Hátborzongató üzenetet küldött Donald Trump: már leghűbb szövetségesei is kirúgnák a Fehér Házból – De sikerülhet?

Donald Trump keddi üzenete, melyben egy „egész civilizáció elpusztításával” fenyegetett, amennyiben Irán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost, végül nem teljesült be. Másfél órával az amerikai elnök által szabott határidő előtt megegyezés született Washington és Teherán között egy kéthetes tűzszünetről, pénteken pedig tárgyalások kezdődnek Pakisztánban. A fegyvernyugvás azonban törékenynek tűnik – részben azért is, mert Izrael folytatta libanoni offenzíváját a Hezbollah ellen, bár Trump „visszafogottságra” intette Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Trump példátlan hangvételű posztját – melyet egyesek népirtással vagy nukleáris fegyverrel való fenyegetésként értelmeztek – a világ számos pontján kritika és felháborodás fogadta, így az Egyesült Államokon belül is. Trump odahaza annyira kiverte a biztosítékot a demokrata törvényhozóknál, sőt, néhány konzervatív véleményvezérnél is, hogy az elnök elmozdítását kezdeményezték. De hogy működne ez pontosan, és mekkora a siker valószínűsége? Most kiderül.

Donald Trump olyan mélyre zuhant, hogy sikerült alulmúlnia Joe Bident is – Elárulta saját szavazóit az elnök?

2026. április 02. 06:00 | Szabó Ákos

Donald Trump olyan mélyre zuhant, hogy sikerült alulmúlnia Joe Bident is – Elárulta saját szavazóit az elnök?

Mélypontra taszította Donald Trump népszerűségi mutatóit az immár bő egy hónapja húzódó iráni háború. Az elmúlt napokban több olyan közvélemény-kutatás napvilágot látott, amely szerint rekordalacsonyra zuhant az amerikai elnök megítélése odahaza, lényegében Joe Biden legrosszabb napjaival vetekszik a republikánus zászlóvivő jelenlegi népszerűtlensége. A katasztrofális számok súlyos következményeket róhatnak Trumpra és a Republikánus Pártra a félidős választások közeledtével.

Donald Trump teljesen átírná a játékszabályokat: több évszázados elvet rúgna fel, hogy átvigye az akaratát

2026. március 29. 17:00 | Szabó Ákos

Donald Trump teljesen átírná a játékszabályokat: több évszázados elvet rúgna fel, hogy átvigye az akaratát

Noha az iráni háborúval és annak súlyos világgazdasági következményeivel vannak tele a címlapok, Donald Trump figyelme, úgy látszik, nemcsak a Közel-Keletre vetül. Bár az amerikai elnök csütörtökön az általa kedvelt vastag, fekete filcekről tartott ötperces kiselőadást a fehér házi kabinetülésen, cikkünk témája nem ez. Az elmúlt hónapok – a belbiztonsági tárcát megbénító patthelyzet mellett – a republikánusok egyik fő programpontjáról, a választási reformról szóltak a Kongresszusban. Évértékelő beszédében Trump a SAVE America Act („Mentsük meg Amerikát törvény”) elfogadását követelte, hogy megakadályozza a demokraták szerinte „féktelen” választási csalásait, és azt is belengette, hogy csak ezután lesz hajlandó bármilyen más törvényt aláírni. Az elnök ebből a célból egy olyan radikális lépésre igyekszik rávenni pártja törvényhozóit, ami gyökeresen átalakítaná az Egyesült Államok eddigi politikai rendszerét. Meg vannak számlálva a titokzatos és ellentmondásos filibuster napjai?

Hosszú évtizedek óta kergetik a délibábot Trump legádázabb ellenfelei – Idén végre összejöhet a történelmi bravúr?

2026. március 11. 15:07 | Szabó Ákos

Hosszú évtizedek óta kergetik a délibábot Trump legádázabb ellenfelei – Idén végre összejöhet a történelmi bravúr?

