A korábbinál jobban megfelel-e egy vállalat az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontoknak, ha napelemekkel termel magának áramot? Nem biztos, mert ha a panelekhez használt poliszilícium Kínából, az elnyomott ujgurok lakta területről érkezik, az elhasználódás után pedig nem tudják garantálni a biztonságos újrahasznosítást, illetve ártalmatlanítást, akkor a válasz: nem.
Sorozatban 31. napja a normálissal ellentétben nyugatról keleti irányba áramlik a gáz a német-lengyel határon a Jamál-Európa gázvezetéken, éppen a téli fűtési szezon kellős közepén, ami így egyértelműen felfelé irányuló nyomást fejt ki a gázárakra Európa-szerte. Ez jól láthatóan egyre komolyabb feszültségeket okoz a lakossági és céges gázellátásban is, aminek legutóbbi jele az, hogy az olasz ipar keményen lobbizik azért, hogy „bármi áron” törjék le az olasz gázárakat, akár a stratégiai tartalék felszabadítása árán is.
A teljes bruttó energiafelhasználás 22%-a származott megújuló energiából 2020-ban az Európai Unióban, amivel túlteljesült a 2020-ra kitűzött 20%-os cél – közölte szerdán az Eurostat. Magyarország is a túlteljesítők között van, hiszen amint ma reggel egy külön nagycikkben is megírtuk: a saját 13%-os célja helyett végül 13,9%-os lett a tényadat és ez szerepel az Eurostat adataiban is.
A 2009/28/EK irányelvben rögzített, 2020-ra vonatkozó kötelező érvényű 13 százalékos megújuló energia részarányt sikerült elérnie Magyarországnak, de a 2010 decemberében elfogadott Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a kormány által önkéntesen 14,65 százalékra növelt célt nem. Pedig 2013-ban már 16 százalék felett járt a mutató.
Több mint 5 százalékkal 4338,5 GWh-ra nőtt a hazai villamosenergia-felhasználás decemberben 2020 utolsó hónapjához viszonyítva. Ezzel nem csak hogy ez lett minden idők legnagyobb hazai decemberi energiaigénye, de az egész éves felhasználás is rekordot döntött 2021-ben 46 923,9 GWh-val, ami a 2020-asnál közel 4 százalékkal, az eddigi csúcsot jelentő 2019-es évinél pedig közel 3 százalékkal magasabb.
Egy nyersanyagpiaci szuperciklusban vagyunk, ami kereslet-kínálati okok miatt még akár évekig magas olaj- és gázárakat okozhat és így a magyarországi rezsicsökkentés fenntartása komoly erőforrásokat igényel az államháztartás felől – jelezte az Erste Bank szerdai sajtóreggelijén Pletser Tamás, a bank olaj- és gázipari elemzője. Ő korábban úgy becsülte, hogy ha a tavaly november-decemberi extrém magas gáz- és áramárak idén egész évben fennmaradnának, akkor az az éves magyar GDP 2-2,5%-át, tehát több, mint ezer milliárd forintot kitevő terhet jelentene a magyar államháztartásnak. Az eseményen Varga Ádám termékfejlesztési vezető két főbb piaci megatrendet emelt ki, ami jó befektetési lehetőségekkel kecsegtet, míg Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy öt hónap elteltével nagyon kedvezőek a Random Capital megvásárlásának tapasztalatai mind banki, mind ügyfél szempontból.
Az EU egyik vezető pénzügyi szabályozója ismét arról beszélt, hogy be kellene tiltani a bitcoin bányászatot az EU-ban, mivel egyre több megújuló energiát fordítanak a kripto bányászatra, amivel más ágazatoktól veszik el a kapacitásokat. Egészen pontosan a proof of work mechanizmusról beszélt, és hozzátette, hogy alapvetően magukkal a kriptovalutákkal nincs baj, csupán át kellene őket állítani proof of stake-re, ami az Ethereum esetében idén nyáron esedékes.
Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, minden szankciós lehetőség szóba jön, akár az Északi Áramlat 2 leállítása is – küldte a rendkívül fontos szignált ma az oroszok felé is Olaf Scholz német kancellár.
Lengyelország szövetséget épít az Európai Unió új, Fit for 55 elnevezésű klímacsomagjának bevezetése ellen, mert az szerinte elviselhetetlen terheket róna az unió alacsonyabb jövedelmű lakosai számára - jelentette be kedden a varsói kormány szóvivője.
Száz dollárra emelkedhet az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára az idén a harmadik negyedévben a Goldman Sachs elemzői szerint, a szakértők a drágulást részben azzal magyarázzák, hogy a kínálat továbbra sem elégíti ki a keresletet, miközben az OECD-országok olajtartalékai a nyárra 2000 óta a legalacsonyabb szintre esnek.
Tavaly 3,5 százalékkal több motorbenzin és 6,6 százalékkal több gázolaj fogyott, mint egy évvel korábban, az üzemanyag-fogyasztás így átlagosan 5,4 százalékkal nőtt 2021-ben a megelőző évhez képest a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) kedden közzétett adatai szerint.
Kifejezetten jó számokat hozott 2021 első kilenc hónapja az ALTEO számára - a szigorú felügyeleti szabályok miatt a vállalat éves eredményekről csak az előre lefektetett menetrend szerint, 2022 februárjának végén beszélhet. Mindez a jól felrajzolt stratégia eredménye, amely a következő években is a további fejlődés lehetőségét hordozza – véli ifj. Chikán Attila. A cégcsoport vezérigazgatója szerint tudatosan kell építeniük olyan, ma még kisebb jelentőségű területekre is, amelyek néhány éven belül nagyon komoly növekedést élhetnek meg.
Új 2022-2026 közötti ötéves stratégiát tett közzé az Alteo, a vállalat két év után vizsgálta felül eddigi céljait. Az alapvető célok és területek nem változnak, viszont a korábbinál sokkal merészebb mérföldköveket tűz ki maga elé a vállalat.
A tartósan magas gázárak a legjobb esetben is kitartanak 2023 közepéig, de még hosszú távon, 2030-ig sem várható a gázpiaci helyzet jelentős javulása. Így lehet, hogy az árampiaci őrület is elhúzódik addig.
Az elszálló energiaárak lakossági begyűrűzését Európa-szerte igyekeznek adócsökkentésekkel, támogatásokkal megfékezni, tompítani a kormányok, de nagy kérdés, hogy ezek az átmeneti/egyszeri intézkedések mire lesznek elegendőek a sokak szerint tartósan magas árkörnyezetben, másrészt a koronavírus-válság miatti kiköltekezés az országok költségvetési mozgásterét már eleve beszűkítette – rajzolódik ki a Bloomberg körképéből.
A globális felmelegedés a világ számos országában hoz évről évre új lokális rekordhőmérsékleteket, ám Kuvait - a világ egyik legmelegebb országa – gyorsan közelít ahhoz a ponthoz, hogy lakhatatlanná váljon – írja a Bloomberg.
Az EU működésképtelenné válik, ha a közösség beszünteti a földgáz- és atomerőművi projektek finanszírozását – véli Aszódi Attila atomenergetikai szakember, aki az Infostartnak nyilatkozott. Az Európai Bizottság a jövőben attól tenné függővé ezen üzemek támogatását, hogy azokat a fenntartható befektetések közé sorolták-e.
Az elszálló piaci gáz- és áramárakat Európa sok országában egyre durvábban megérzik a háztartások is, miközben idehaza 2014 óta fixek a lakossági rezsiköltségek. Ez a kettősség pedig decemberre oda vezetett, hogy egyre kirívóbban olcsóvá váltak a magyar gáz- és áramárak, akármilyen módszerrel is vetjük őket össze Európán belül. A kormány kimutatása szerint a magyar rendszer fenntartásával havonta mintegy 40 ezer forintot spórolnak a magyar háztartások, ami közben egyre nagyobb veszteséget jelent a magyarországi egyetemes szolgáltatóknak.