2026-ban ismét terítékre került az Egyesült Államokban az a vissza-visszatérő toposz, amitől egyeseket már kiráz a hideg: vajon az idei lesz az az év, amikor a demokraták átfordítják, azaz „kékké változtatják” a republikánus fellegvárnak számító Texast? A mélyvörös bástyában egészen 1994 óta nem győzött demokrata állami szintű választáson. Legutóbb Beto O’Rourke 2018-as szenátori kampánya idején lángolt fel a „kék Texasról” szóló vágyálom, ám bármennyire is szorosan alakult a verseny, O’Rourke végül 2,8 ponttal kikapott Ted Cruztól. Az idei szenátusi választáson is előkerült az ismerős forgatókönyv, és máris országos szereplővé nőtte ki magát a kihívó. James Talarico túl van az első, komoly megmérettetésén, de sok tekintetben eltér egy tipikus demokratától. Vajon összejöhet a történelmi bravúr, ami akár végítélettel is felérhet Donald Trump elnöksége felett?

Illegális háborút robbantott ki Donald Trump? – Saját támogatói sem értik, mit csinál az elnök

2026. március 03. 16:14 | Szabó Ákos

Illegális háborút robbantott ki Donald Trump? – Saját támogatói sem értik, mit csinál az elnök

Negyedik napja forrong a Közel-Kelet: Izrael és az Egyesült Államok szombaton támadás alá vette Iránt, és megölte annak legfőbb vezetőjét, Ali Hámenei ajatollahot. Az iszlám köztársaság válaszcsapásai a régió szinte valamennyi országára kiterjedtek, még a Cipruson fekvő brit katonai támaszpontokra is. Miközben Iránban akadnak az ajatollah halálát gyászolók és ünneplők is, valamint világszerte úgy bírálják, mint méltatják a beavatkozást, Benjamin Netanjahu és Donald Trump hadműveletét az Egyesült Államokban sem fogadta osztatlan ováció. Az nemcsak a demokratákat, hanem saját táborát is megosztotta: a MAGA-mozgalom több véleményvezére kritizálta az elnök döntését, amely a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többségének rosszallását váltja ki. De tényleg illegális Trump Irán elleni háborúja?

Radikális fordulat előtt a kontinensnyi ország? – Magasan szárnyal a szélsőjobboldal ott, ahol eddig ez lehetetlennek tűnt

2026. március 02. 11:00 | Szabó Ákos

Radikális fordulat előtt a kontinensnyi ország? – Magasan szárnyal a szélsőjobboldal ott, ahol eddig ez lehetetlennek tűnt

Noha a politikai fősodor peremén szerveződő szélsőjobboldali mozgalmak nem ismeretlenek Ausztráliában, a nyugati világhoz sorolt fejlett demokráciák jó részétől eltérően eddig nem sok babér termett a radikálisnak és/vagy populistának vélt jobboldali pártoknak a 28 milliós országban. Mára azonban ez gyökeresen megváltozott: az egyesek által az „ausztrál Nigel Farage”-nak titulált Pauline Hanson fémjelezte Egy Nemzet (One Nation) párt támogatottsága az elmúlt félévben valósággal kilőtt. Több közvélemény-kutatásban megelőzték az ausztrál jobboldalt hagyományosan domináló Koalíciót, mi több, már a balközép kormánypárttal, a Munkáspárttal is vetekednek. Mutatjuk, mit kell tudni a provokatív megnyilvánulásairól elhíresült 71 éves politikusról, és hogy mi lehet a titka az Egy Nemzet sikerének, ami akár pünkösdi királyságnak is bizonyulhat.

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

2026. február 25. 07:00 | Szabó Ákos

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

2026. február 22. 18:00 | Szabó Ákos

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

Már a pallón himbálózott az európai vezető, amikor az utolsó pillanatban visszarántották – De meddig tart az irgalom?

2026. február 15. 09:30 | Szabó Ákos

Már a pallón himbálózott az európai vezető, amikor az utolsó pillanatban visszarántották – De meddig tart az irgalom?

Temetésre készültek, de a brit miniszterelnök elérte a kivégzés elhalasztását – foglalja össze szatirikusan a The Times Keir Starmer gyötrelmes passióját, melynek szemtanúi lehettünk az elmúlt napokban. Hétfőn, miután a skót munkáspárti vezető lemondásra szólította fel a kormányfőt, valószerű forgatókönyvnek tűnt, hogy ütött az órája, és a Downing Street tíz éven belül a hetedik lakosát fogadhatja. De amikor a képviselők „lenéztek a szakadék széléről, nem tetszett nekik, amit láttak” – magyarázta Ed Miliband energiaügyi miniszter, hogy végül miért hőkölt vissza a csupán másfél éve kormányzó balközép párt. Starmer tehát megúszta a pallost, de csak egyelőre, hisz nem kegyelemről, csupán halasztásról van szó: méghozzá azért, mert a mostani időzítés több okból sem volt megfelelő a munkáspárti vezetőcserére.

A szemeink előtt omlik össze az európai nagyhatalom? – Valódi Shakespeare-dráma folyik az elitet leleplező súlyos botrány után

2026. február 09. 17:02 | Szabó Ákos

A szemeink előtt omlik össze az európai nagyhatalom? – Valódi Shakespeare-dráma folyik az elitet leleplező súlyos botrány után

A brit belpolitikáról a 2016-os brexitkampány óta ritkán volt elmondható, hogy unalmas lett volna, de a 2026-os év kezdete még a korábbiakhoz képest is kétségkívül kitett magáért. Hiába vette át a kormányrudat immár másfél éve, Keir Starmer munkáspárti miniszterelnöknek továbbra sem sikerült irányba állítani a Downing Street hajóját: miközben népszerűségi mutatói megállíthatatlanul zuhannak, vészesen közeledik az eddigi legfontosabb tesztje, a májusi helyhatósági választás Angliában, illetve regionális törvényhozási voksolások Skóciában és Walesben. Most azonban egy 2024 decemberi döntés szelleme kísérti Starmert, az Epstein-botránnyal összefüggő válsághelyzet pedig akár napokon belül a bukásához vezethet. Rendkívül befolyásos kabinetfőnöke és kommunikációs igazgatója már lemondott, a kérdés, hogy a miniszterelnök követi-e a példájukat, vagy megpróbál túlélni, és új stratégiát alkotni.

Mélyrepülésben Donald Trump: a szakadék szélén egyensúlyozik az elnök – Ez lehet a kegyelemdöfés

2026. január 30. 17:00 | Szabó Ákos

Mélyrepülésben Donald Trump: a szakadék szélén egyensúlyozik az elnök – Ez lehet a kegyelemdöfés

Donald Trump újabb négy éve a Fehér Házban sok más mellett azzal is járt, hogy visszatért a médiát elárasztó, „ami csak a csövön kifér” típusú kommunikációs stratégia. Nem kis kihívás Trump fénysebességgel egymás után érkező bejelentéseinek a követése, az elmúlt bő egy év alatt mégis akadt jó pár pillanat, ami valószínűleg átütötte a nem „politikafüggő” amerikaiak ingerküszöbét is: ide vehetjük a „felszabadulás napján” kiszórt vámokat, a rekordhosszú kormányzati leállást vagy az Epstein-iratok körüli huzavonát. Ha pár hónap múlva visszatekintünk rá, Alex Pretti minneapolisi lelövése ugyancsak mérföldkővé válhat a republikánus adminisztráció szempontjából: Trump alól szépen lassan egyébként is elkezdett kicsúszni a talaj a bevándorláspolitika terén, a folyamatot azonban felgyorsíthatják az elmúlt napok eseményei. Az elnök nem túl fényes népszerűségi mutatóinak mélyére ástunk, melyek újabb fájdalmas ütést szenvedhetnek.

Forrnak az indulatok Amerikában – Engedett a nyomásnak Donald Trump, de újabb krízis fenyeget

2026. január 27. 09:05 | Szabó Ákos

Forrnak az indulatok Amerikában – Engedett a nyomásnak Donald Trump, de újabb krízis fenyeget

Az a minneapolisi szombat délelőtt, amikor az éppen razziázó szövetségi határőrség lelőtte a szemtanúként jelen lévő Alex Prettit, Donald Trump második elnökségének gyászos és kulcsfontosságú fordulópontjává válhat. A tragédia árnyékában úgy tűnt, hogy a pártpolitikai lövészárkok csak mélyülnek, és attól kell tartani, hogy a pattanásig feszült helyzet komoly eszkalációt szülhet. Ám bizonyos tisztviselői retorikájához képest az elnök tegnap visszafogottabb hangnemet ütött meg, és több jelentős változást is bejelentett Minneapolisban, ami azt sejteti, hogy tisztában lehet vele: szinte az egész amerikai közvéleményt – beleértve számos jobboldalit is – aggodalommal töltötte el Pretti lelövése, nem beszélve arról, ahogy azt több kormányzati szereplő kezelte. A Kongresszusban alig három hónap után most újabb szövetségi leállás fenyeget, sőt, a demokraták belengették Trump miniszterének megbuktatását is. Végleg elveszítheti az amerikaiak támogatását az elnök bevándorláspolitikája?

Fegyvert rántottak a hatóságok, óriási a felháborodás a halálos lövések miatt – Ezt kell tudni a történtekről

2026. január 26. 12:06 | Szabó Ákos

Fegyvert rántottak a hatóságok, óriási a felháborodás a halálos lövések miatt – Ezt kell tudni a történtekről

Helyi idő szerint szombat délelőtt 9 óra körül szövetségi bevándorlási ügynökök több lövéssel megöltek egy amerikai férfit Minnesota állam legnagyobb városában, Minneapolisban. Az áldozatot a 37 éves Alex Prettiként azonosították, aki ápolóként dolgozott a helyi veteránellátó-központ intenzív osztályán. Kristi Noem belbiztonsági miniszter szerint az vezetett Pretti lelövéséhez, hogy a felfegyverzett férfi „látszólag maximális kárt akart okozni és lemészárolni a rendfenntartókat.” A szemtanúk által készített felvételek azonban ezt nem bizonyítják, és a Trump-adminisztráció azóta sem támasztotta alá semmivel azon állítását, hogy az áldozat „belföldi terrorista” lett volna. Megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket a tragédiával kapcsolatban.

Zabolátlanul pörög a Trump-tornádó – Önként és dalolva eldobta az egyik leghatásosabb fegyverét Washington?

2026. január 25. 06:00 | Szabó Ákos

Zabolátlanul pörög a Trump-tornádó – Önként és dalolva eldobta az egyik leghatásosabb fegyverét Washington?

A legtöbben talán Mark Carney kanadai miniszterelnök új világrendről szóló beszédére fognak emlékezni az idei Világgazdasági Fórumról, jóllehet a második világháború után, az Egyesült Államok által kiépített „liberális” nemzetközi renddel való szakítás gondolata egyáltalán nem újdonság. Az erre utaló amerikai szándékot 2025-ben Marco Rubio külügyminiszter egyértelműen megfogalmazta, a második Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági stratégiája pedig részletesen taglalta. Bár az még nem teljesen egyértelmű, hogy mi jöhet a régi után, Donald Trump hivatalban töltött első éve alapján többen arra figyelmeztetnek: a káosz közepette úgy tűnik, Washington eldobta az egyik legfontosabb világpolitikai „fegyverét”.

Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

2026. január 14. 19:00 | Szabó Ákos

Tényleg a béke elnöke Donald Trump? A válasz sokakat meglephet

A 2024-es elnökválasztási kampányban gyakran hangoztatott érv volt republikánus oldalról, hogy Donald Trump egyetlen háborút sem indított első ciklusa alatt, és az amerikaiak erre számíthatnak tőle ezután is. Mi több, a volt ingatlanmágnás úgy állította magát szembe a demokratákkal, hogy azt állította: „Ha Kamala nyer, csak halál és pusztítás vár ránk, mert ő a végtelen háborúk jelöltje. Én vagyok a béke jelöltje.” Mérlegre téve a Trump-adminisztráció első évét, különös figyelemmel Nicolás Maduro venezuelai diktátor bő egy héttel ezelőtti elrablására, viszont jóval árnyaltabb kép rajzolódik ki. Bár egyesek kezdettől fogva kétségbe vonták Trump elszigetelődéspárti, „békegalamb” renoméját, arra a kérdésre, hogy a „béke jelöltjeként” kampányoló Trump miért nem cselekszik a „béke elnökeként” a kritikusai szerint, egy lassan három évtizede azonosított külpolitikai iskola nyújthat válaszokat.

Meghökkentő húzás Donald Trumptól: félrelökte kitartó szövetségeseit - Káosz és vérontás vár egy egész országra?

2026. január 09. 13:14 | Szabó Ákos

Meghökkentő húzás Donald Trumptól: félrelökte kitartó szövetségeseit - Káosz és vérontás vár egy egész országra?

Nehéz vitatkozni azzal az állítással, hogy Donald Trump második elnökségének legkockázatosabb hazárdjátékát indította el, amikor január 2-án kiadta a parancsot Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására. Az amerikai elnök szerint „csak az idő fogja megmondani” meddig, akár évekig felügyelhetik az országot – különösképp az ottani olajipar újjáépítését. A Wall Street Journal úgy értesült, a Fehér Házban hosszú évekre szóló tervek szövődnek a venezuelai kőolaj kapcsán, Trump célja pedig, hogy 50 dollárra szorítsa egy hordó árát. De mi jön most Venezuelában, sikerülhet kiküszöbölni a totális káoszt? Washington mégis miért bízik Maduro második emberében, aki átvette a kormányrudat, és miért kapott Trumptól kosarat az, aki egy amerikai beavatkozás esetén már bejelentkezett Venezuela új elnökének? Bemutatjuk a háttérben potenciálisan meghúzódó hatalmi játszmákat, és hogy min múlhat egy bármiféle átmenet Venezuelában.

Donald Trump elképesztő katonai akciója: levágták a kígyó fejét, de mire megy ki a játék?

2026. január 07. 10:03 | Szabó Ákos

Donald Trump elképesztő katonai akciója: levágták a kígyó fejét, de mire megy ki a játék?

Az Egyesült Államok hadereje január 3-án, szombat hajnalban egy 150 repülőgépet igénybe vevő katonai akció keretében behatolt Venezuela területére, majd elfogta a dél-amerikai országot vezető Nicolás Maduro elnököt és feleségét. A Maduro házaspárt az Egyesült Államokba szállították, ahol „narkóterrorizmussal”, drogcsempészettel és fegyverbirtoklással összefüggő vádakkal néznek szembe. Maduro hétfőn ártatlannak vallotta magát, mondván, „becsületteljes ember”. Habár a hadművelet előtt Washingtonban rezsimváltó háborúról sugdolóztak, és Donald Trump vasárnap arról beszélt, hogy az USA átvette az irányítást Venezuela felett, mégis Maduro alelnökét, Delcy Rodríguezt iktatták be utódjának. A Nyugat által illegitimnek aposztrofált Maduro tehát ment, de a rezsimjéből látszólag minden más megmaradt – miközben a diadalittas Trump más országokat is beavatkozással fenyegetett meg. De miért döntött Trump a venezuelai elnök ily módú eltávolítása mellett?

Fordult a kocka, de nem Trump javára – Tömegesen pártolnak el tőle azok, akik a Fehér Házba katapultálták

2026. január 04. 13:00 | Szabó Ákos

Fordult a kocka, de nem Trump javára – Tömegesen pártolnak el tőle azok, akik a Fehér Házba katapultálták

A 2024-es elnökválasztáson a republikánus zászlóvivő csúcsdöntő sikert ért el az amerikai latinók körében. Viszont amilyen könnyen jött, úgy látszik, olyan gyorsan is ment Donald Trump kiugró támogatottsága a hispánok között. A szélsebes visszaesés pedig jól mutatja, hogy ez a csoport szépen lassan az amerikai választók legnagyobb billegő, és ezáltal egyik legbefolyásosabb blokkjává nőtte ki magát - csapott bele a CNN nemrég megjelent elemzése. Megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket a latinókkal és az amerikai elnök összeomlóban lévő népszerűségével kapcsolatban.

Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

2025. december 22. 18:00 | Szabó Ákos

Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Ha szeparatista mozgalomról beszélünk Kanadában, a legtöbbeknek a frankofón Québec tartomány juthat eszébe. A túlnyomórészt francia anyanyelvű québeciek 1980-ban és 1995-ben is népszavazást tartottak az elszakadásról, az anglofón többségtől különálló kultúrára és történelemre hivatkozó függetlenségpártiak azonban mindkétszer alulmaradtak – bár másodjára csupán 1,2 százalékponttal. Ám nem Québec az egyetlen régiója a világ második legnagyobb országának, amely valaha kacérkodott, illetve kacérkodik a kiválással. Mi több, a nyugati préri éllovasa, Alberta jövőre akár odáig mehet, hogy referendumra viszi a kérdést, bár nem elsősorban azért, mert meghallották az 51. államról beszélő Donald Trump csalogatását.

Részletes keresés